Sertéságazat korszerűsítése és fejlesztése Hajdúszováton

Dr. Juhász István elnök-igazgató (HVB Zrt.)

Beszélgetés dr. Juhász István elnök-igazgatóval

Kérem Elnök úr, hogy mutassa be röviden a Hajdúszováti Vagyonkezelő, Befektető Zrt-t („HVB” Zrt.), és a cégcsoport kialakulását, eredményeit!

Azzal kezdeném, hogy a jogelőd termelőszövetkezetben a vagyonnevesítéskor a megváltott földeket is bevontuk a vagyonmérlegbe. A tagság úgy határozott, hogy minden tag maximum öt hektár terület tulajdonjogát szerezheti meg. Célunk az volt, hogy maradjon egyben a föld. Ezzel megvalósítottuk a nagyüzemi termelési módot a föld magántulajdona alapján. Ennek eredményeként nálunk semmiféle visszaesés nem volt, sőt egy erőteljes prosperálás indult be. Ezt a pozitív konstrukciót azonban nagyon sok támadás érte, és ennek hatására a tagság egyharmada lemondott az öt hektár területéről. Ma persze már nagyon bánják, hiszen jelenleg egy hektár föld ára másfélmillió forint. Későbbiekben viszont kezdték az emberek a földjeiket kivinni a közösségből, mert a „kóbor” kombájnosok és traktorosok áfa nélkül dolgoznak, így hektáronként 20-25 ezer Ft-tal kevesebbet kell fizetni. A feketegazdaság tehát szétverte az igen eredményesen működő rendszert. Ez azzal járt végül, hogy itt maradtunk a nagy állattenyésztő telepekkel föld nélkül.
Kezdeményeztem, hogy szűnjön meg a szövetkezet és a csoportosan kiváló szövetkezeti tagok és a külső üzletrész tulajdonosok üzletrészeivel alakuljon meg a Vagyonkezelő Zrt., valamint a hat önelszámoló ágazatból egy-egy kft. A 631millió Ft vagyonértékből 549 millió forinttal vett részt a csoportosan kivált 87% szövetkezeti tagság és 82 millió forinttal a külső üzletrész-tulajdonosok a Zrt. és a kft-k megalapításában. A megalapított cégcsoporton belül a Zrt-ben 100%-os, a kft-knél pedig 51%-os tulajdoni hányadot jegyzett le a csoportosan kivált szövetkezeti tagság. A kft-knél ez az arány ma már 77-90%-os. Ez az átalakulás annak idején országos hírű volt, szaklapokban is megjelent és szellemi termékként is forgalmaztuk az eljárást, mintegy 300 szövetkezet vásárolta meg. A cégcsoport eredményesen gazdálkodik megalakulása óta. 1992-ben az alakuláskori mérlegfőösszeg 631 millió forint, ebből saját tőke 548 millió forint volt, a 2008. év záró mérlegfőösszege 4 milliárd 462 millió forint, ebből saját tőke 2 milliárd 804 millió forint. Az eszközgyarapodás 16 év alatt 7-szeres, a saját tőke növekedése 5-szörös. A 2008-as évet a cégcsoport 208 millió Ft mérleg szerinti eredménnyel zárta. Ugyanakkor a szarvasmarha-ágazat 2005-ben 52 millió Ft, 2008-ban pedig 35 millió Ft veszteséget termelt. Ezért úgy határoztunk, hogy 2011. év végéig felszámoljuk az állományt, minden vemhes üszőt folyamatosan értékesítünk. Számításaink szerint papíron 25-30 millió Ft vagyonvesztés keletkezik a szarvasmarha-tenyésztő kft-nél, de a tényleges saját tőke csökkenés ennél nagyobb.

Milyen tényezők indokolták a sertéságazat korszerűsítését és fejlesztését?

