A szántóföld Dél-Dunántúlon a legdrágább

A hét statisztikai régió közül a legmagasabb szántó értékesítési árakat a Dél-Dunántúlon, Somogy, Tolna és Baranya megyében lehet tapasztalni.

Varga Gábor, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója az MTI-nek az Agrárgazdasági Kutató Intézet friss adataira hivatkozva elmondta: ebben a régióban hektáronként átlagosan 569 ezer forint a szántó ára, míg a legolcsóbb, hektáronként 365 ezer forint a Dél-Alföldön.

Varga Gábor szerint azért értékesebb a somogyi föld a piacon, mert Somogy kifejezetten mezőgazdasági megye, ahol a lakosság 80 százaléka kötődik a termőföldhöz, illetve az agráriumhoz, és az országos átlagnál nagyobb mértékben történtek telekösszevonások. A gazdálkodók egyre inkább rájönnek, hogy gazdaságosabb a termelés nagyobb területeken. A birtokösszevonásokat nemzeti támogatás is segíti, a válság miatt mégis lelassult ez a folyamat.

Somogy megyében a mezőgazdasági terület több mint 80 százaléka tartozik a szántó művelési ágba, összterülete meghaladja a 254 ezer hektárt, amelynek jelenlegi piaci értéke 150 milliárd forintra tehető, nemzeti értéke pedig felbecsülhetetlen.

A szántóföld árát a régiós elhelyezkedés mellett leginkább annak minősége és egyéb tényezők - például a tábla nagysága - befolyásolják. Országosan a 17 aranykorona alatti szántóföldek átlagára 361 ezer forint, a 17-30 aranykorona közötti földeké 433 ezer forint, a 30 aranykorona feletti minőségű szántóké pedig 647 ezer forint volt. A listavezetőnek számító Dél-dunántúli régióban hektáronként 17 aranykorona alatt 522 ezer forintos, 17-30 aranykorona között 544 ezer forintos, 30 aranykorona felett 753 ezer forintos szántó-árak alakultak ki.

A szakember az intézet adataira hivatkozva kifejtette, tavaly Magyarországon az inflációt meghaladó mértékben, átlagosan 7 százalékkal emelkedtek a földárak, de így is jelentősen elmaradtak az Európai Unió átlagától. Egy hektár szántó átlagos vételára 469 ezer forint volt.

Tekintettel arra, hogy külföldi nem vásárolhat 2011-ig magyar termőföldet, a piaci mozgást és árviszonyokat leginkább a birtokösszevonások, a magyar gazdák közötti adás-vételek jelzik. A válság miatt lelassult hazai földpiac még nem nevezhető valódi piacnak, ezért védeni kell a külföldi tőkeerős, esetleg spekulatív földvásárlóktól 2011 után is - figyelmeztetett Varga Gábor.

Emlékeztetett arra, hogy az agártárca már kezdeményezte is az unióban, hogy további, legalább három évig fennálljon a tilalom a külföldiek számára, de az ügyben csak a jövő évben várható döntés.

Az, hogy nincs még valós földpiaci helyzet Magyarországon jól mutatja, a magyar árak hússzorosáért lehet Hollandiában, tizenötszöröséért Dániában, nyolcszorosáért Spanyolországban és öt és fél-szeresésért Franciaországban termőföldet vásárolni - jegyezte meg a szakember.