AgrárHírek: FejlÅ‘dÅ‘ gazdaság, élhetÅ‘bb környezet, megÅ‘rzött hagyományok FejlÅ‘dÅ‘ gazdaság, élhetÅ‘bb környezet, megÅ‘rzött hagyományok ================================================================================ AgrárHírek on 2009. október 24. Tisztelt Elnök úr, kérem mutassa be röviden a dél-mátrai térség fÅ‘bb jellemzÅ‘it! Talán kicsit hivalkodónak tűnik, de én komolyan gondolom, hogy a mi környékünk, a Mátra hegység és annak déli lankái a világ legszebb környéke. Itt található az a 24 község, 44 914 lakossal, amely ezt a vidékfejlesztési közösséget alkotja. Konkrétan a gyöngyösi kistérség valamennyi falváról van szó. A térség ökológiai adottságai kiválóak, egyedi minÅ‘ségű táj-specifikus termékek elÅ‘állítására alkalmas termÅ‘helyekben gazdag. Így a 24 településen élÅ‘ lakosság többnyire a tájhoz, a vidékhez kötÅ‘dÅ‘ tevékenységekbÅ‘l él. Kistérségünkben az emberek szÅ‘lÅ‘- és bortermeléssel, kertészettel, mezÅ‘gazdasági termeléssel, erdÅ‘gazdasággal és az ezekhez kötÅ‘dÅ‘, még meglévÅ‘ hagyományos tevékenységekkel foglalkoznak. Melyek a térség tájspecifikus termékei és ezeknek mik a fÅ‘bb jellemzÅ‘i? Egyik jellegzetes termékünk a málna, amely térségünkben érik meg legkorábban. Feldolgozására és tárolására több helyen - Nagyrédén, Domoszlón - hűtÅ‘házak is épültek. Sajnos egyre inkább visszaesik a termelés, mivel a jövedelmezÅ‘ség erÅ‘teljesen csökken, de reméljük, ez a tendencia hamarosan megfordul. Emellett még a csemegeszÅ‘lÅ‘t is ki kell emelnem, mivel szinte a teljes Mátraalján kiváló adottságok mellett lehet termeszteni. Természetesen a bor is a sajátosságaink közé tartozik: a Mátrai Borvidék 17 településén állítják elÅ‘ többek között a híres Abasári Olaszrizlinget, a Domoszlói Muskotályt, vagy a Markazi Kékfrankost. Térségünk gombalelÅ‘helyekben is gazdag, az összegyűjtött gombát frissen és szárítva is értékesítik. A méztermelésnek is nagy hagyományai vannak, a helyi méztermelÅ‘k termékei egyre színvonalasabbak és egyre több helyen jelennek meg a térségbÅ‘l származó mézek. Helyi jellegzetességeink között említem még a lekvárt is. Az évente megrendezésre kerülÅ‘ Kisnánai Baracknapokon a résztvevÅ‘k a lekvárkészítés környékünkre jellemezÅ‘ hagyományos módszereivel is megismerkedhetnek. HáziszÅ‘tteseink is híresek, amelyek tradicionális módszerekkel és Å‘sidÅ‘ktÅ‘l alkalmazott eszközön, az ún. "eszvátán" készülnek a már nem használt ruhadarabok felhasználásával. Térségünk rendkívül sok gasztronómiai érdekességet is kínál az idelátogatók számára. Ezek közül csak néhányat említek meg: kapusznyík, herÅ‘ce, náprajka, görhe, pampuska, fahamuval fűszerezett domoszlói lángos, lepény, macok. Térségi rendezvényeinken az idelátogatók szívesen fogyasztják ezeket a hagyományos magyar és helyi specialitásnak számító ételeket. A szüreti felvonulások, borversenyek, borszentelések szintén a térség hagyományos, kulturális értékei közé tartoznak. Melyek voltak az akciócsoport megalakulása utáni idÅ‘szak fÅ‘bb állomásai és eredményei a kísérleti programban, majd a LEADER+ programban? A Dél-Mátra Akciócsoport létrehozásáért nagyon sokat tettek a települések képviselÅ‘-testületei, polgármesterek, jegyzÅ‘k és mindazon érintettek, akik tagjai az egyesületnek. Alapító tagjaink között vannak önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, egyházi szervezetek, civil szervezetek, vállalkozók és magánszemélyek is. AlapvetÅ‘ célunk a térségünk megtartó erejének növelése, valamint az élhetÅ‘ és fenntartható falufejlesztés. De ki kell hangsúlyoznom, hogy nemcsak a tagok profitálhatnak az általunk feltárt lehetÅ‘ségekbÅ‘l, hanem a tagtelepülések teljes lakossága. A Dél-Mátra 11 Leader Akciócsoport 2005-ben jött létre, 2006-ban fogadták el jelentkezésünket és bekerültünk abba a 70 kiválasztott csoportba, amely lehetÅ‘séget kapott elképzelései megvalósítására. A LEADER+ programban is ezzel a 11 településsel vettünk részt, mintegy 90 millió Ft felhasználásra kaptunk lehetÅ‘séget. 2006 és 2008 között 70 pályázat valósult meg, amelyet magánszemélyek, civil szervezetek, egyházközségek, önkormányzatok nyújtottak be. Gesztorszervezetként a Károly Róbert Oktató-Kutató Kht. működött közre, ekkor ugyanis még nem kellett jogi személyiséggel rendelkeznie a Leader Akciócsoportnak. A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület 2008-ban jött létre, amikor az ÚMVP LEADER programjára jelentkezve már mind a 24 község alapító tagja lett az egyesületnek, mintegy 45 000 ember képviseletében. Egyike vagyunk a 96 elismert LEADER Helyi Akciócsoportnak. Összességében a települések és a lakosság létszámából kiindulva közel 1,5 milliárd Ft felhasználását tervezhettük meg. Az ÚMVP III. tengelye keretében milyen projektek megvalósítását tűzték ki célul? Mi is