A 35 éve épült sertéstelep épületei felújításra szorultak, korszerűtlen technológiával üzemeltek, amelyek nem feleltek meg sem a környezetvédelmi, sem az állatjóléti uniós előírásoknak. Az élőmunka igény magas volt, és korszerűtlen munkakörülmények között dolgoztak az emberek. Az üzemeltetéshez magas energiaköltség párosult az istállók korszerűtlen fűtése, hűtése és szellőztetése miatt. A vízöblítéses trágyakezelési rendszer sok vizet igényelt és a környezetet is károsította. Egészében véve a tenyésztés és a hízlalás fajlagos hozamai elmaradtak a kívánatostól, és így az ágazat versenyképessége nem volt kielégítő. A két sertéstelepen összesen 900 tenyészkocát tartottunk, az évi hízókibocsátás pedig 15 ezer db volt. Az alábbi képeken is jól látható a különbség az átalakított és a korszerűsítés előtt álló sertéshizlalda között. A korábbi technológia korszerűtlensége ellenére az ágazat az elmúlt tizenöt év alatt csak két évben volt veszteséges.

Kérem, hogy jellemezze az új technológiát!

A fejlesztés részeként higiénikus padozatot valósítunk meg, lagúnás trágyakezeléssel. Az istállók hűtése, fűtése és szellőztetése optimalizált. A fűtés nagyobb részt a tervezett biogáz üzem hulladékhőjére alapozódik. A takarmányozás számítógéppel vezérelten, adagolt etetés formájában valósul meg. A beruházás megvalósításával 3 új munkahely is keletkezik, így a jelenlegi 30 fő helyett 33 állandó alkalmazottja lesz a Kft-nek.

Mikor kezdték, és mikor fejezik be a beruházást?

A beruházást az előző évben kezdtük el, és jövőre fejeződik be. Ezen belül azonban a technológia korszerűsítését szolgáló beruházás már ez év szeptemberében elkészül. Meg kell jegyeznem, hogy a beruházást úgy valósítjuk meg, hogy ezzel párhuzamosan a telep is folyamatosan működik. Így csak minimális a termeléskiesés a kivitelezés miatt.

Milyen pénzügyi forrásokból valósítják meg a kivitelezést?

Ott kezdeném, hogy 2,1 milliárd Ft összegű fejlesztést valósítunk meg, amelynek 62%-a az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatása, a saját erő pedig 38%. Beruházási hitellel nem számolunk, mindössze támogatást megelőlegező hitelt veszünk igénybe a támogatás összegének 80%-áig. Ez évente 60-70 millió Ft banki költséget jelent. A 2,1 milliárd összes beruházási költségből 700 millió Ft szolgálja a sertésistállók és a technológia korszerűsítését, 750 millió Ft a szerves trágya kezelését és kijuttatását. Ebben benne van 180 hektáros öntözésfejlesztés is, amely a hígtrágya kiöntözését valósítja meg. A projekt része továbbá a 650 millió Ft összegű biogáz üzem villamos kiserőművel, amelynek célja, hogy a keletkező szerves trágyából biogázt és villamos energiát állítsunk elő. A keletkező hulladékhő és a fölös biogáz a telep üzemeltetésénél kerül hasznosításra.

A beruházás megvalósításával milyen gazdasági előnyök jelentkeznek?

A korszerűsítés eredményeként változatlan alapterületen a tenyészkoca-állományt 50%-kal, a hízókibocsátást pedig a hatékonyságjavulással együtt 85%-kal tudjuk növelni. Így a jelenlegi 15 ezer db évi hízó-előállítással szemben a fejlesztés eredményeként 28 ezer db hízósertés értékesítését tervezzük.

A Zrt. irodájából közben kiérünk az I. számú sertéstelepre, ahol elsőként a kocatartás épületeit tekintjük meg. Juhász István elnök-igazgató mutatja be az épületeket…

A harmincöt éve készült épületek betonváz szerkezete teljesen stabil volt, így felújításuknak nem volt akadálya, külső-belső szigetelést kaptak. Belül a legkorszerűbb lagúna-rendszerű szerves tárgya kezelési rendszert alakítottunk ki. A kocák és malacok alatt rugalmas műanyag rácspadozat van. A fűtés, a hűtés és a takarmányozás is automatizált. A fűtés külön történik a malacok, és külön a kocák részére. Jelenleg hideg levegővel hűtünk a kinti kánikula miatt. Egy épületben 80 db koca van. A korábbi technológiához képest növekedett az egy ellésből származó választási malacok száma. A kiesés az új technológiában 5% alá esett a korábbi 10% helyett, így kocánként és ellésenként 10,2-10,5 malacot választunk. A malacok harminc napos korukban és átlagosan 9,5 kg súlyban kerülnek elválasztásra. Ezen a padozaton szívesebben mozog a koca és így a felfekvésből származó betegségek is minimálisak. Az expandált lemez és bordázat eredményeként lényegesen kevesebb a malacnyomásból eredő kiesés is. Innen a malacok az utónevelőbe kerülnek, ahol ötvenöt napot töltenek és átlagosan 35-38 kg-os súlyt érnek el.

