AgrárHírek: Sertéságazat korszerűsítése és fejlesztése Hajdúszováton Sertéságazat korszerűsítése és fejlesztése Hajdúszováton ================================================================================ AgrárHírek on 2009. június 26. Kérem Elnök úr, hogy mutassa be röviden a Hajdúszováti VagyonkezelÅ‘, BefektetÅ‘ Zrt-t (HVB Zrt.), és a cégcsoport kialakulását, eredményeit! Azzal kezdeném, hogy a jogelÅ‘d termelÅ‘szövetkezetben a vagyonnevesítéskor a megváltott földeket is bevontuk a vagyonmérlegbe. A tagság úgy határozott, hogy minden tag maximum öt hektár terület tulajdonjogát szerezheti meg. Célunk az volt, hogy maradjon egyben a föld. Ezzel megvalósítottuk a nagyüzemi termelési módot a föld magántulajdona alapján. Ennek eredményeként nálunk semmiféle visszaesés nem volt, sÅ‘t egy erÅ‘teljes prosperálás indult be. Ezt a pozitív konstrukciót azonban nagyon sok támadás érte, és ennek hatására a tagság egyharmada lemondott az öt hektár területérÅ‘l. Ma persze már nagyon bánják, hiszen jelenleg egy hektár föld ára másfélmillió forint. KésÅ‘bbiekben viszont kezdték az emberek a földjeiket kivinni a közösségbÅ‘l, mert a kóbor kombájnosok és traktorosok áfa nélkül dolgoznak, így hektáronként 20-25 ezer Ft-tal kevesebbet kell fizetni. A feketegazdaság tehát szétverte az igen eredményesen működÅ‘ rendszert. Ez azzal járt végül, hogy itt maradtunk a nagy állattenyésztÅ‘ telepekkel föld nélkül. Kezdeményeztem, hogy szűnjön meg a szövetkezet és a csoportosan kiváló szövetkezeti tagok és a külsÅ‘ üzletrész tulajdonosok üzletrészeivel alakuljon meg a VagyonkezelÅ‘ Zrt., valamint a hat önelszámoló ágazatból egy-egy kft. A 631millió Ft vagyonértékbÅ‘l 549 millió forinttal vett részt a csoportosan kivált 87% szövetkezeti tagság és 82 millió forinttal a külsÅ‘ üzletrész-tulajdonosok a Zrt. és a kft-k megalapításában. A megalapított cégcsoporton belül a Zrt-ben 100%-os, a kft-knél pedig 51%-os tulajdoni hányadot jegyzett le a csoportosan kivált szövetkezeti tagság. A kft-knél ez az arány ma már 77-90%-os. Ez az átalakulás annak idején országos hírű volt, szaklapokban is megjelent és szellemi termékként is forgalmaztuk az eljárást, mintegy 300 szövetkezet vásárolta meg. A cégcsoport eredményesen gazdálkodik megalakulása óta. 1992-ben az alakuláskori mérlegfÅ‘összeg 631 millió forint, ebbÅ‘l saját tÅ‘ke 548 millió forint volt, a 2008. év záró mérlegfÅ‘összege 4 milliárd 462 millió forint, ebbÅ‘l saját tÅ‘ke 2 milliárd 804 millió forint. Az eszközgyarapodás 16 év alatt 7-szeres, a saját tÅ‘ke növekedése 5-szörös. A 2008-as évet a cégcsoport 208 millió Ft mérleg szerinti eredménnyel zárta. Ugyanakkor a szarvasmarha-ágazat 2005-ben 52 millió Ft, 2008-ban pedig 35 millió Ft veszteséget termelt. Ezért úgy határoztunk, hogy 2011. év végéig felszámoljuk az állományt, minden vemhes üszÅ‘t folyamatosan értékesítünk. Számításaink szerint papíron 25-30 millió Ft vagyonvesztés keletkezik a szarvasmarha-tenyésztÅ‘ kft-nél, de a tényleges saját tÅ‘ke csökkenés ennél nagyobb. Milyen tényezÅ‘k indokolták a sertéságazat korszerűsítését és fejlesztését? A 35 éve épült sertéstelep épületei felújításra szorultak, korszerűtlen technológiával üzemeltek, amelyek nem feleltek meg sem a környezetvédelmi, sem az állatjóléti uniós elÅ‘írásoknak. Az élÅ‘munka igény magas volt, és korszerűtlen munkakörülmények között dolgoztak az emberek. Az üzemeltetéshez magas energiaköltség párosult az istállók korszerűtlen fűtése, hűtése és szellÅ‘ztetése miatt. A vízöblítéses trágyakezelési rendszer sok vizet igényelt és a környezetet is károsította. Egészében véve a tenyésztés és a hízlalás fajlagos hozamai elmaradtak a kívánatostól, és