AgrárHírek: MezÅ‘gazdasági helyzetkép a gazdák szemszögébÅ‘l MezÅ‘gazdasági helyzetkép a gazdák szemszögébÅ‘l ================================================================================ AgrárHírek on 2008. október 20. Az állattenyésztéshez már csak érzelmi okokból ragaszkodunk Milyen agrárpiaci változások történtek az elmúlt két hónapban, amelyek jelentÅ‘sebben érintik az Agrárgazdaság Kft. gazdálkodását? Az ez évi növénytermesztési hozamok  szinte minden ágazat esetében  meghaladták a több éves átlagokat, ugyanis az idÅ‘járási viszonyok az optimálishoz közeli módon alakultak, (Kelet-Magyarországon a csapadékmennyisége kétszerese volt, mint az elÅ‘zÅ‘ évben). Ez a búza betakarításánál már gondot okozott, nemcsak az aratást, hanem a betakarított termés minÅ‘ségét is jelentÅ‘sen károsította. Nagyon kedvezÅ‘ volt viszont az általunk 600 hektáron termelt hibridkukorica-vetÅ‘mag elÅ‘állítására, a silókukoricára, de az árukukoricára és a lucernára is. Az abraktakarmányok ára az elÅ‘zÅ‘ évi árak felére esett, de ezek után sem mondhatnánk, hogy az állattenyésztési ágazatok kifejezetten jó pozícióba kerültek volna, ugyanis az energia, a munkabér, azok közterhe, s általában az input anyagok változatlanul magasabb költségtényezÅ‘t jelentenek. Ráadásul teljesen érthetetlen módon az elÅ‘zÅ‘ év végén tapasztalható tejáremelkedés hirtelen megállt, majd zuhanni kezdett, s jelenleg is csak 70-72 forintos ár érhetÅ‘ el. Ez 15 forinttal alacsonyabb a jelenlegi önköltségnél. A sertés ára hasított súlyban számítva pár hónapja 420 forint/kg körül alakul (ez élÅ‘súlyban kb.340-350 forint/kg), ami jó közepes árnak felel meg. Ugyanakkor a feldolgozóiparban tapasztalható fejlemények bizonytalanságot okoznak, például a Debreceni Húsipari Zrt. eladása. Az elÅ‘zÅ‘ 9 hónapban tapasztalható euró/forint árfolyam nyilvánvalóan rontotta az egyébként exportra termelÅ‘ ágazatunk helyzetét. Az elÅ‘zÅ‘ hét árfolyama, ha csak kevéssel menne vissza és stabilizálódna, óriási jelentÅ‘séggel bírna, ugyanis nagyon nem mindegy, hogy  többek között  az EU-s támogatásokat milyen kondíciók mellett fogják átváltani. Ön a július végi interjúban azt mondta, hogy nem terveznek 43 ezer forint/tonna alatt értékesíteni étkezési búzát. Ma milyen búzaárak érhetÅ‘k el reálisan? Sajnálatos módon a 43 ezer forint/tonna értékesítési árat az elÅ‘zÅ‘ekben ismertetett körülmények miatt nem tudtuk realizálni. Szeptemberben a likviditási gondjaink miatt a kiváló minÅ‘ségű búza értékesítésére kényszerültünk 40 ezer forint/tonna ár mellett. Az elÅ‘zetes kalkulációk szerint az Agrárgazdaság Kft. idei nyeresége várhatóan hogy alakul a 2007. évihez képest? Az idei nyereség a 2007-hez képest várhatóan javulni fog, akár meg is duplázódhat, de a 2 milliárd forint árbevételhez képest egy 10-20 millió forintos nyereség még így is nagyon szerénynek mondható. A jelenlegi válságos helyzetben csak nagy bizonytalanság mellett lehet nyilatkozni a várható pénzügyi helyzetrÅ‘l. A nyári interjúban Ön úgy fogalmazott, hogy a gazdaságban jelentÅ‘s arányt képviselÅ‘ állattenyésztési ágazatokkal kapcsolatos stratégiai döntéseket csak késÅ‘bb hozzák meg. A mai ismeretek alapján hogy látja az állattenyésztésük jövÅ‘jét? Az állattenyésztéssel kapcsolatos döntéseket még nem hoztuk meg. A nyáron elsÅ‘sorban a sertés helyzetét láttuk bizonytalannak, ma viszont  a tejfelvásárlási árak ismeretében  a szarvasmarhánál is nagyfokú óvatosság, fÅ‘leg bölcsesség, s bátorság kellene a felelÅ‘s döntés meghozatalához. Pillanatnyilag azt mondhatom, hogy az állattenyésztéshez már csak érzelmi okokból ragaszkodunk. (Megítélésem szerint egyébként ez sem elhanyagolható szempont, viszont nem is közgazdasági kategória.) A vállalkozás likviditási helyzetét milyen mértékben rontották a negatív agrárpiaci változások? Növekedett-e a likviditási hitelállomány? Az elmúlt idÅ‘szakban a vállalat likviditási helyzete nem romlott, de nem is javult. Ha az általunk betakarított hibridkukorica vetÅ‘mag  amire egyébként fix szerzÅ‘désekkel rendelkezünk  ellenértéke kifizetésre kerül, akkor a helyzet a jövÅ‘ év elejére elméletileg akár javulhatna is. Úgy hallottam, hogy a Tigáz Zrt. egy erÅ‘sen vitatható konstrukciót kezdett el alkalmazni. Mi ennek a lényege? Nehezen tudjuk kezelni azt a helyzetet, amibe az Å‘szi betakarítású növények szárításánál a Tigáz Zrt., mint gázszolgáltató kényszerít, nevezetesen, hogy elÅ‘re meg kell mondani a napi gázenergia-igényünket. ElÅ‘re kell fizetni a lekötött mennyiség ellenértékét és ha a felhasználás az idÅ‘járás miatt a becsült igénytÅ‘l eltér (mindegy, hogy milyen irányba) mindenképpen kötbért kell fizetni. Ez véleményem szerint a monopolhelyzettel való látványos visszaélésnek minÅ‘sül. Ilyen megoldást Európa fejlettebb részén nem tűrne el a társadalom és a gazdaságirányítás. A világválság hatása érzÅ‘dik-e már valamilyen formában a gazdálkodásban? A források szűkülését és drágulását szinte minden elemzÅ‘ biztosra veszi. Ez várhatóan azt jelenti, hogy nehezebben kapunk majd hiteleket a már elkezdett vagy késÅ‘bbiekben kezdÅ‘dÅ‘ állattenyésztési-környezetvédelmi beruházások megvalósításához. Az ágazat versenyképességéhez szükséges fejlesztési programok sikeres megvalósításához célszerű lenne komplexen áttekinteni a finanszírozás lehetÅ‘ségeit.