Júliustól ellenőrzések a mezőgazdaságban

Az idén bevezetett kölcsönös megfeleltetési egység, azaz a Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények 1-5. ellenőrzése

Senki sem szeret büntetést fizetni, jogos támogatástól szankció miatt elesni. A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszeréből a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot bevezetése már 2004-ben megtörtént, annak ellenőrzése is már a korábbi években ismert volt. Az újabb szabályok, azaz a Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények 1-5. (JFGK. 1-5.) január 1.-től érvényes első komolyabb ellenőrzésére az elmúlt és a következő hetekben, hónapokban kerül sor.

Néhány szó a kölcsönös megfeleltetésről

„Cross compliance”, azaz kölcsönös megfeleltetés (KM) az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikája 2003-as reformjának gyümölcse. Egy olyan új támogatási filozófia, mely szerint akkor kapnak támogatási pénzt a gazdák, ha úgy vigyáznak a vidéki környezetre és olyan egészséges élelmiszer alapanyagot állítanak elő, hogy az közvetetten Európa népességének is jó. És mindezt szigorú ellenőrzések és szankciók fedezete mellett. A környezettudatos gazdálkodással, ezeket a gazdálkodói gondolkodás részévé teszi, és egyben élelmiszer fogyasztói elvárásoknak tesz eleget. Azokban az országokban, ahol már bevezették, az agráriumban dolgozók munkájának össztársadalmi elfogadottsága nőtt. A kölcsönös megfeleltetés előírásait, az Európai Unió most már Magyarországra is vonatkozó jogi szabályozása szerint, a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) követelményei tartalmazzák. Ezeket ellenőrzik, és ha szükséges szankcionálják a hatóságok.

Fogalmak, és az ellenőrzések hatálya

Az ellenőrzések során megkülönböztetik a gondatlanságot és a szándékosságot, továbbá az egyszeri esetet és az ismétlődő szabálytalanságot. A Hivatal(ok) vizsgálják a meg nem felelések súlyosságát, mértékét és tartósságát is.

Gondatlanság: amennyiben a gazdálkodó (ügyfél) környezeti hátrányt, vagy rendelkezés be nem tartását okozó magatartásában szándékosság nem fedezhető fel. Cselekményével és annak következményeivel előzetesen nincs tisztába.

Szándékosság: amennyiben az ügyfél tudatában van annak, hogy milyen hátrányt, jogszabályba ütközőt tesz, valamint annak, hogy magatartásának, vagy mulasztásának feltárási valószínűsége kicsi, ezért a kockázat vállalása még mindig kedvezőbb számára, mint a rendelkezések betartása, vagy egy esetleges szankció sem olyan hátrányos számára, mint az el nem követés.

Egyszeri eset, ismétlődő eset: mindenkor csak ugyan arra a meg nem felelésre vonatkozik. Hiába ugyanaz a termelő, ha pl. egyszeri meg nem felelés van a lejtős területén az erózió tekintetében és ugyan őneki a következő évben az állatjelölés területén, ez nem számít ismétlődő esetnek.

Súlyosság: a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől, nagyságától, kihatásától függ, figyelembe véve a szóban forgó előírás, vagy követelmény valódi célját.

Mérték: az ellenőrzés azt vizsgálja, hogy a szabályok be nem tartásának következményei és hatásai a mezőgazdasági üzemre, az ügyfél gazdaságára korlátozódik csak, vagy azon túl is terjed.

Tartósság: az előírás-megszegés hatásának és következményeinek időtartamától és a megszüntetés, vagy elhárítás ésszerű eszközökkel történő lehetőségétől függ. Lehet rövid idejű hatás, de előfordulhat több évre, vagy „örökre” szóló. Könnyen elhárítható, megszüntethető, vagy meg nem szüntethető (pl.: felszín alatti vizek károsítása)

Kedvezményezett: az a mezőgazdasági gazdálkodó (ügyfél) aki támogatásra jogosult és azt igényli.

Szankciók

A különböző előírások és követelmények vonatkozásában megállapított szankciók összegzése a következőképp zajlik: a kölcsönös megfeleltetés előírásait négy csoportra osztják fel.

