Komplex vidékfejlesztés

Pásztohy András főtitkár (Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat)

Beszélgetés Pásztohy András miniszteri biztossal, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkárával

Főtitkár úr, milyen előzményei voltak a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) létrehozásának?

Az uniós elvekkel összhangban a 2008. október 2-án hatályba lépett hazai jogszabályok alapján kezdte meg a munkáját az MNVH. Mint ismeretes, az EU eddigi vidékpolitikájában több szakasz figyelhető meg. Kezdetben a hagyományosnak mondható fejlesztési elvek érvényesültek az uniós vidékpolitikában, főleg az ágazati programok dominanciája volt a jellemző. A vidékfejlesztés komplex megközelítése a világ gazdasági, társadalmi és politikai változásai következtében erősödött meg. E szemléletmód továbbfejlesztése révén született meg a LEADER módszer, illetve maga a program, amely 1991 óta egyre figyelemreméltóbb eredményeket produkál a vidékfejlesztésben.

A vidéki hálózatok létrejöttéhez ezek szerint a LEADER program közel két évtizedes gyakorlata és eredményei vezettek?

Úgy gondolom, hogy a LEADER mozgalom múltja, fejlődése és Európa-szerte érzékelhető eredményei alapozták meg elsősorban a vidéki hálózatok létrehozását. Már a LEADER program első szakaszában (1991-1994 között) számottevő sikerek születtek az Európai Unióban: 217 vidéki térségben 25 ezer új munkahely jött létre. A második szakaszban (1994-1999) pedig már 100 ezer új munkahely teremtődött 1000 vidéki térségben.

Ami a hazai gyakorlatot illeti, a 2004. évi csatlakozásunkat követően első körben a LEADER kísérleti programmal kezdtünk, amelynek célja a szervezeti és személyi felkészülés, felkészítés volt. A következő lépcsőfok, a LEADER+ végrehajtása 2005-ben kezdődött el, tájékoztatókkal és felkészítő képzésekkel. Ezt követte a LEADER helyi akciócsoportok kiválasztása pályázati úton, kétkörös fordulóban.
A jelenlegi szakaszban összesen 96 helyi LEADER akciócsoport jött létre, melyekben 3021 település és 2860 önkormányzat vesz részt, lefedve a jogosultsággal bíró teljes magyar vidéki térséget. A helyi akciócsoportok az átlagosan hozzájuk tartozó 20-60 településsel, 50-60 ezres lélekszámmal mintegy 260 milliárd Ft felhasználásáról rendelkezhetnek a 2007-2013-as programozási időszakban. Az egyes akciócsoportok kidolgozták vidékfejlesztési stratégiáikat erre az időszakra, amelyek megvalósításában részt vesznek a helyi vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek, gazdálkodók és egyházak is.

Összességében tehát a LEADER program révén nálunk is erősödőben van a térségi szemlélet, élénkülnek a helyi kezdeményezések, jellemzővé válik a közös célok megfogalmazása, valamint egy összehangolt vidékfejlesztési koncepció összefogásra épülő megvalósítása.

Hogyan jellemezné a LEADER program eddigi hazai eredményeit?

Azzal kezdeném, hogy a LEADER program a hagyományosnak mondható, felülről lefelé tervező fejlesztési gyakorlat kiegészítésére jött létre. Jelentése magyarul: „közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében”, és a rövidítés (LEADER) a francia elnevezés kezdőbetűiből származik. Gyakorlatilag a LEADER módszertan lényege, hogy a vidék szereplői, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, valamint azok szervezetei összefognak az adott térség természeti, kulturális, gazdasági, humán erőforrásainak hasznosítása érdekében, s így megvalósulhat a vidék egyetemleges fejlődése.
A LEADER program hazai eredményei is elvitathatatlanok. Ezt bizonyítja, hogy számos vidéki térség egyre erőteljesebben kezd magára találni, erősödik az összefogás és a helyi adottságokra, lehetőségekre épülő tudatos térségfejlesztés. De nemcsak a térségi szintű összefogásban jelentkezik pozitív elmozdulás, hanem az egyes településeken belüli közösségépítésben is érdemi eredmények látszanak. Ennek egyik konkrét megjelenési formája és kerete az ún. integrált közösségi szolgáltató terek létrehozása, amelyen belül lehetőség van a kulturális és egyéb programokban való részvételre, különböző szolgáltatások igénybevételére, információcserére és új információk szerzésére. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a településeken élők valódi közösséggé formálódjanak. Jelentős eredménynek tartom, hogy közel ezer település pályázott integrált közösségi szolgáltató terek kialakítására, illetve működtetésére. Elsősorban a kisebb falvak éltek ezzel a lehetőséggel.

