Energiafarm

Dr. Viszlai Béla elnök (Abonyi Mezőgazdasági Zrt.)

Beszélgetés dr. Viszlai Bélával, az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. elnökével

Elnök úr, Ön dolgozta ki az energiafarm koncepcióját, amelynek megvalósítása már folyamatban van az Abonyi Mezőgazdasági Zrt-ben. Milyen célokat kíván megvalósítani az energiafarm koncepció, illetve mi ösztönözte Önt arra, hogy egy vadonatúj megoldást keressen? 

Az összesen 2000 db szarvasmarha szerves trágya-rendszerének EU normák szerinti kialakítása igen jelentős összeget igényelt volna. Az új koncepció ezt megoldja és emellett a képződő szerves trágyát részben aerob fermentálóban, részben pedig anaerob módon, biogáz üzemben dolgozzuk fel. A fermentáló üzem már 2008-ban elkészült, azóta üzemel is. A végtermék gyom- és csíramentes, teljesen szagtalan, nagy tápértékű humusz, amelyet kereskedelmi forgalomban értékesítünk. Ennek a technológiának a lényege, hogy a szerves trágya 70 C fokon és összesen 30 napig fermentálódik.  

Mostanában gyakran hallani szakmai körökben is a kérdést, hogy a mezőgazdaság élelmiszert vagy inkább bioenergiát állítson-e elő? Az energiafarm koncepciója bebizonyítja, hogy az élelmiszer-előállítás mellett bioenergiát is elő lehet és kell állítani, mert ezzel 25-30%-kal mérsékelhető az élelmiszerek önköltsége.  

A fermentáló üzembe hogyan kerül a szilárd halmazállapotú szerves trágya? 

A szerves trágya zárt rendszerben mozog az üzemen belül. Itt aerob fermentáció zajlik. Ehhez naponta egyszer át kell szellőztetni az üzemben lévő szerves anyagot, amelyet egy automatikusan működő szellőztetőgép végez. A bioenergia előállítása során keletkező hulladékhő egy részét idevezetjük, és a téli nagy hidegekben felhasználjuk fűtésre, hogy ezzel is segítsük a fermentációs folyamathoz szükséges 70˚C biztosítását. A végtermék biohumusz, amely koncentrált tápanyag. 

A biogázt közvetlenül is fel lehet használni energiaforrásként? 

A felhasználásnak két iránya van: az egyik a biogáz megtisztítása, s energiaként történő hasznosítása; a másik pedig, hogy az erőműben elégetjük és villamos energiát állítunk elő belőle, melynek egy részét a belső villamoshálózatba vezetjük, majd a telep működtetéséhez használjuk. A jelentősebb hányadot pedig villamos energiaként értékesítjük.  

Úgy tudom, hogy jelentős hulladékhő is keletkezik a biogáz elektromos energiává történő átalakítása során. Ennek hasznosítását hogyan oldják meg? 

A hulladékhő egy része a biogáz üzemben, illetve az előbb említett aerob fermentálóban hasznosul. A későbbiekben kialakításra kerülő üvegházakat is hulladékhővel tervezzük fűteni, valamint a bioetanol üzemben is számítunk a hulladékhő egy részének hasznosításával. 

Visszatérve a biogáz üzemre, a keletkező melléktermékeket milyen módon hasznosítják? 

A biogáz üzemben keletkező trágyalé egy centrifugáló rendszerbe kerül, majd a keletkező szilárd trágyát az aerob fermentálóban dolgozzuk fel. A híg halmazállapotú melléktermék 3% N₂-t tartalmazó öntözővíz, amelyet az üvegházakban, illetve a szántóföldön hasznosítunk. Ez elegendő 500 hektár szántó évente kétszer történő alapos megöntözéséhez. Úgy gondolom, hogy ez stabil alapját képezi a szálastakarmány-termelésnek.  

Kérem, hogy szíveskedjen ismertetni a biogáz üzem legfontosabb mutatóit! 

A biogáz üzem és az erőmű együttesen 650 millió Ft-ba kerül. A szerves trágya és egyéb szerveshulladék-igény 50 ezer tonna évente. A keletkező biogáz mennyisége 2,3 millió m³. Ebből 5,3 millió kWh villamos energia, és 6 millió kWh hőenergia keletkezik. 

Milyen létesítmény tartozik még az energiafarmhoz? 

Az előbb említett bioetanol üzemet kívánjuk még megvalósítani. Ennek támogatási pályázata a közeljövőben kerülhet csak benyújtásra, mi azonban már teljesen készek vagyunk a tervek kidolgozásával. Németországban sikerült találni egy olyan technológiát, amelyet a mezőgazdasági üzemekre dolgoztak ki, ezt szeretnénk mi is alkalmazni. Emellett kiszélesítjük a felhasználható alapanyagok körét a búzán és a kukoricán kívül a borsóra és a savóra is, amely 6% cukortartalommal rendelkezik. Megjegyzem, hogy mindazon alapanyag számításba jöhet, amelynek cukor- és keményítőtartalma van. A beruházás tervezett bekerülési költsége 600 millió Ft, ennek 40%-át teszi ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatása. Az üzem évente összesen 15 ezer tonna búzát és kukoricát képes feldolgozni, amennyiben más alapanyagot nem használunk.  

