AgrárHírek: Energiafarm Energiafarm ================================================================================ AgrárHírek on 2009. augusztus 31. Elnök úr, Ön dolgozta ki az energiafarm koncepcióját, amelynek megvalósítása már folyamatban van az Abonyi MezÅ‘gazdasági Zrt-ben. Milyen célokat kíván megvalósítani az energiafarm koncepció, illetve mi ösztönözte Önt arra, hogy egy vadonatúj megoldást keressen? Az összesen 2000 db szarvasmarha szerves trágya-rendszerének EU normák szerinti kialakítása igen jelentÅ‘s összeget igényelt volna. Az új koncepció ezt megoldja és emellett a képzÅ‘dÅ‘ szerves trágyát részben aerob fermentálóban, részben pedig anaerob módon, biogáz üzemben dolgozzuk fel. A fermentáló üzem már 2008-ban elkészült, azóta üzemel is. A végtermék gyom- és csíramentes, teljesen szagtalan, nagy tápértékű humusz, amelyet kereskedelmi forgalomban értékesítünk. Ennek a technológiának a lényege, hogy a szerves trágya 70 C fokon és összesen 30 napig fermentálódik. Mostanában gyakran hallani szakmai körökben is a kérdést, hogy a mezÅ‘gazdaság élelmiszert vagy inkább bioenergiát állítson-e elÅ‘? Az energiafarm koncepciója bebizonyítja, hogy az élelmiszer-elÅ‘állítás mellett bioenergiát is elÅ‘ lehet és kell állítani, mert ezzel 25-30%-kal mérsékelhetÅ‘ az élelmiszerek önköltsége. A fermentáló üzembe hogyan kerül a szilárd halmazállapotú szerves trágya? A szerves trágya zárt rendszerben mozog az üzemen belül. Itt aerob fermentáció zajlik. Ehhez naponta egyszer át kell szellÅ‘ztetni az üzemben lévÅ‘ szerves anyagot, amelyet egy automatikusan működÅ‘ szellÅ‘ztetÅ‘gép végez. A bioenergia elÅ‘állítása során keletkezÅ‘ hulladékhÅ‘ egy részét idevezetjük, és a téli nagy hidegekben felhasználjuk fűtésre, hogy ezzel is segítsük a fermentációs folyamathoz szükséges 70ËšC biztosítását. A végtermék biohumusz, amely koncentrált tápanyag. A biogázt közvetlenül is fel lehet használni energiaforrásként? A felhasználásnak két iránya van: az egyik a biogáz megtisztítása, s energiaként történÅ‘ hasznosítása; a másik pedig, hogy az erÅ‘műben elégetjük és villamos energiát állítunk elÅ‘ belÅ‘le, melynek egy részét a belsÅ‘ villamoshálózatba vezetjük, majd a telep működtetéséhez használjuk. A jelentÅ‘sebb hányadot pedig villamos energiaként értékesítjük. Úgy tudom, hogy jelentÅ‘s hulladékhÅ‘ is keletkezik a biogáz elektromos energiává történÅ‘ átalakítása során. Ennek hasznosítását hogyan oldják meg? A hulladékhÅ‘ egy része a biogáz üzemben, illetve az elÅ‘bb említett aerob fermentálóban hasznosul. A késÅ‘bbiekben kialakításra kerülÅ‘ üvegházakat is hulladékhÅ‘vel tervezzük fűteni, valamint a bioetanol üzemben is számítunk a hulladékhÅ‘ egy részének hasznosításával. Visszatérve a biogáz üzemre, a keletkezÅ‘ melléktermékeket milyen módon hasznosítják? A biogáz üzemben keletkezÅ‘ trágyalé egy centrifugáló rendszerbe kerül, majd a keletkezÅ‘ szilárd trágyát az aerob fermentálóban dolgozzuk fel. A híg halmazállapotú melléktermék 3% N2-t tartalmazó öntözÅ‘víz, amelyet az üvegházakban, illetve a szántóföldön hasznosítunk. Ez elegendÅ‘ 500 hektár szántó évente kétszer történÅ‘ alapos megöntözéséhez. Úgy gondolom, hogy ez stabil alapját képezi a szálastakarmány-termelésnek. Kérem, hogy szíveskedjen ismertetni a biogáz üzem legfontosabb mutatóit! A biogáz üzem és az erÅ‘mű együttesen 650 millió Ft-ba kerül. A szerves trágya és egyéb szerveshulladék-igény 50 ezer tonna évente. A keletkezÅ‘ biogáz mennyisége 2,3 millió m3. EbbÅ‘l 5,3 millió kWh villamos energia, és 6 millió kWh hÅ‘energia keletkezik. Milyen létesítmény tartozik még az energiafarmhoz? Az elÅ‘bb említett bioetanol üzemet kívánjuk még megvalósítani. Ennek támogatási pályázata a közeljövÅ‘ben kerülhet csak benyújtásra, mi azonban már teljesen készek vagyunk a tervek kidolgozásával. Németországban sikerült találni egy olyan technológiát, amelyet a mezÅ‘gazdasági üzemekre dolgoztak ki, ezt szeretnénk mi is alkalmazni. Emellett kiszélesítjük a felhasználható alapanyagok körét a búzán és a kukoricán kívül a borsóra és a savóra is, amely 6% cukortartalommal rendelkezik. Megjegyzem, hogy mindazon alapanyag számításba jöhet, amelynek cukor- és keményítÅ‘tartalma van. A beruházás tervezett bekerülési költsége 600 millió Ft, ennek 40%-át teszi ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatása. Az üzem évente összesen 15 ezer tonna búzát és kukoricát képes feldolgozni, amennyiben más alapanyagot nem használunk. Milyen