- Környezetvédelmi követelmények (JFGK 1-5)
- Állatazonosítás, élelmiszerbiztonság, növény- és állategészségügy (JFGK 6-15)
- Állatjólét (JFGK 16-19)
- Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ)

Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő gondatlanságából fakad, akkor a teljes közvetlen támogatási összeget 1, 3, vagy 5%-kal kell csökkenteni. A szankció pontos mértékét a Kifizető Ügynökség (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal = MVH) állapítja meg a meg nem felelés helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt értékelése alapján. Az értékelést a már említett három szempont alapján kell elvégezni: súlyosság, mérték és tartósság. Amennyiben a kedvezményezett egy előírás-csoportból több előírást sért meg, akkor a megállapított szankciók közül a súlyosabbat kell figyelembe venni, de azokat nem kell összeadni. Abban az esetben, ha a kedvezményezett több előírást sért meg más-más előírás-csoportokból, akkor a megállapított szankciókat összegezni kell. Az összegzésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a szankció összegzett mértéke – gondatlanság esetén – nem haladhatja meg az 5%-ot.

Az előírások ismételt megszegését a rendszer kiemelten szankcionálja. Amennyiben három éven belül a gazdálkodó ismételten megszegi valamelyik kölcsönös megfeleltetési előírást, akkor az eredetileg kiszabott szankció háromszorosát kell számára megállapítani. A támogatáscsökkentés maximális értéke azonban nem haladhatja meg a teljes összeg 15%-át.

A szándékos meg nem felelés a gondatlansághoz képest jóval szigorúbb megítélést kap a kölcsönös megfeleltetés szankcionálási rendszerében. Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő szándékosságából vezethető le, akkor a teljes közvetlen támogatási összeget 15, 20, vagy 100%-kal kell csökkenteni. A szankció pontos mértékét a Kifizető Ügynökség állapítja meg, a meg nem felelés helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt értékelése alapján. Az értékelést ugyanazon szempontok alapján kell elvégezni, mint a gondatlanság esetében (súlyosság, mérték, tartósság).

A 100%-os szankcionálás azt jelenti, hogy a termelőt kizárják a közvetlen támogatási rendszerből az adott évre. Különösen súlyos szabálytalanság esetén a kifizető ügynökség dönthet úgy, hogy az érintett termelőt a következő támogatási évre is kizárja.

A szándékos meg nem felelések szankciói mindenképpen összeadódnak (az ismételt meg nem felelésekhez hasonlóan).

Összegzés

A mezőgazdaságban a közelmúltban bevezetett JFGK-k, mint a kölcsönös megfeleltetés egyes elemei a természetvédelmet, környezetvédelmet, a vidéki Magyarország jobb létét éppen úgy előtérbe helyezi, mint az állatjólét kérdéseket és az élelmiszerbiztonságot. Vagyis mindenkinek javát szolgálja, akár az agráriumban tevékenykedik, akár nem. Az előírások az Európai Unió előírásaival harmonizálnak, akár csak az ellenőrzések rendszere és a szankcionálás. Ez utóbbinál könnyen felfedezhető az, hogy a jogalkotónak nem a mindenáron való büntetés a célja. A fokozatosságok is ezt mutatják. A büntetés (szankcionálás) rendszere sokkal inkább pedagógiai, nevelési szándékú, mint hátrányt okozó. Hiszen először a szankciók csak nagyon enyhék.

Tisztelt Gazdálkodók! Érdemes megismerni a kölcsönös megfeleltetés előírásait, úgy mint a Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelményeket (JFGK), valamint a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) szabályait. Mindezekről szóbeli és tájékoztatást és írott anyagokat ingyen kaphatnak a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatainál, az ország 202 agrárkamarai tanácsadójától. Elérhetőségük az Agrárkamara honlapján található: www.agrarkamara.hu

Információk gyűjthetők le továbbá a www.agrarkamara.hu weboldal Kölcsönös Megfeleltetés menüpontja alól is, vagy km.agrarkamara.hu oldalon.

Összeállította:
Dr. Garádi Péter (kamarai tanácsadó)