Milyen végtermékek keletkeznek a bioetanol üzemben? 

A főtermék természetesen a bioetanol, amelynek döntő hányada az erőműbe kerül, ahol villamos energiává alakítjuk át. A bioetanol kisebb részét palackozzuk, és kereskedelmi forgalomban értékesítjük. Emellett környezetbarát termékek előállítására is sor kerülhet, mint például csomagolóanyagok, más használati eszközök, amelyek gyorsan lebomlanak a természetben. Melléktermékként szeszmoslék is keletkezik, amely keresztülmegy egy centrifugarendszeren. Az ezután keletkező magas tápértékű szilárd szeszmoslékot az 1500-as tehenészet takarmányozására használjuk fel. Ezzel a fajlagos takarmányköltség - számításaink szerint - várhatóan mintegy 20%-kal mérsékelhető, amely lényegesen javítja a tejtermelés jövedelmezőségét. Emellett a képződő folyadék-szeszmoslékot a biogáz üzemben hasznosítjuk alapanyagként.  

Ha végignézzük az energiafarm projekt folyamatábráját, akkor azt látjuk, hogy káros anyag egyáltalán nem képződik… 

Valóban így van. Ez a projekt jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a CO² kibocsátás, hiszen évente 30-40 ezer tonna CO²-vel kevesebb keletkezik a hagyományos technológiákhoz képest. Sajnálatos azonban, hogy a mezőgazdaságot a jelenleg érvényben lévő magyar jogi szabályozás kizárja az ún. karbonkereskedelemből (CO²-kvóta-kereskedelem), pedig az új környezetbarát mezőgazdasági projektekkel elérhető CO² kvótáért kapható források jelentősen segíthetnék a „zöld” technológiák gyorsabb és szélesebb körű elterjedését. Azt várjuk a kormányzattól, hogy tegye lehetővé a mezőgazdasági vállalkozások számára, hogy CO²-megtakarításaikat validálhassák, és az ezért járó összeget pedig kötelező legyen környezetvédelmi beruházásra fordítaniuk. Az abonyi Energiafarm megvalósításával 40-60 ezer tonna CO² kibocsátás-csökkentést lehet elérni, ami a mai árakon számolva 300 millió forint bevételt jelenthetne. Ezt az összeget további környezetvédelmi célú beruházásokra fordítanánk.  

Mikor kezdték a biogáz üzem kivitelezését, és mikorra tervezik a próbaüzemet?  

A kivitelezést az elmúlt év szeptemberében kezdtük és a következő hetekben már megkezdődhet a próbaüzem. 

Milyen nagyságrendű állatállomány mellett gazdaságos biogáz üzemet létesíteni? 

Véleményem szerint már egy 600-as tehenészetnél is gazdaságos. Megjegyezném, hogy egy-egy energiafarm kooperációban is megvalósítható, több szomszédos gazdaság összefogásával. Azt is hangsúlyozom, hogy nemcsak állattenyésztő telepekhez kapcsolódóan gazdaságos biogáz üzemet létesíteni, hanem a lakossági kommunális szennyvízre alapozva is.  

Önök milyen szerepet vállalnak az energiafarm projektek hazai elterjesztésében? 

Először is szívesen bemutatjuk az érdeklődőknek a projekt működését. Azoknak pedig, akik a megvalósítás mellett döntenek, szakmai segítséget nyújtunk a beruházás előkészítéséhez és megvalósításához.  

Mennyire tartja korszerűnek az energiafarm koncepcióját? 

Véleményem szerint világszinten is egyedülálló szabadalom az energiafarm koncepciója. Szeretném megemlíteni, hogy múlt év májusában az Egyesült Államokban több helyen is tartottam előadást ebben a témában. Egyébként az Egyesült Államok budapesti mezőgazdasági attaséja már személyesen is meglátogatta a farmot, de bejelentkezett az angol nagykövet és mezőgazdasági tanácsos is. A leglényegesebb újításnak azt tartom, hogy nem keletkezik melléktermék, csak értékesülő társtermékek, amelyek vagy telepen belül hasznosíthatók, vagy piacon értékesíthetők. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdaság fenntartható fejlesztésének olyan rendszerét sikerült kidolgozni, amely megszünteti a többlettermelés rémét, és környezeti szempontból is pozitív módon járul hozzá a jelenlegi problémák mérsékléséhez.  

Milyen további tervei vannak? 

A bioetanol üzem megépítésén túl még a következőket tervezzük: a hulladékhő egy részének hasznosítására üvegházakat, és a takarmányként hasznosítható melléktermékek felhasználása érdekében egy 120 kocás, évente 2500 hízósertést előállító sertéstelepet, amelyet egy 30 x 65 méteres épületen belül, egy légtérben alakítanánk ki. A jelenlegi tejválság arra ösztönöz bennünket, hogy létesítsünk egy tejfeldolgozó üzemet a jövedelmezőség javítása érdekében, az itt keletkező savót pedig felhasználhatjuk a bioetanol-előállítás egyik alapanyagaként. Mindezt a jelenlegi telephelyen tervezzük megvalósítani.

 
Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.