AgrárHírek: Kozárd, a magára talált kisfalu

Kozárd, a magára talált kisfalu
================================================================================
AgrárHírek on 2009. október 30.
 
K�rem, hogy mutassa be r�viden Koz�rdot!
Ebben a Cserh�t hegys�g keleti l�b�n�l fekvő kis n�gr�di faluban kevesebb,
mint k�tsz�z fő lakik. K�lter�let�nek nagy r�sze a Kelet-Cserh�t T�jv�delmi
K�rzethez tartozik, ami hegyeivel, v�lgyeivel, v�ltozatos fl�r�j�val �s gazdag
�llatvil�g�val vonz� l�tnival�kat k�n�l vend�geinek. A falu a k�z�pkort�l az
1800-as �vek v�g�ig h�res bortermelő hely volt. A rendszerv�lt�st k�vetően
Koz�rdon is a le�p�l�s, az el�reged�s �s az elv�ndorl�s lett a jellemző:
cs�kkent a foglalkoztat�s �s a fiatalok k�nytelenek voltak m�shol munk�t,
meg�lhet�st keresni, ez�rt nagyr�szt el is k�lt�ztek a falub�l. A fordul�pontot
1996-t�l a megszűnő sz�vetkezet hely�be l�pő, Koz�rd k�rny�ki agr�r- �s
gy�m�lcstermelő csal�di v�llalkoz�sok, a mangalica farm, a v�zt�roz�, a
gy�m�lcs hűtőh�z, a turizmus, majd a helyi vid�kfejleszt�si iroda kialak�t�sa
jelentette. Ezt k�vette a falu �j k�pviselő-test�let�nek �s polg�rmester�nek
2002-ben t�rt�nt megv�laszt�sa, akik elhat�rozt�k, hogy a kihal�sra �t�lt
telep�l�st �jj��lesztik.
A kor�bbi �s a mostani LEADER program keret�ben milyen fejleszt�sek val�sultak
meg?
Kezdj�k m�g kor�bbr�l, hiszen m�r 1998-ban kidolgoztuk a gy�m�lcstermeszt�si �s
agroturisztikai region�lis z�szl�shaj� projektet. Ezt k�vetően Koz�rd
lend�letesebb fejlőd�se 2004-ben kezdőd�tt, amikor a szennyv�zrendszer
ki�p�t�s�re, valamint a k�polna fel�j�t�s�ra �s a faluh�z meg�p�t�s�re SAPARD
�s AVOP p�ly�zatokat ny�jtott be a falu vezet�se. Ezzel egyidőben a falu
turisztikai fejleszt�se is megindult, hamarosan hat vend�gh�z fogadta a
turist�kat 50 vend�g�ggyal, k�z�tt�k a Napf�ny �s a Csipke Vend�gh�zak, amelyek
agro- �s vad�szturisztikai, illetve falusi �d�lőprogramokat bonyol�tanak le.
Vend�gh�z
Koz�rd 2005-ben alap�t�k�nt l�pett be a D�l-Cserh�t LEADER+ Akci�csoportba, �s
sz�mos p�ly�zatot ny�jtott be a LEADER+ program p�ly�zataira. Ilyenek pl. az
őshonos �llatpark kar�mrendszere, a j�tsz�t�r, a szabadt�ri sz�npad, az Anna
k�polnai �s a geol�giai tan�sv�nyek, a horg�szst�gek, az ifj�s�gi klub
hangos�t� rendszere.
A Vadvir�g �tterem �s Panzi� is 2005-ben ny�lt meg. A turisztikai fejleszt�sek
megval�s�t�sa eredm�nyek�nt megszűnt a faluban a munkan�lk�lis�g, sőt �j,
fiatal csal�dok telep�ltek ide, az ingatlan�rak pedig megh�romszoroz�dtak.
Vend�gh�z
2006-t�l elindult a telep�l�s belső �th�l�zat�nak �jj��p�t�se, meg�jult a
faluk�zpont, lett d�szburkolat, v�s�rteret �s fesztiv�lteret alak�tottak ki, a
patakon hidak �p�ltek. A koz�rdi vad�szk�ria �s a r�gi pincesor fel�j�t�sa a
mostani tervek k�z�tt szerepel. �rt�kn�velő beruh�z�sok keret�ben k�l�nb�ző
kutat�si �s fejleszt�si projektek val�sultak meg vagy vannak m�g folyamatban,
mint p�ld�ul a helyi gy�m�lcsfeldolgoz�s, aszal�s, lekv�rok �s term�szetes
gy�m�lcslevek gy�rt�sa. Ezekhez kapcsol�d�an gy�m�lcshűtőh�z �s mellette
sajt�rlelő is l�tes�lt.