Az MNVH tehát a LEADER program eddigi hazai eredményeire épít, de mennyiben lesz képes meghaladni azokat?

Az MNVH céljai, lehetőségei és eszközei új fejezetet jelentenek a vidékfejlesztésben, azt is nyugodtam mondhatom, hogy paradigmaváltásra került sor. Az Európai Unió döntéshozói is felismerték, hogy a vidék fejlődését célzó források csak úgy használhatók fel hatékonyan, ha ennek érdekében intézményesített keretek között kialakul a vidékfejlesztésben érintett kormányzati, önkormányzati intézmények, vállalkozások, civil szervezetek információs és együttműködést biztosító hálózata. Ebben fontos szerepet töltenek be a LEADER akciócsoportok, a 173 Helyi Vidékfejlesztési Iroda, a vidékfejlesztésben érintett társtárcák és háttérintézményeik, szakmai szervezetek és a tudományos élet szereplői. Az MNVH elsődleges célja, hogy a vidékfejlesztés összehangoltan valósuljon meg.
Mint ismeretes, a sikeres vidékfejlesztés térségi, integrált, komplex megközelítést igényel, amely magában foglalja az agrárgazdaság fejlesztését, a táj- és környezetvédelmet, vidéki munkahelyek létesítését, a vállalkozások fejlesztését, az életminőség javítását, a falvak kulturális értékeinek és az épített örökségeinek megőrzését is. Az MNVH a rendelkezésre álló eszközeivel ennek a komplexitásnak az érvényesülését és az összefogást, valamint összehangoltságot kívánja erősíteni.

Információkkal, tanácsadással és képzéssel támogatjuk az ÚMVP megvalósítását, a vidéki gazdaság és társadalom fejlődését, integrációját. Erősítjük a vidéki piaci és más szereplők közötti bizalmat és hozzájárulunk a térségekben a szellemi tőke mozgósításához. Szakmai képzéseket és továbbképzéseket szervezünk. Az MNVH elnöksége véleményt nyilvánít a vidékpolitika és -fejlesztés országos ügyeiben, egész működésével vidékbarát nemzeti közvélemény kialakítására törekszik, és hozzájárul a vidéki térség szereplőinek növekvő társadalmi megbecsüléséhez.

Az MNVH megalakulása óta milyen eredmények születtek?

Alig egy év alatt már mintegy öt és fél ezren regisztrálták magukat a hálózatba, ami világosan jelzi a vidéken élők kezdeményezőkészségét és tenni akarását. A regisztráltak fele magánszemély, de nagy számban vannak önkormányzatok, egyesületek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, őstermelők, költségvetési szervek és közhasznú társaságok is.
Az MNVH-ról szóló miniszteri rendeletben nevesített 11 szakterület már ez év júliusában megalakult, kijelölték a képviselőiket, és szeptember végére már a munkaprogramjukat is megfogalmazták. Ebben arra is kitérnek, hogy mit várnak tőlünk, illetve milyen szakmai eseményeket kívánnak szervezni, és milyen javaslatokkal élnek a kormányzati vidékpolitika formálása érdekében.
A közelmúltban dolgoztuk ki szervezetünk cselekvési tervét. Ebben három fő területre koncentrálunk: szolgáltatás és tanácsadás; kommunikáció, valamint nemzetközi, térségi kapcsolatok fejlesztése. Már ez évben kialakítjuk a „jó gyakorlatok” gyűjtésének és átadásának rendszerét, konkrét tanácsadási, valamint szakmai képzési és továbbképzési programokat szervezünk. A hatékonyabb munkavégzés érdekében a 11 szakterület 4 szakosztályba tömörülésével újabb lendületet kaphat a hálózatépítés. Ezek a következők: agrárgazdaság; környezetvédelem és környezetgazdálkodás; élhető vidéki társadalom; vidékfejlesztés, LEADER-szerű együttműködés. Előreláthatóan a szakosztályok feladata az adott szakterületek szakmai programjainak kidolgozása és menedzselése lesz a hálózat szintjén.
Még az idén fontos rendezvényeink lesznek. Szakmai konferenciákat szervezünk – többek között – a Közös Agrárpolitika kihívásairól, a fiatalok helyzetéről a vidéki térségekben, a határokon átívelő gazdasági, kulturális fejlesztési lehetőségekről, stb. Elnökségünk is meghatározó kérdéseket tűzött napirendre, mint például a vidék pozíciója a 2010-es állami költségvetésben, vagy a 2009. évi LEADER program megvalósításának értékelése.
Az eddigi sikeres hálózatépítő munkánk elismeréseként 2009 szeptemberében Magyarországon rendezték meg a nemzeti vidéki hálózatok uniós találkozóját. Ezen részt vettek a 27 tagország vidéki hálózatainak tisztségviselői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tájékoztatási Központ delegációja is.
A rendezvény fő témája, hogy a vidéki hálózatok kommunikációs stratégiája és technikai eszközei milyen módon segíthetik elő a térségek fejlődését. A szakmai konzultációt összekötöttük vidéki tanulmányutakkal, hogy vendégeink betekintést nyerhessenek a magyar vidéki életbe, megismerve annak fejlesztendő értékeit. Biztos vagyok benne, hogy az általunk szervezett rendezvény is hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió döntéshozói még nagyobb figyelmet fordítsanak az EU vidékpolitikájának fontosságára.