végtermékek keletkeznek a bioetanol üzemben? A fÅ‘termék természetesen a bioetanol, amelynek döntÅ‘ hányada az erÅ‘műbe kerül, ahol villamos energiává alakítjuk át. A bioetanol kisebb részét palackozzuk, és kereskedelmi forgalomban értékesítjük. Emellett környezetbarát termékek elÅ‘állítására is sor kerülhet, mint például csomagolóanyagok, más használati eszközök, amelyek gyorsan lebomlanak a természetben. Melléktermékként szeszmoslék is keletkezik, amely keresztülmegy egy centrifugarendszeren. Az ezután keletkezÅ‘ magas tápértékű szilárd szeszmoslékot az 1500-as tehenészet takarmányozására használjuk fel. Ezzel a fajlagos takarmányköltség - számításaink szerint - várhatóan mintegy 20%-kal mérsékelhetÅ‘, amely lényegesen javítja a tejtermelés jövedelmezÅ‘ségét. Emellett a képzÅ‘dÅ‘ folyadék-szeszmoslékot a biogáz üzemben hasznosítjuk alapanyagként. Ha végignézzük az energiafarm projekt folyamatábráját, akkor azt látjuk, hogy káros anyag egyáltalán nem képzÅ‘dik& Valóban így van. Ez a projekt jelentÅ‘s mértékben hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a CO2 kibocsátás, hiszen évente 30-40 ezer tonna CO2-vel kevesebb keletkezik a hagyományos technológiákhoz képest. Sajnálatos azonban, hogy a mezÅ‘gazdaságot a jelenleg érvényben lévÅ‘ magyar jogi szabályozás kizárja az ún. karbonkereskedelembÅ‘l (CO2-kvóta-kereskedelem), pedig az új környezetbarát mezÅ‘gazdasági projektekkel elérhetÅ‘ CO2 kvótáért kapható források jelentÅ‘sen segíthetnék a zöld technológiák gyorsabb és szélesebb körű elterjedését. Azt várjuk a kormányzattól, hogy tegye lehetÅ‘vé a mezÅ‘gazdasági vállalkozások számára, hogy CO2-megtakarításaikat validálhassák, és az ezért járó összeget pedig kötelezÅ‘ legyen környezetvédelmi beruházásra fordítaniuk. Az abonyi Energiafarm megvalósításával 40-60 ezer tonna CO2 kibocsátás-csökkentést lehet elérni, ami a mai árakon számolva 300 millió forint bevételt jelenthetne. Ezt az összeget további környezetvédelmi célú beruházásokra fordítanánk. Mikor kezdték a biogáz üzem kivitelezését, és mikorra tervezik a próbaüzemet? A kivitelezést az elmúlt év szeptemberében kezdtük és a következÅ‘ hetekben már megkezdÅ‘dhet a próbaüzem. Milyen nagyságrendű állatállomány mellett gazdaságos biogáz üzemet létesíteni? Véleményem szerint már egy 600-as tehenészetnél is gazdaságos. Megjegyezném, hogy egy-egy energiafarm kooperációban is megvalósítható, több szomszédos gazdaság összefogásával. Azt is hangsúlyozom, hogy nemcsak állattenyésztÅ‘ telepekhez kapcsolódóan gazdaságos biogáz üzemet létesíteni, hanem a lakossági kommunális szennyvízre alapozva is. Önök milyen szerepet vállalnak az energiafarm projektek hazai elterjesztésében? ElÅ‘ször is szívesen bemutatjuk az érdeklÅ‘dÅ‘knek a projekt működését. Azoknak pedig, akik a megvalósítás mellett döntenek, szakmai segítséget nyújtunk a beruházás elÅ‘készítéséhez és megvalósításához. Mennyire tartja korszerűnek az energiafarm koncepcióját? Véleményem szerint világszinten is egyedülálló szabadalom az energiafarm koncepciója. Szeretném megemlíteni, hogy múlt év májusában az Egyesült Államokban több helyen is tartottam elÅ‘adást ebben a témában. Egyébként az Egyesült Államok budapesti mezÅ‘gazdasági attaséja már személyesen is meglátogatta a farmot, de bejelentkezett az angol nagykövet és mezÅ‘gazdasági tanácsos is. A leglényegesebb újításnak azt tartom, hogy nem keletkezik melléktermék, csak értékesülÅ‘ társtermékek, amelyek vagy telepen belül hasznosíthatók, vagy piacon értékesíthetÅ‘k. Úgy gondolom, hogy a mezÅ‘gazdaság fenntartható fejlesztésének olyan rendszerét sikerült kidolgozni, amely megszünteti a többlettermelés rémét, és környezeti szempontból is pozitív módon járul hozzá a jelenlegi problémák mérsékléséhez. Milyen további tervei vannak? A bioetanol üzem megépítésén túl még a következÅ‘ket tervezzük: a hulladékhÅ‘ egy részének hasznosítására üvegházakat, és a takarmányként hasznosítható melléktermékek felhasználása érdekében egy 120 kocás, évente 2500 hízósertést elÅ‘állító sertéstelepet, amelyet egy 30 x 65 méteres épületen belül, egy légtérben alakítanánk ki. A jelenlegi tejválság arra ösztönöz bennünket, hogy létesítsünk egy tejfeldolgozó üzemet a jövedelmezÅ‘ség javítása érdekében, az itt keletkezÅ‘ savót pedig felhasználhatjuk a bioetanol-elÅ‘állítás egyik alapanyagaként. Mindezt a jelenlegi telephelyen tervezzük megvalósítani. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.