így az ágazat versenyképessége nem volt kielégítÅ‘. A két sertéstelepen összesen 900 tenyészkocát tartottunk, az évi hízókibocsátás pedig 15 ezer db volt. Az alábbi képeken is jól látható a különbség az átalakított és a korszerűsítés elÅ‘tt álló sertéshizlalda között. A korábbi technológia korszerűtlensége ellenére az ágazat az elmúlt tizenöt év alatt csak két évben volt veszteséges. Kérem, hogy jellemezze az új technológiát! A fejlesztés részeként higiénikus padozatot valósítunk meg, lagúnás trágyakezeléssel. Az istállók hűtése, fűtése és szellÅ‘ztetése optimalizált. A fűtés nagyobb részt a tervezett biogáz üzem hulladékhÅ‘jére alapozódik. A takarmányozás számítógéppel vezérelten, adagolt etetés formájában valósul meg. A beruházás megvalósításával 3 új munkahely is keletkezik, így a jelenlegi 30 fÅ‘ helyett 33 állandó alkalmazottja lesz a Kft-nek. Mikor kezdték, és mikor fejezik be a beruházást? A beruházást az elÅ‘zÅ‘ évben kezdtük el, és jövÅ‘re fejezÅ‘dik be. Ezen belül azonban a technológia korszerűsítését szolgáló beruházás már ez év szeptemberében elkészül. Meg kell jegyeznem, hogy a beruházást úgy valósítjuk meg, hogy ezzel párhuzamosan a telep is folyamatosan működik. Így csak minimális a termeléskiesés a kivitelezés miatt. Milyen pénzügyi forrásokból valósítják meg a kivitelezést? Ott kezdeném, hogy 2,1 milliárd Ft összegű fejlesztést valósítunk meg, amelynek 62%-a az Európai MezÅ‘gazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatása, a saját erÅ‘ pedig 38%. Beruházási hitellel nem számolunk, mindössze támogatást megelÅ‘legezÅ‘ hitelt veszünk igénybe a támogatás összegének 80%-áig. Ez évente 60-70 millió Ft banki költséget jelent. A 2,1 milliárd összes beruházási költségbÅ‘l 700 millió Ft szolgálja a sertésistállók és a technológia korszerűsítését, 750 millió Ft a szerves trágya kezelését és kijuttatását. Ebben benne van 180 hektáros öntözésfejlesztés is, amely a hígtrágya kiöntözését valósítja meg. A projekt része továbbá a 650 millió Ft összegű biogáz üzem villamos kiserÅ‘művel, amelynek célja, hogy a keletkezÅ‘ szerves trágyából biogázt és villamos energiát állítsunk elÅ‘. A keletkezÅ‘ hulladékhÅ‘ és a fölös biogáz a telep üzemeltetésénél kerül hasznosításra. A beruházás megvalósításával milyen gazdasági elÅ‘nyök jelentkeznek? A korszerűsítés eredményeként változatlan alapterületen a tenyészkoca-állományt 50%-kal, a hízókibocsátást pedig a hatékonyságjavulással együtt 85%-kal tudjuk növelni. Így a jelenlegi 15 ezer db évi hízó-elÅ‘állítással szemben a fejlesztés eredményeként 28 ezer db hízósertés értékesítését tervezzük. A Zrt. irodájából közben kiérünk az I. számú sertéstelepre, ahol elsÅ‘ként a kocatartás épületeit tekintjük meg. Juhász István elnök-igazgató mutatja be az épületeket& A harmincöt éve készült épületek betonváz szerkezete teljesen stabil volt, így felújításuknak nem volt akadálya, külsÅ‘-belsÅ‘ szigetelést kaptak. Belül a legkorszerűbb lagúna-rendszerű szerves tárgya kezelési rendszert alakítottunk ki. A kocák és malacok alatt rugalmas műanyag rácspadozat van. A fűtés, a hűtés és a takarmányozás is automatizált. A fűtés külön történik a malacok, és külön a kocák részére. Jelenleg hideg levegÅ‘vel hűtünk a kinti kánikula miatt. Egy épületben 80 db koca van. A korábbi technológiához képest növekedett az egy ellésbÅ‘l származó választási malacok száma. A kiesés az új technológiában 5% alá esett a korábbi 10% helyett, így kocánként és ellésenként 10,2-10,5 malacot választunk. A malacok harminc napos korukban és átlagosan 9,5 kg súlyban kerülnek elválasztásra. Ezen a padozaton szívesebben mozog a koca és így a felfekvésbÅ‘l származó betegségek