Ezután átmegyünk egy felújított kocaszállásba, ahol 230 db koca van elhelyezve egyedi tartásban…

Itt az EU előírásoknak megfelelően maximum harminc napig maradhatnak az állatok. Ebben az időszakban történik a termékenyítésük. Harminc nap után ultrahangos vizsgálattal állapítjuk meg, hogy sikeres volt-e a termékenyítés. A harmadik visszabúgás után automatikusan selejtezésre kerül a koca. A hatékonyságjavítás egyik fontos eleme, hogy minél rövidebb idő alatt megtörténjen a vemhesülés, mivel egy koca napi tartása 700 Ft-ba kerül. A vemhes kocák innen a kocaszállásra kerülnek a 201 férőhelyes istállóba.

Az I. számú sertéstelep megtekintését követően a II. számú sertéstelepre megyünk át…

Itt 6 db, egyenként 1200 férőhelyes, már korszerűsített sertéshizlalda üzemel. Ezekben az épületekben padlófűtést építettünk ki, szintén EMVA-támogatással. A padlófűtés a biogáz üzem hulladékhőjével lesz megtáplálva, nyáron ugyanaz a padlófűtés hideg víz áramoltatással a hűtést szolgálja. Az istállón belül egy-egy fakkban 50 db hízót tartunk. A hízók nedves, adagolt etetését egy automata takarmányozási program szabályozza. Az etetéshez víz mellett naponta – és állatonként – 1-1,5 liter tejsavót is felhasználunk. A számítógép monitorján minden lényeges mozzanat követhető, így még az is, hogy milyen gyorsan fogyasztják el az állatok a takarmányt. A program ennek figyelembe vételével növeli, vagy csökkenti a következő adagokat. Naponta hatszor etetünk, és mindössze két fő felügyeli a technológia működését.

Végül megtekintjük a szerves tárgya tárolót, ahol a biogáz üzem fog megvalósulni, jövő évi kezdéssel…

A szerves trágyából 55-60% metánt tartalmazó biogáz képződik, amelynek 60-70%-ból villamos energiát állítunk elő értékesítésre, részben pedig felhasználjuk a sertéságazat működtetésénél. Emellett a biogázt földgáz kiváltására is hasznosítjuk. A napi biogáz-előállítás 9-10 ezer köbméter lesz.

Befejezésül még szeretném megkérdezni, hogy ez a nagy összegű beruházás nem vette-e el a kedvét a további fejlesztésektől?

A fejlesztés, a műszaki megújulás a gazdaság motorja, ezért erről soha nem szabad lemondani. Egyébként is a beruházást jól készítettük elő, pénzügyileg kellőképpen megalapoztuk, ezért jó ütemben és megfelelő minőségben folyik a kivitelezés.
Ami a jövőt illeti, foglalkozunk egy olyan gondolattal, hogy lucernából takarmánypelletet, a kukoricacsutkából energiapelletet állítunk elő a biogáz üzem hulladékenergiájának felhasználásával. Ennek a technológiai és pénzügyi feltételeit jelenleg még keressük. A biogáz-hasznosítással kapcsolatban is felmerül egy olyan alternatíva, hogy a biogázt megtisztítva be lehetne vezetni a földgáz-rendszerbe. Ennek még várjuk a jogi szabályozását. Egy másik hasznosítási mód pedig az lehetne, hogy a biogáz cseppfolyósításával az erőgépek üzemeléséhez felhasználható üzemanyagot nyerjünk.
További tervünk, hogy a szarvasmarha-ágazat gazdaságossági okból történő felszámolásával párhuzamosan, a telep átalakításával kialakítunk egy 880 kocával termelő sertéstelepet, 5 ezer férőhelyes malac utónevelővel és 6 ezer db hízóférőhellyel. Az így kialakításra tervezett sertéstelepen évente 18-20 ezer db hízósertést lehetne előállítani. Terveink tehát vannak, folyamatosan dolgozunk az új projektek előkészítésén és persze várjuk az ezekhez kapcsolódó támogatási jogcímek kiírását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.