Koz�rdi lekv�rok �s m�zek
A 2002-2006 k�z�tti időszakban harminc �j munkahely l�tes�lt, �gy az apr�cska
falu m�ra munkaerőt fogad P�szt�r�l, Salg�tarj�nb�l, Ecsegről, Cs�cs�ről,
Holl�kőről, M�traszőlősről, Als�toldről �s Buj�kr�l is. Abban b�zunk,
hogyha a fejleszt�sek �jabb szakasza elindul, akkor tov�bbi 10-15 �jabb
csal�dnak is jut meg�lhet�s Koz�rdon.
A turizmus mellett milyen mezőgazdas�gi tev�kenys�get folytatnak?
Alapvető k�vetelm�nynek tartjuk a tiszta k�rnyezetet, ez�rt a mezőgazdas�got
is ennek rendelt�k al�. 120 hekt�r gy�m�lcs�st telep�tett�nk, ennek nagyobb
h�nyada alma, de k�rte, mandula, cseresznye, szilva, kajszi �s mandula is
megtal�lhat�. Az �ltetv�nyhez kapcsol�d�an meg�p�tett�nk egy 700 tonn�s
hűtőh�zat is, de sajnos ebből az utols� pillanatban kimaradt a
v�logat�-csomagol� g�psor. Terveink k�z�tt szerepel egy term�szetes
gy�m�lcsl�-�zem l�trehoz�sa, mivel az alma �rt�kes�t�se egyre nagyobb gondokat
jelent.
Kiv�l� koz�rdi alm�k
A gy�m�lcs�st �ko-m�don művelj�k, sork�zeit f�ves�tett�k, �s csepegtető
�nt�z�st alkalmazunk, hogy ne t�rt�njen lemos�d�s, �s a vizeink tiszt�k
maradjanak. R�szben az �nt�zőv�z biztos�t�sa �rdek�ben t�bbfunkci�s, 140 ezer
k�bm�ter kapacit�s� �rv�zcs�kkentő-�nt�zőv�z-t�roz�t �p�tett�nk, amelyet a
teljes beker�t�s ut�n horg�szt�k�nt is haszn�lunk majd. Emellett hozz�j�rulunk
vizes �lőhelyek l�tes�t�s�hez is, amely r�v�n m�r sz�mos �j mad�rfaj telep�lt
a hat�rba.
Egy helyi egyes�let keret�ben szakszerű �s ig�nyes vadgazd�lkod�st is
folytatunk 5000 hekt�r ter�leten, amelynek k�tharmada erdő, egyharmada lank�s
agr�rter�let. Egy �j vadgazd�lkod�si v�llalkoz�s keret�ben 1400 hekt�ron a
nemzeti fogoly-visszatelep�t�si programban f�ves mezsgy�ket, vadb�v�
erdős�vokat, rovarteleltető bakh�tas mintater�leteket alak�tottunk ki, �s az
EU szab�lyainak megfelelő ragadoz�-gy�r�t�shez �lvefog� vadcsapd�k bemutat�s�t
v�gezz�k m�s hazai �s k�lf�ldi vadgazd�knak.
Kor�bban a faluban 60-70 f�le n�v�ny termeszt�s�vel is foglalkoztak, ami m�ra
sajnos mind�ssze 10-15-re cs�kkent. A n�v�nyfl�ra gazdag�t�sa �rdek�ben a
kor�bban őshonos n�v�nyek �jb�li termeszt�s�vel is elkezdt�nk foglalkozni,
mint p�ld�ul a s�fr�nyos szeklic�vel, a k�lessel, a csics�k�val �s m�s
hagyom�nyos n�v�nyekkel.
A mangalica t�rzsteny�szetet 2000-ben 20 koc�val alap�tottuk, �s folyamatosan
fejlesztj�k, �gyhogy m�ra a mangalica lett k�zs�g�nk fő turisztikai �s
gasztron�miai rekl�m�llata.
Sz�nt�f�ldi n�v�nytermel�st 600-700 hekt�ron folytatunk, ahol alapvető
n�v�nyeink a b�za, a s�r�rpa, a napraforg� �s a repce. Sajnos a sz�razs�g m�r
olyan m�rt�kű, hogy az ut�bbi �vekben a term�s�tlagok is kritikus szintre
cs�kkentek, �s h�rom �ve a n�v�nytermel�s folyamatosan vesztes�ges. Emiatt
keress�k a gazd�lkod�s lehets�ges �j profilj�t.