Milyen típusú szolgáltatáshoz jutnak azok a szervezetek és személyek, akik regisztrálják magukat az Önök rendszeréhez?

A szolgáltatások biztosítása az igényekkel összhangban folyamatosan bővül, formálódik, melynek alapja a folyamatos párbeszéd az érintettekkel. A vidéki lakosság és a vidékfejlesztésben érdekelt szervek, szervezetek széleskörű tájékoztatására törekszünk. Így a regisztráltak naprakész információkhoz juthatnak a hazai és nemzetközi lehetőségekről, ügyekről. A gyors és pontos informálódást interaktív, online szolgáltatásokkal is segítjük. Elérhetővé tettük az MNVH éves cselekvési tervét, és biztosítjuk a közös megvalósítás figyelemmel kísérését. Az érdeklődők értesülhetnek a várható rendezvényeinkről, a képzések és továbbképzések, valamint konferenciák témáiról. A regisztrált személyek vagy szervezetek képviselői részt vehetnek továbbképzési programjainkon és a nemzetközi tapasztalatcseréken is; megismerhetik a szakterületüknek megfelelő hazai és nemzetközi „jó gyakorlatokat”, illetve lehetőségük van a saját maguk által alkalmazott eredményes módszerek terjesztésére. Szakértőink segítik a kapcsolatok felvételét térségen belül és térségközi szinten is.
Egészében véve tehát a regisztrált személyek és szervezetek folyamatos és komoly információs segítséget kapnak a térségi fejlesztési feladataik sikeres megvalósításához.

Az eddigiekből világosan látszik, hogy az MNVH következetesen törekszik arra, hogy tevékenységét a vidékfejlesztés komplex, szinergikus megközelítéséhez igazítsa. A valóban sokirányú feladatvállalás azonban könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy nehezen lehet mérhető és kimutatható az Önök tényleges teljesítménye.

Sokirányú tevékenységünk eredményei rövidtávon valóban nem minden esetben mutathatók majd ki egzakt módon. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy egyes konkrét célok esetében mérhetők legyenek a pozitív irányú elmozdulások. Ilyennek tekintjük például az aktív szereplők számának növekedését, vagy a munkahelyek bővítését a vidéki térségekben. A szinergikus hatások viszont már nehezebben mérhetők, pedig jelentős szerepet játszanak a sikeres vidékfejlesztésben. Szeretnénk elérni, hogy tovább erősödjön a térségi szemlélet, a komplexitás, ezért aktív és együttműködő kormányzati szakpolitikákat ösztönözünk. Arra törekszünk, hogy a kormányzati szervek, a helyi önkormányzatok, a szakmai és tudományos szervezetek, az érintett érdekképviseleti és civil szervezetek, valamint a lakosság között szerves párbeszéd és harmonikus együttműködés valósuljon meg. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a vidékfejlesztés magasabb szintű társadalmasítását szeretnénk elérni. Ennek érdekében fontosnak tartom, hogy minél többen vegyenek részt a hálózat munkájában, hogy ezáltal is bővüljön a helyi kezdeményezések száma, illetve a vidéki szereplők ily módon is részt vehessenek a hazai és uniós vidékpolitika formálásában. 
 

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatóságának támogatásával.