is minimálisak. Az expandált lemez és bordázat eredményeként lényegesen kevesebb a malacnyomásból eredÅ‘ kiesés is. Innen a malacok az utónevelÅ‘be kerülnek, ahol ötvenöt napot töltenek és átlagosan 35-38 kg-os súlyt érnek el. Ezután átmegyünk egy felújított kocaszállásba, ahol 230 db koca van elhelyezve egyedi tartásban& Itt az EU elÅ‘írásoknak megfelelÅ‘en maximum harminc napig maradhatnak az állatok. Ebben az idÅ‘szakban történik a termékenyítésük. Harminc nap után ultrahangos vizsgálattal állapítjuk meg, hogy sikeres volt-e a termékenyítés. A harmadik visszabúgás után automatikusan selejtezésre kerül a koca. A hatékonyságjavítás egyik fontos eleme, hogy minél rövidebb idÅ‘ alatt megtörténjen a vemhesülés, mivel egy koca napi tartása 700 Ft-ba kerül. A vemhes kocák innen a kocaszállásra kerülnek a 201 férÅ‘helyes istállóba. Az I. számú sertéstelep megtekintését követÅ‘en a II. számú sertéstelepre megyünk át& Itt 6 db, egyenként 1200 férÅ‘helyes, már korszerűsített sertéshizlalda üzemel. Ezekben az épületekben padlófűtést építettünk ki, szintén EMVA-támogatással. A padlófűtés a biogáz üzem hulladékhÅ‘jével lesz megtáplálva, nyáron ugyanaz a padlófűtés hideg víz áramoltatással a hűtést szolgálja. Az istállón belül egy-egy fakkban 50 db hízót tartunk. A hízók nedves, adagolt etetését egy automata takarmányozási program szabályozza. Az etetéshez víz mellett naponta  és állatonként  1-1,5 liter tejsavót is felhasználunk. A számítógép monitorján minden lényeges mozzanat követhetÅ‘, így még az is, hogy milyen gyorsan fogyasztják el az állatok a takarmányt. A program ennek figyelembe vételével növeli, vagy csökkenti a következÅ‘ adagokat. Naponta hatszor etetünk, és mindössze két fÅ‘ felügyeli a technológia működését. Végül megtekintjük a szerves tárgya tárolót, ahol a biogáz üzem fog megvalósulni, jövÅ‘ évi kezdéssel& A szerves trágyából 55-60% metánt tartalmazó biogáz képzÅ‘dik, amelynek 60-70%-ból villamos energiát állítunk elÅ‘ értékesítésre, részben pedig felhasználjuk a sertéságazat működtetésénél. Emellett a biogázt földgáz kiváltására is hasznosítjuk. A napi biogáz-elÅ‘állítás 9-10 ezer köbméter lesz. Befejezésül még szeretném megkérdezni, hogy ez a nagy összegű beruházás nem vette-e el a kedvét a további fejlesztésektÅ‘l? A fejlesztés, a műszaki megújulás a gazdaság motorja, ezért errÅ‘l soha nem szabad lemondani. Egyébként is a beruházást jól készítettük elÅ‘, pénzügyileg kellÅ‘képpen megalapoztuk, ezért jó ütemben és megfelelÅ‘ minÅ‘ségben folyik a kivitelezés. Ami a jövÅ‘t illeti, foglalkozunk egy olyan gondolattal, hogy lucernából takarmánypelletet, a kukoricacsutkából energiapelletet állítunk elÅ‘ a biogáz üzem hulladékenergiájának felhasználásával. Ennek a technológiai és pénzügyi feltételeit jelenleg még keressük. A biogáz-hasznosítással kapcsolatban is felmerül egy olyan alternatíva, hogy a biogázt megtisztítva be lehetne vezetni a földgáz-rendszerbe. Ennek még várjuk a jogi szabályozását. Egy másik hasznosítási mód pedig az lehetne, hogy a biogáz cseppfolyósításával az erÅ‘gépek üzemeléséhez felhasználható üzemanyagot nyerjünk. További tervünk, hogy a szarvasmarha-ágazat gazdaságossági okból történÅ‘ felszámolásával párhuzamosan, a telep átalakításával kialakítunk egy 880 kocával termelÅ‘ sertéstelepet, 5 ezer férÅ‘helyes malac utónevelÅ‘vel és 6 ezer db hízóférÅ‘hellyel. Az így kialakításra tervezett sertéstelepen évente 18-20 ezer db hízósertést lehetne elÅ‘állítani. Terveink tehát vannak, folyamatosan dolgozunk az új projektek elÅ‘készítésén és persze várjuk az ezekhez kapcsolódó támogatási jogcímek kiírását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.