Melyek a legjellemzőbb feldolgozott term�keik?
Kitűnő p�link�k k�sz�lnek a kiv�l� minős�gű koz�rdi gy�m�lcs�kből. K�l�n
sz�nfoltot k�peznek a Pal�c �zek sorozat lekv�rjai, amelyeket a koz�rdi
Lekv�r Manufakt�r�ban �ll�tanak elő. Tervezz�k a csipke, a som �s a k�k�ny
feldolgoz�s�t is. K�l�n is kell sz�lnom a k�l�nb�ző hagyom�nyos
s�tem�nyekről, amelyek k�z�l a di�val t�lt�tt szerelemlev�llel m�g R�m�ban
�s Barcelon�ban is nagy siker�nk volt. A Slow Food mozgalom keret�ben Koz�rdon
�s k�rny�k�n műk�dik a Pal�c �zek konv�vium, amely r�szt vesz a vil�g
�lelmiszer-kistermelőinek mozgalm�ban. Egyre k�zkedveltebb� v�lnak a
tisztav�rű mangalic�b�l k�sz�lő k�l�nb�ző eredeti term�kek, a sonka, a
f�st�lt szalonna, a kolb�sz, a szal�mi, a s�lt tepertő �s a renesz�nsz�t �lő
mangalicazs�r. Rem�lj�k, hogy mielőbb tal�lunk befektetőt�rsat �s
finansz�roz� bankot a koz�rdi mangalicasonka- �s szal�mi�rlelő �zem, valamint
egy vadh�sfeldolgoz� elind�t�s�ra. Terveink k�z�tt szerepel, hogy a Hungarikum
programban megval�s�tunk egy kis kapacit�s� p�linkafőzd�t.
Koz�rdi term�kek k�n�lata
A falu �let�ben a turizmus igen jelentős szerepet t�lt be. Milyen
turistacsalogat� rendezv�nyeket tartanak?
Az idel�togat� turist�kat a vend�gh�zak mellett a hagyom�nyos magyar �s pal�c
�teleket k�n�l� �tterem fogadja. A csendes, pihentető falunak k�t kis patakja,
m�r kilenc szobra, pal�c �p�t�szeti l�tnival�i, r�gi pincesora, k�t műv�szeti
gal�ri�ja, a fiataloknak kincskereső s�ta�tja van. A sok �rdekes
l�tv�nyoss�g mellett k�l�nb�ző rendezv�nyekkel, fesztiv�lokkal is kedvesked�nk
a hozz�nk �rkezőknek. Minden �v �prilis utols� vagy m�jus első szombatj�n
Almavir�g Fesztiv�lt rendez�nk zen�vel, t�nccal, helyi �telekkel �s italokkal.
Ennek keret�ben a Koz�rdi Almav�lgyben a k�rny�kbeli gazd�k, k�zművesek,
műv�szek, szak�csok �s term�szetesen az idel�togat� turist�k ezrei vesznek
r�szt. Minden �v j�lius elej�n megrendezz�k a Muzsik�l az Erdő koncertet, �s
szeptember k�zep�n pedig megtartjuk a Magyar �zek  Magyar Sz�nek
gasztron�miai �s gy�m�lcsfesztiv�lt. A turist�k term�szetesen v�s�rolhatnak is
a helyi cseresznye-, szilva-, alma- �s ribizlilekv�rokb�l, magvas �s aszalt
gy�m�lcs�s m�zekből, igazi mangalicaszal�mib�l, mangalicakolb�szb�l �s
-szalonn�b�l, bokri juhsajtb�l, koz�rdi vad�szborokb�l, kis�sti p�link�b�l �s
m�s helyi term�kekből.
A turist�k ma m�r l�thatj�k a felszentelt M�ria-szobrot, amely a
Mariazell-Cs�ksomly� zar�ndok�t Koz�rdon �tvezető szakasz�n tal�lhat�.
Kultur�lis �r�ks�g�nk a K�polna olt�rk�pei, a k�zt�ri szobrok �s a koz�rdi
Faluh�z Gal�ria ki�ll�t�sai is. Megtekinthető a falu hat�r�ban a
mangalicafarm, a sz�rkemarha gulya, a horg�szt�, �s a Koz�rdi Almav�lgy
gy�m�lcs�sei is. Az �rdeklődők bej�rhatj�k az Anna k�polnai �s a geol�giai
tan�sv�nyeket is.
