Fejlődő gazdaság, élhetőbb környezet, megőrzött hagyományok

Gyurkó Béla elnök (Dél-Mátra Akciócsoport)

Beszélgetés Gyurkó Bélával, a Dél-Mátra Akciócsoport elnökével, Domoszló polgármesterével

Tisztelt Elnök úr, kérem mutassa be röviden a dél-mátrai térség főbb jellemzőit!

Talán kicsit hivalkodónak tűnik, de én komolyan gondolom, hogy a mi környékünk, a Mátra hegység és annak déli lankái a világ legszebb környéke. Itt található az a 24 község, 44 914 lakossal, amely ezt a vidékfejlesztési közösséget alkotja. Konkrétan a gyöngyösi kistérség valamennyi falváról van szó. A térség ökológiai adottságai kiválóak, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyekben gazdag. Így a 24 településen élő lakosság többnyire a tájhoz, a vidékhez kötődő tevékenységekből él. Kistérségünkben az emberek szőlő- és bortermeléssel, kertészettel, mezőgazdasági termeléssel, erdőgazdasággal és az ezekhez kötődő, még meglévő hagyományos tevékenységekkel foglalkoznak. 
 

Melyek a térség tájspecifikus termékei és ezeknek mik a főbb jellemzői?

Egyik jellegzetes termékünk a málna, amely térségünkben érik meg legkorábban. Feldolgozására és tárolására több helyen - Nagyrédén, Domoszlón - hűtőházak is épültek. Sajnos egyre inkább visszaesik a termelés, mivel a jövedelmezőség erőteljesen csökken, de reméljük, ez a tendencia hamarosan megfordul. Emellett még a csemegeszőlőt is ki kell emelnem, mivel szinte a teljes Mátraalján kiváló adottságok mellett lehet termeszteni. Természetesen a bor is a sajátosságaink közé tartozik: a Mátrai Borvidék 17 településén állítják elő többek között a híres Abasári Olaszrizlinget, a Domoszlói Muskotályt, vagy a Markazi Kékfrankost. Térségünk gombalelőhelyekben is gazdag, az összegyűjtött gombát frissen és szárítva is értékesítik. A méztermelésnek is nagy hagyományai vannak, a helyi méztermelők termékei egyre színvonalasabbak és egyre több helyen jelennek meg a térségből származó mézek.
Helyi jellegzetességeink között említem még a lekvárt is. Az évente megrendezésre kerülő Kisnánai Baracknapokon a résztvevők a lekvárkészítés környékünkre jellemező hagyományos módszereivel is megismerkedhetnek.
Háziszőtteseink is híresek, amelyek tradicionális módszerekkel és ősidőktől alkalmazott eszközön, az ún. "eszvátán" készülnek a már nem használt ruhadarabok felhasználásával.
Térségünk rendkívül sok gasztronómiai érdekességet is kínál az idelátogatók számára. Ezek közül csak néhányat említek meg: kapusznyík, herőce, náprajka, görhe, pampuska, fahamuval fűszerezett domoszlói lángos, lepény, macok. Térségi rendezvényeinken az idelátogatók szívesen fogyasztják ezeket a hagyományos magyar és helyi specialitásnak számító ételeket. A szüreti felvonulások, borversenyek, borszentelések szintén a térség hagyományos, kulturális értékei közé tartoznak. 
 

Melyek voltak az akciócsoport megalakulása utáni időszak főbb állomásai és eredményei a kísérleti programban, majd a LEADER+ programban?

A Dél-Mátra Akciócsoport létrehozásáért nagyon sokat tettek a települések képviselő-testületei, polgármesterek, jegyzők és mindazon érintettek, akik tagjai az egyesületnek. Alapító tagjaink között vannak önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, egyházi szervezetek, civil szervezetek, vállalkozók és magánszemélyek is.
Alapvető célunk a térségünk megtartó erejének növelése, valamint az élhető és fenntartható falufejlesztés. De ki kell hangsúlyoznom, hogy nemcsak a tagok profitálhatnak az általunk feltárt lehetőségekből, hanem a tagtelepülések teljes lakossága. A Dél-Mátra 11 Leader Akciócsoport 2005-ben jött létre, 2006-ban fogadták el jelentkezésünket és bekerültünk abba a 70 kiválasztott csoportba, amely lehetőséget kapott elképzelései megvalósítására. 
A LEADER+ programban is ezzel a 11 településsel vettünk részt, mintegy 90 millió Ft felhasználásra kaptunk lehetőséget. 2006 és 2008 között 70 pályázat valósult meg, amelyet magánszemélyek, civil szervezetek, egyházközségek, önkormányzatok nyújtottak be. Gesztorszervezetként a Károly Róbert Oktató-Kutató Kht. működött közre, ekkor ugyanis még nem kellett jogi személyiséggel rendelkeznie a Leader Akciócsoportnak.
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület 2008-ban jött létre, amikor az ÚMVP LEADER programjára jelentkezve már mind a 24 község alapító tagja lett az egyesületnek, mintegy 45 000 ember képviseletében. Egyike vagyunk a 96 elismert LEADER Helyi Akciócsoportnak. Összességében a települések és a lakosság létszámából kiindulva közel 1,5 milliárd Ft felhasználását tervezhettük meg.
 

