Emberi tényező - Versenyképes vállalkozások 3. rész

Dr. Vida Sándor, a SOLUM Zrt. elnök-igazgatója

Interjú dr. Vida Sándorral, a SOLUM Zrt. elnök-igazgatójával

Az 1600 hektáron gazdálkodó komáromi SOLUM Zrt. elnök-igazgatójával, Dr. Vida Sándorral járjuk a határt. A legtöbb táblán öntöznek. Kérdezem, hogy ilyen nagy a szárazság, hogy május közepén már teljes kapacitással kell öntözni?

Nálunk tényleg kevés volt a csapadék, de a magas hozamok és a jó minőség, valamint a termelés biztonsága megköveteli az üzemszerű öntözést. Az öntözővizet a Dunából szivattyúzzuk egy 60 ezer köbméteres tározó tóba és innen juttatjuk ki szivattyúk segítségével a táblákra. Az öntözéses gazdálkodás megteremtése érdekében az első jelentős lépést 1991-ben hajtottuk végre, amikor a jogelőd Klapka György TSZ átalakult részvénytársasággá. Egyébként a termelőszövetkezetbe 1988-ban kerültem elnöknek, majd a részvénytársasággá történő átalakulást követően elnök-igazgatóként dolgozom. Az öntözésre visszatérve, ez teremtette meg az alapvető feltételét az intenzív burgonyatermelésnek, amely jelenleg gazdaságunk legjelentősebb ágazata.

Meg kell jegyeznem, hogy a burgonyatermesztésnek semmilyen előzménye nem volt a 16 aranykoronás földeken. A burgonya nálunk sikerágazat lett, de ehhez az öntözésen kívül szakismeretekre is nagy szükség volt. A SPAR üzletlánc burgonyabeszállítói vagyunk tíz éve és elmondhatom, hogy kitűnő közöttünk az együttműködés, pedig igen magas szintű követelménynek kell megfelelni. Nálunk nem egyszerűen a normál minőségbiztosítási rendszer működik, hanem a SPAR által előírt lényegesen szigorúbb EUREPGAP rendszer.

A kedvezőtlen adottságok bizonyos mértékű korlátot jelentenek. Hogyan sikerült mégis elérni burgonyában ezt a vezető helyet?

Amikor átalakultunk részvénytársasággá, két alapvető elv érvényesítését határoztuk el: az egyik, hogy a dolgozóknak munkájuk és fejlődési, gyarapodási lehetőségük legyen, a másik pedig, hogy a nyugdíjasaink számára biztonságot nyújtó szociális szolgáltatásokat nyújtsunk. Ezt a két fő célt csak úgy lehetett megvalósítani, ha senki nem a kedvezőtlen adottságokkal és a külső körülmények kárhoztatásával foglalkozott, hanem a feladatokra koncentrált.

Amikor a burgonyát elkezdtük termeszteni, még nem rendelkezhettük az ehhez szükséges legmagasabb szintű szaktudással. Ezért Hollandiából hoztunk egy felkészült, nagy tapasztalatokkal rendelkező burgonyás szakembert, akivel az első négy évet közösen csináltuk végig, és közben a saját szakembergárdánk is sokat tanult. A kapcsolatunk azóta is folyamatosan fennáll, évente többször is megfordul nálunk Joop Aerts úr és a szakembereink is gyakran utaznak Hollandiába a legújabb ismeretekért.

Hollandiában persze nemcsak a burgonyatermesztést lehet világszínvonalon megtanulni: a hollandok évente 35-36 milliárd euró exportot bonyolítanak. Ha mi „csak” 2-3 milliárd euróval tudnánk növelni az agrárexportot, ennek már nemzetgazdasági szinten is jelentős pozitív hatása lehetne a növekedés élénkítésében és az egyensúly javításában. Ehhez – véleményem szerint − döntő mértékben több innovációra, több tudásra és sok pozitív kezdeményezésre lenne szükség.

Milyen nagyságrendet képvisel a burgonya a gazdaságban?

A nagyságrendet jól jellemzi, hogy évente 11 ezer tonnát értékesítünk a Spar élelmiszerlánc üzleteibe. A saját burgonyatermesztés mellett meg kell említeni, hogy kezdeményezői voltunk a Komárom és Környéke Burgonyatermelő Szövetkezetnek azzal a céllal, hogy az általunk meghonosított világszínvonalú burgonyatermelési kultúra elterjedéséhez segítséget nyújtsunk a környéken gazdálkodóknak. A Szövetkezetnek összesen 22 tagja van; gazdaságunk biztosítja a vetőburgonyát, különböző technológiai műveleteket végzünk, megoldjuk a burgonya tárolását és értékesítését is. Az integrációban 100 hektáron, a saját gazdaságban 300 hektáron termesztünk burgonyát.

Egy hektár burgonya árbevétele meghaladja a 2 millió Ft-ot, így a burgonyaágazat összességében közel 1 milliárd Ft árbevételt hoz. A burgonya mellett a másik fő növényünk a zöldbab, amelyet fővetésű növényként és másodvetésben is termesztünk, és a Székesfehérvári Hűtőház számára értékesítjük.

Ahogy haladunk a hatalmas burgonyatáblák mellett, szinte minden táblában üzemel az összesen 9 db Linear típusú öntözőrendszer; az egyik, különösen nagy táblában 1 km (!) szélességben öntöznek egy időben. Magunk mögött hagyva a burgonyatáblákat eljutunk a burgonyatárolóhoz. Tasnádi László ágazatvezetőt kérem meg, hogy mutassa be a burgonyaágazatot.