K�polna olt�rk�pei
A helyi mellett a t�rs�gi �s az eur�pai turizmus szervez�s�ben is r�szt
vesz�nk. Egyik alap�tv�nyunk k�pviseli Magyarorsz�got az Eur�pai Agro- �s
�koturisztikai K�zpontban, de igazgat�i k�pviselet�nk van az Eur�pai Vid�ki
Turizmus Szervezetben �s a biodiverzit�s�rt tev�kenykedő Eur�pai Őshonos
Fajtav�delmi Alap�tv�nyban is. Koz�rd, a szomsz�d telep�l�sekkel egy�tt a
k�zelm�ltban nyerte el a Cserh�t Nat�rpark c�met. Jelenleg p�ly�zatot k�sz�t�nk
elő a N�gr�d Geopark c�mre, s a tervek szerint ebben a faluban lesz az
Ipoly-M�tra-Cserh�t TDM region�lis pontja �s a N�gr�d megye-Beszterceb�nya
(Szlov�kia) turisztikai inform�ci�s k�zpontja is.
�gy gondolom, hogy Koz�rd l�tv�nyos �s sikeres fejlőd�se minta�rt�kű lehet
m�sok sz�m�ra is&
Eredm�nyeinket szerencs�re m�sok is elismerik. Koz�rd 2005-ben OM�K d�jat
kapott, 2007-ben pedig a Kossuth R�di�ban a legkedveltebb falusi
kir�ndul�helynek v�lasztott�k. 2006-ban Koz�rdot �s gazd�it megh�vt�k R�m�ba az
Eur�pa �zei ki�ll�t�sra, 2007-ben az Eurocitizen program keret�ben pedig
Szic�li�ba. 2008-ban Koz�rd bemutatkozott a sv�dorsz�gi Var�ban az Eur�pai
Falumeg�j�t�si Konferenci�n, majd ugyanebben az �vben Vir�gos falu d�jat
vehetett �t a falu polg�rmestere. A Koz�rd-Bokor-Holl�kő turisztikai klaszter
2008-ban a legjobb eur�pai hagyom�nyőrző EDEN p�ly�zaton 2. helyez�st �rt el.
A telep�l�sen műk�dő Vadvir�g �tterem a k�zelm�ltban kapott turisztikai
n�v�d�jat. A falu p�ld�s eredm�nyeit az �nkorm�nyzati Miniszt�rium azzal
ismerte el, hogy a telep�l�st bevonta a Legjobb Eur�pai P�ldaad� Gyakorlatok
programba, s ennek keret�ben magyar �s k�lf�ldi polg�rmesterek j�nnek ide
tanulm�ny�tra. Hazai �s k�lf�ldi szakembercsoportok, miniszteri deleg�ci�k
szinte havonta j�nnek, akiket mindig bemutat�val, előad�sokkal, hat�rszeml�vel
fogadunk.
K�zt�ri szobrok
Milyen tov�bbi fejleszt�seket terveznek �s biztos�that�-e ezekhez a megfelelő
p�nz�gyi forr�s?
Legnagyobb gondot a saj�t erő előteremt�se okozza, �s gyakorlatilag hitelt
sem lehet felvenni. Az uni�s t�mogat�sok, p�ld�ul az �j Magyarorsz�g
Vid�kfejleszt�si Program forr�sai n�lk�l viszont es�ly�nk sem lenne
elk�pzel�seink megval�s�t�s�ra. Ez teh�t a legalapvetőbb p�nz�gyi biztos�t�k.
A p�ly�zatok elk�sz�t�s�hez sok dokument�ci�ra van sz�ks�g �s az Euragro fiatal
szakembercsapata mellett k�lső szak�rtőket is be kell vonni. Az is gondot
jelent, hogy a p�ly�z�knak előfinansz�rozni kell az EU t�mogat�sokat �s ennek
meghitelez�se ma ugyancsak neh�z. Fejleszt�si projektek eset�ben az is nehez�ti
a finansz�roz�st, hogy am�g nincs t�mogat�si hat�rozat, addig hitelt sem lehet
felvenni. Ezek a gondok arra h�vj�k fel a figyelmet, hogy a klasszikus
vid�kfejleszt�si projektek eset�ben c�lszerű lenne egy k�l�n alapot
l�trehozni, mivel ezen fejleszt�sek p�nz�gyi megt�r�l�se nem mutathat� ki, �gy
norm�l banki finansz�roz�sba is csak nagyon nehezen lehet őket bevonni.