Az ÚMVP III. tengelye keretében milyen projektek megvalósítását tűzték ki célul?

Mi is elkészítettük - mint a többi LEADER közösség - azt a stratégiát, amely igyekszik a Mátraalja 24 településének hagyományait őrizni, a helyi gazdaságot és a szolgáltatásokat fejleszteni, és természetesen élhetőbb környezetet teremteni. Ennek megfelelően a III. tengelyben a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére, falumegújításra, valamint a vidéki örökség megőrzésére összpontosítottunk. Összesen 57 pályázati kérelem érkezett be a III. tengely jogcímeire, 917 millió Ft támogatási igénnyel.
A mikrovállalkozások tekintetében elsősorban a meglévő vállalkozások fejlesztésére nyújtottak be pályázatokat. Általában új eszközök beszerzésére, telephely kialakítására vagy fejlesztésére irányultak a vállalkozói elképzelések. A pályázók elsősorban munkahely-megtartást vállaltak, ami nagy jelentőséggel bír térségünkben a viszonylag magas munkanélküliségi arány miatt.
Az összesen 17 turisztikai célú pályázat döntően szintén a meglévő turisztikai létesítmények és szolgáltatások fejlesztésére irányul. Több olyan projektet szeretnének megvalósítani, amely alkalmas arra, hogy a turisták közvetlenül is részt vehessenek a háziállatok gondozásában, illetve a hagyományos termékeink előállításában.
Falumegújításra és -fejlesztésre összesen 19 pályázatot nyújtottak be. Ezen belül számos önkormányzat pályázott faluközpont kialakítására és bővítésére, továbbá játszóterek létesítésére.
Ha csak a számokat tekintjük, akkor talán meglepő, hogy a civil szervezetek megközelítően annyi pályázatot nyújtottak be, mint a vállalkozók. Aki azonban a korábbi statisztikákat is ismeri, annak ez egyáltalán nem jelent meglepetést, mivel a civil szervezetek az előző években sokkal aktívabbak voltak, mint a vállalkozók. A jelenlegi számok viszont azt mutatják, hogy a vállalkozói kedv nagymértékben megnövekedett a korábbiakhoz képest.

Faluház Domoszlón
 

Az ÚMVP IV. tengelye milyen lehetőségeket rejt a térség fejlesztése számára?
 
A IV. tengelyen belül a következő 7 jogcímre, illetve azokon belül további célterületekre lehet pályázatot benyújtani: közösségi célú fejlesztés, vállalkozási alapú fejlesztés, rendezvényszervezés, képzés, térségen belüli együttműködés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés, tervek és tanulmányok a későbbi fejlesztések megalapozására. A pályázatokat október 1. és november 16. között fogadják be. Ezekről annyit máris el lehet mondani, hogy a térségben komoly az érdeklődés, de még nincsenek információink arról, hogy konkrétan milyen célokat preferálnak elsősorban. Minden vállalkozó, egyházközség, magánszemély, civil szervezet és önkormányzat eséllyel pályázhat elképzelései megvalósítására, amennyiben megfelel a szigorú pályázati feltételeknek. Az ötletek mellett az is nagyon fontos, hogy a partnerek össze tudjanak fogni egymással egy-egy projekt megvalósítása, valamint az egyes fejlesztések összhangja érdekében. Mi összesen 24 célterületet dolgoztunk ki, s a tervek valóra váltásához 500 millió Ft támogatás juthat el térségünk kedvezményezetteihez.
 

Az a szólás járja, hogy a magyar ember nem szeret összefogni, másokkal együttműködni, illetve szövetkezni közös célokért. A LEADER program viszont éppen az összefogáson alapul. Ezzel kapcsolatban Önnek milyen tapasztalatai vannak?

Az a meglátásom, hogy megfelelő célok kitűzésével sikeres lehet az összefogás. Egyre többen jönnek rá, hogy „magányos harcosként” nem lehetnek sikeresek. Ehhez a felismeréshez azonban további jó példák kellenek, és természetesen új lehetőségek, hozzáférhető források is.
A LEADER+ programban például egy olyan közösségi projektet valósítottunk meg, amelyben négy település összefogásával falusi vendéglátók képzését szerveztük meg olyanok számára, akik nem rendelkeztek megfelelő végzettséggel, de vendéglátói tevékenységet végeznek, illetve szeretnének végezni. Ebben a települések polgármesterei, az idegenforgalmi egyesületek és maguk a vendéglátók is összefogtak. Meg kell azonban jegyezni, hogy nagy gondot kell fordítani az előkészítésre, összehangolásra és természetesen értelmes, hosszú távon is fenntartható célok kijelölésére.
Jó példaként említem meg, hogy egy együttműködési megállapodást készítünk elő a többi Heves megyei LEADER csoporttal. Mindezt a korábbi kedvező tapasztalatok alapján tesszük. Az eddigi próbálkozások is igazolták, hogy mi nem egymás ellenfelei, hanem társai vagyunk, akik kedvezőbben tudjuk a lehetőségeket kihasználni, ha segítjük egymást és együttműködünk.
Bízunk abban, hogy a sok munka meghozza gyümölcsét és teljesülnek elképzeléseink, miszerint fejlődő gazdaság, élhető környezet és megőrzött hagyományok jellemzik majd településeinket.
 

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatóságának támogatásával.