elkészítettük - mint a többi LEADER közösség - azt a stratégiát, amely igyekszik a Mátraalja 24 településének hagyományait Å‘rizni, a helyi gazdaságot és a szolgáltatásokat fejleszteni, és természetesen élhetÅ‘bb környezetet teremteni. Ennek megfelelÅ‘en a III. tengelyben a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére, falumegújításra, valamint a vidéki örökség megÅ‘rzésére összpontosítottunk. Összesen 57 pályázati kérelem érkezett be a III. tengely jogcímeire, 917 millió Ft támogatási igénnyel. A mikrovállalkozások tekintetében elsÅ‘sorban a meglévÅ‘ vállalkozások fejlesztésére nyújtottak be pályázatokat. Általában új eszközök beszerzésére, telephely kialakítására vagy fejlesztésére irányultak a vállalkozói elképzelések. A pályázók elsÅ‘sorban munkahely-megtartást vállaltak, ami nagy jelentÅ‘séggel bír térségünkben a viszonylag magas munkanélküliségi arány miatt. Az összesen 17 turisztikai célú pályázat döntÅ‘en szintén a meglévÅ‘ turisztikai létesítmények és szolgáltatások fejlesztésére irányul. Több olyan projektet szeretnének megvalósítani, amely alkalmas arra, hogy a turisták közvetlenül is részt vehessenek a háziállatok gondozásában, illetve a hagyományos termékeink elÅ‘állításában. Falumegújításra és -fejlesztésre összesen 19 pályázatot nyújtottak be. Ezen belül számos önkormányzat pályázott faluközpont kialakítására és bÅ‘vítésére, továbbá játszóterek létesítésére. Ha csak a számokat tekintjük, akkor talán meglepÅ‘, hogy a civil szervezetek megközelítÅ‘en annyi pályázatot nyújtottak be, mint a vállalkozók. Aki azonban a korábbi statisztikákat is ismeri, annak ez egyáltalán nem jelent meglepetést, mivel a civil szervezetek az elÅ‘zÅ‘ években sokkal aktívabbak voltak, mint a vállalkozók. A jelenlegi számok viszont azt mutatják, hogy a vállalkozói kedv nagymértékben megnövekedett a korábbiakhoz képest. Faluház Domoszlón Az ÚMVP IV. tengelye milyen lehetÅ‘ségeket rejt a térség fejlesztése számára? A IV. tengelyen belül a következÅ‘ 7 jogcímre, illetve azokon belül további célterületekre lehet pályázatot benyújtani: közösségi célú fejlesztés, vállalkozási alapú fejlesztés, rendezvényszervezés, képzés, térségen belüli együttműködés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés, tervek és tanulmányok a késÅ‘bbi fejlesztések megalapozására. A pályázatokat október 1. és november 16. között fogadják be. EzekrÅ‘l annyit máris el lehet mondani, hogy a térségben komoly az érdeklÅ‘dés, de még nincsenek információink arról, hogy konkrétan milyen célokat preferálnak elsÅ‘sorban. Minden vállalkozó, egyházközség, magánszemély, civil szervezet és önkormányzat eséllyel pályázhat elképzelései megvalósítására, amennyiben megfelel a szigorú pályázati feltételeknek. Az ötletek mellett az is nagyon fontos, hogy a partnerek össze tudjanak fogni egymással egy-egy projekt megvalósítása, valamint az egyes fejlesztések összhangja érdekében. Mi összesen 24 célterületet dolgoztunk ki, s a tervek valóra váltásához 500 millió Ft támogatás juthat el térségünk kedvezményezetteihez. Az a szólás járja, hogy a magyar ember nem szeret összefogni, másokkal együttműködni, illetve szövetkezni közös célokért. A LEADER program viszont éppen az összefogáson alapul. Ezzel kapcsolatban Önnek milyen tapasztalatai vannak? Az a meglátásom, hogy megfelelÅ‘ célok kitűzésével sikeres lehet az összefogás. Egyre többen jönnek rá, hogy magányos harcosként nem lehetnek sikeresek. Ehhez a felismeréshez azonban további jó példák kellenek, és természetesen új lehetÅ‘ségek, hozzáférhetÅ‘ források is. A LEADER+ programban például egy olyan közösségi projektet valósítottunk meg, amelyben négy település összefogásával falusi vendéglátók képzését szerveztük meg olyanok számára, akik nem rendelkeztek megfelelÅ‘ végzettséggel, de vendéglátói tevékenységet végeznek, illetve szeretnének végezni. Ebben a települések polgármesterei, az idegenforgalmi egyesületek és maguk a vendéglátók is összefogtak. Meg kell azonban jegyezni, hogy nagy gondot kell fordítani az elÅ‘készítésre, összehangolásra és természetesen értelmes, hosszú távon is fenntartható célok kijelölésére. Jó példaként említem meg, hogy egy együttműködési megállapodást készítünk elÅ‘ a többi Heves megyei LEADER csoporttal. Mindezt a korábbi kedvezÅ‘ tapasztalatok alapján tesszük. Az eddigi próbálkozások is igazolták, hogy mi nem egymás ellenfelei, hanem társai vagyunk, akik kedvezÅ‘bben tudjuk a lehetÅ‘ségeket kihasználni, ha segítjük egymást és együttműködünk. Bízunk abban, hogy a sok munka meghozza gyümölcsét és teljesülnek elképzeléseink, miszerint fejlÅ‘dÅ‘ gazdaság, élhetÅ‘ környezet és megÅ‘rzött hagyományok jellemzik majd településeinket. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatóságának támogatásával.