Azzal kell kezdenem, hogy két évig együtt dolgoztam itt a gazdaságban Joop Aerts holland szakemberrel, akivel ma is rendszeresen találkozunk, ahogy ezt a felmerülő szakmai kérdések megkívánják. Aerts úrnak jelentős szerepe van abban, hogy ma a burgonyaágazatunk vezető helyet foglal el a magyar burgonyatermesztésben.

A burgonyatárházban az egyes tároló terekben lévő burgonyáról számítógép mutatja a volumen-, hőmérséklet-, páratartalom- és egyéb adatokat. A szabályozás és irányítás egy központból történik az összesen 16 ezer tonna kapacitású tárházban. A termelés, a tárolás és az értékesítés során teljes mértékben megvalósul a burgonya nyomon követése. Jelenleg két kamion szállítja a burgonyát a Spar üzletekbe, de vannak olyan időszakok is, amikor 5-6 kamiont kell kiszolgálni naponta.

Azt kérdezem az Ágazatvezető úrtól, hogy az utóbbi években milyen jelentősebb technológiai korszerűsítést hajtottak végre a burgonyatermesztésben?

A burgonyatermelés technológiájában 2004. évtől kezdtünk áttérni a kisbakhátas rendszerről az ún. széleságyas rendszerre, amely 180 cm széles és 90 cm magas. Ennek hatására érdemben javult a minőség, csökkent az értéktelen zöldgumók aránya és egyenletesebb méretűek lettek a gumók, s ezáltal nőtt a fajlagos árbevétel és a nyereség is. A kedvező eredmények meggyőztek bennünket arról, hogy az új technológia eredményesebb a korábbinál, ezért a műszaki feltételrendszerét teljes egészében kialakítottuk az új technológiának megfelelően. Az idén már a teljes 400 hektáron ezt a technológiát valósítjuk meg.

A termesztés mellett a tárolás is nagy kihívást jelent, hiszen technológiai hiányosságok miatt óriási értékek mehetnek kárba. Milyen fejlesztést terveznek a burgonyatárolás területén?

Egy új csarnokkal tervezzük bővíteni a tárolót, megújítjuk a tárház teljes technológiai rendszerét, amelynek keretében megvalósul az irányítás teljes mértékben automatizált rendszere is. A tervezett fejlesztéssel csökken az élőmunka-igény 35 főről 25 főre, de a felszabaduló 10 főt egyéb területeken fogjuk alkalmazni, így senkit sem kell elküldeni.

A burgonyatárház után a tehenészeti telep felé haladunk Vida úrral. Azt kérdezem elnök-vezérigazgató úrtól, milyen tehénlétszámmal dolgoznak?

Jelenleg 500 db tehenünk van; a laktációs tejtermelés 9500 liter; ezzel az eredménnyel a legjobbak között vagyunk, valahol az első 50-be tartozunk az összesen regisztrált 850 tehenészetből. Tagjai vagyunk a Fehérvár-Tej Kft-nek, a tejünket az Alföldi Tej Kft. Székesfehérvári Tejüzemébe szállítjuk. A tejátvételi átlagár ebben a hónapban várhatóan 83 Ft lesz, de az előrejelzések júniusra már 90 Ft-ot valószínűsítenek. Ezt az ágazatot is fejlesztjük: 420 millió Ft összegű beruházás keretében megoldjuk a szervestrágya-elhelyezést, korszerű istállókat építünk, és a takarmánytermelési-takarmányozási technológiát is fejlesztjük. Ezzel a beruházással azt is megalapozzuk, hogy 800 darabra növelhessük a tehénlétszámot a következő években.

A megtapasztalt pozitív élmények azt tudatosítják bennem, hogy itt egy igen alapos, jól felkészült szakembergárda dolgozhat. Ön szerint mi a meghatározó tényezője az elért sikereknek?

Először is azzal kell kezdenem, hogy az elért eredményekhez az egész közösség jó munkájára és összehangolt erőfeszítéseire volt szükség. Ahogy a bevezetőben is említettem, mi döntőnek nem az adottságokat és a külső körülményeket tekintjük, hanem az emberi tényezőt, a tudást, a tapasztalatokat, az érdekeltséget és az egyéni-közösségi teljesítményeket. Ezen fontos alapelvnek köszönhető, hogy ma összesen 16 fő felsőfokú végzettségű, többnyire két idegen nyelvet beszélő szakembergárdánk van, és 150 fő dolgozónak biztosítunk munkát versenyképes jövedelem mellett a húsz évvel ezelőtti 130 fővel szemben; nyugdíjasaink számára pedig magas szintű szociális rendszert működtetünk. Emellett a közteherviselésben is szépen teljesítünk: évente 400 millió Ft adót és járulékot fizetünk; gazdaságunk árbevétele meghaladja a 2 milliárd Ft-ot és az adózás előtti nyereség 150 millió Ft.

Legalább ezen a szinten szeretnénk megfelelni az új kihívásoknak és a holnap követelményeinek, ezért egy nagyon komoly fejlesztési projekt előkészítésén dolgozunk, amelyet az idén és jövőre valósítunk meg összesen 1,4 milliárd Ft értékben.