Mezőgazdasági helyzetkép a gazdák szemszögéből

Dr. Forgács Barna ügyvezető igazgató (Debreceni Agrárgazdaság Kft.)

Beszélgetés dr. Forgács Barna ügyvezető igazgatóval

„Az állattenyésztéshez már csak érzelmi okokból ragaszkodunk”

Milyen agrárpiaci változások történtek az elmúlt két hónapban, amelyek jelentősebben érintik az Agrárgazdaság Kft. gazdálkodását?

Az ez évi növénytermesztési hozamok – szinte minden ágazat esetében – meghaladták a több éves átlagokat, ugyanis az időjárási viszonyok az optimálishoz közeli módon alakultak, (Kelet-Magyarországon a csapadékmennyisége kétszerese volt, mint az előző évben). Ez a búza betakarításánál már gondot okozott, nemcsak az aratást, hanem a betakarított termés minőségét is jelentősen károsította. Nagyon kedvező volt viszont az általunk 600 hektáron termelt hibridkukorica-vetőmag előállítására, a silókukoricára, de az árukukoricára és a lucernára is.

Az abraktakarmányok ára az előző évi árak felére esett, de ezek után sem mondhatnánk, hogy az állattenyésztési ágazatok kifejezetten jó pozícióba kerültek volna, ugyanis az energia, a munkabér, azok közterhe, s általában az input anyagok változatlanul magasabb költségtényezőt jelentenek. Ráadásul teljesen érthetetlen módon az előző év végén tapasztalható tejáremelkedés hirtelen megállt, majd zuhanni kezdett, s jelenleg is csak 70-72 forintos ár érhető el. Ez 15 forinttal alacsonyabb a jelenlegi önköltségnél.

A sertés ára hasított súlyban számítva pár hónapja 420 forint/kg körül alakul (ez élősúlyban kb.340-350 forint/kg), ami jó közepes árnak felel meg. Ugyanakkor a feldolgozóiparban tapasztalható fejlemények bizonytalanságot okoznak, például a Debreceni Húsipari Zrt. eladása.

Az előző 9 hónapban tapasztalható euró/forint árfolyam nyilvánvalóan rontotta az egyébként exportra termelő ágazatunk helyzetét.

Az előző hét árfolyama, ha csak kevéssel menne vissza és stabilizálódna, óriási jelentőséggel bírna, ugyanis nagyon nem mindegy, hogy – többek között – az EU-s támogatásokat milyen kondíciók mellett fogják átváltani.

Ön a július végi interjúban azt mondta, hogy nem terveznek 43 ezer forint/tonna alatt értékesíteni étkezési búzát. Ma milyen búzaárak érhetők el reálisan?

Sajnálatos módon a 43 ezer forint/tonna értékesítési árat az előzőekben ismertetett körülmények miatt nem tudtuk realizálni. Szeptemberben a likviditási gondjaink miatt a kiváló minőségű búza értékesítésére kényszerültünk 40 ezer forint/tonna ár mellett.

Az előzetes kalkulációk szerint az Agrárgazdaság Kft. idei nyeresége várhatóan hogy alakul a 2007. évihez képest?

Az idei nyereség a 2007-hez képest várhatóan javulni fog, akár meg is duplázódhat, de a 2 milliárd forint árbevételhez képest egy 10-20 millió forintos nyereség még így is nagyon szerénynek mondható. A jelenlegi válságos helyzetben csak nagy bizonytalanság mellett lehet nyilatkozni a várható pénzügyi helyzetről.

A nyári interjúban Ön úgy fogalmazott, hogy a gazdaságban jelentős arányt képviselő állattenyésztési ágazatokkal kapcsolatos stratégiai döntéseket csak később hozzák meg. A mai ismeretek alapján hogy látja az állattenyésztésük jövőjét?

Az állattenyésztéssel kapcsolatos döntéseket még nem hoztuk meg. A nyáron elsősorban a sertés helyzetét láttuk bizonytalannak, ma viszont – a tejfelvásárlási árak ismeretében – a szarvasmarhánál is nagyfokú óvatosság, főleg bölcsesség, s bátorság kellene a felelős döntés meghozatalához. Pillanatnyilag azt mondhatom, hogy az állattenyésztéshez már csak érzelmi okokból ragaszkodunk. (Megítélésem szerint egyébként ez sem elhanyagolható szempont, viszont nem is közgazdasági kategória.)

A vállalkozás likviditási helyzetét milyen mértékben rontották a negatív agrárpiaci változások? Növekedett-e a likviditási hitelállomány?

Az elmúlt időszakban a vállalat likviditási helyzete nem romlott, de nem is javult. Ha az általunk betakarított hibridkukorica vetőmag – amire egyébként fix szerződésekkel rendelkezünk – ellenértéke kifizetésre kerül, akkor a helyzet a jövő év elejére elméletileg akár javulhatna is.

Úgy hallottam, hogy a Tigáz Zrt. egy erősen vitatható konstrukciót kezdett el alkalmazni. Mi ennek a lényege?

Nehezen tudjuk kezelni azt a helyzetet, amibe az őszi betakarítású növények szárításánál a Tigáz Zrt., mint gázszolgáltató kényszerít, nevezetesen, hogy előre meg kell mondani a napi gázenergia-igényünket. Előre kell fizetni a lekötött mennyiség ellenértékét és ha a felhasználás az időjárás miatt a becsült igénytől eltér (mindegy, hogy milyen irányba) mindenképpen kötbért kell fizetni. Ez véleményem szerint a monopolhelyzettel való látványos visszaélésnek minősül. Ilyen megoldást Európa fejlettebb részén nem tűrne el a társadalom és a gazdaságirányítás.

A világválság hatása érződik-e már valamilyen formában a gazdálkodásban?

A források szűkülését és drágulását szinte minden elemző biztosra veszi. Ez várhatóan azt jelenti, hogy nehezebben kapunk majd hiteleket a már elkezdett vagy későbbiekben kezdődő állattenyésztési-környezetvédelmi beruházások megvalósításához. Az ágazat versenyképességéhez szükséges fejlesztési programok sikeres megvalósításához célszerű lenne komplexen áttekinteni a finanszírozás lehetőségeit.