V�lem�nyem szerint p�nz, hitel �s bizalom kell, s akkor a vid�k �s az
agr�rtermelők ezt nagyon r�vid idő alatt megh�l�lj�k az orsz�gnak!
Nagyon sok fejleszt�si hi�nyoss�g van m�g a k�rny�k�nk�n. Ezek t�bbnyire amiatt
jelentkeznek, hogy az orsz�gban le�p�lőben van az �lelmiszer-feldolgoz�s. A
t�rs�g term�kei, gy�m�lcsei egyre ink�bb kiszorulnak a nagy �ruh�zl�ncokb�l. A
gazd�knak ez�rt �ssze kell fogni �s elind�tani a helyi term�kek feldolgoz�s�t.
Ebben a folyamatban �g�retes kezdem�nyez�snek tartjuk a Magyar LEADER Sz�vets�g
�ltal elind�tott Agr�r-Vid�k Dinamikus Gazdas�gfejleszt�si Klasztert, amely a
gazdaterm�kek �rt�kes�t�s�t is seg�ti majd. De ehhez v�gre az kellene, hogy a
p�nz�gyi szektor szereplői is partnerk�nt csatlakozzanak hozz�nk. B�zunk
benne, hogy előbb-ut�bb lesz majd ilyen, ak�r valamif�le vid�k bankja, s
rem�lj�k, hogy a hitelgarancia int�zm�nye is el�rhető lesz a fejleszt�si
ter�letre visszamer�szkedő gazd�lkod�knak.
A fenti gondok ellen�re a Cserh�talja LEADER Akci�csoport ter�let�n az �MVP
III. tengely�nek int�zked�seit 136%-ra jegyezt�k le a p�ly�z�k. Azzal
sz�molunk, hogy ezeknek a p�ly�zatoknak 50%-a lehet eredm�nyes.
Az is nagy gondot jelent, hogy sok idő, nem egy esetben t�bb mint egy �v telik
el a megnyert t�mogat�sok kifizet�s�ig. Hollandi�ban, Sv�dorsz�gban �s
Finnorsz�gban ezt �gy oldott�k meg, hogy a LEADER csoportok int�zik a
t�mogat�sok 30-60 napon bel�li kifizet�s�t is, �s a kifizető �gyn�ks�get pedig
a megfelelő dokumentumok beny�jt�s�val t�j�koztatj�k, hogy milyen c�lra, mennyi
t�mogat�st fizettek ki. N�lunk is mielőbb meg kell tal�lni azokat a
m�dszereket, amelyekkel cs�kkenteni lehetne a p�ly�ztat�s b�rokratikuss�g�t �s
gyors�tani a t�mogat�sok kifizet�s�t.
Milyen hazai �s nemzetk�zi szervezetekben vesznek r�szt?
Az Euragro Vid�kfejleszt�si Iroda a Debreceni Agr�rcentrummal jelen van
Br�sszelben, ahol n�h�ny nemzetk�zi partnerrel az Eur�pai Vid�ki H�l�zatok
EU-h�tt�rszervezet�t műk�dteti. De az Euragro szakemberei m�s EU konzorciumban
is r�szt vesznek �s szak�rtőket k�ldenek az Eur�p�n k�v�li EU seg�lyprogramok
v�grehajt�s�ra.
�r�l�nk, hogy a debreceni Agr�rcentrum, a g�d�llői Szent Istv�n Egyetem, a
gy�ngy�si K�roly R�bert �s az Egri Főiskola di�kjai mellett m�r a keszthelyi
Pannon Egyetemről is j�rnak hozz�nk vid�kfejlesztő gyakornokok.
P�r hete Koz�rdon volt az Eur�pai LEADER Tal�lkoz�, de az id�n volt m�r itt
eur�pai nemzeti parkok konferenci�ja, a K�rp�tok Euror�gi� munka�rtekezlete,
j�rt itt falumeg�j�t�st tanulm�nyoz� jap�n deleg�ci�, s most kaptuk a h�rt,
hogy T�rkmeniszt�n agr�rminiszt�riumi deleg�ci�ja is Koz�rdra k�sz�l. Őket is
a szok�sos szeretettel fogadjuk!
K�sz�lt az Eur�pai Uni�, a Magyar K�zt�rsas�g Korm�nya �s az �MVP Ir�ny�t�
Hat�s�g�nak t�mogat�s�val.