AgrárHírek: ÉlénkülÅ‘ gabonapiac ÉlénkülÅ‘ gabonapiac ================================================================================ AgrárHírek on 2010. január 11. Ön szerint milyen tényezÅ‘k határozták meg a hazai gabonapiac elmúlt évi alakulását? Az elmúlt évi kínálati piac (vagy piactalanság) több tényezÅ‘ együttes hatására alakult ki. Az egyik igen fontos ezek közül, hogy 2008-ban a világ legmagasabb gabonatermése került betakarításra. Ez a magas gabonakészlet állt szemben egy több oldalról is beszűkült kereslettel, Magyarországon is. Milyen tényezÅ‘k együttes hatására gondolok konkrétan? A malmok az elÅ‘zÅ‘ évek gyakorlatával ellentétben nem készleteznek, egy részüknek nincs rá forrása, akinek meg van, az a magas kamatok miatt nem vásárol készletre. Emellett az exportlehetÅ‘ségek is beszűkültek, a földrajzi fekvésünkbÅ‘l eredÅ‘ tonnánként 25-40 eurós fuvar-többletköltség, valamint a jellemzÅ‘en erÅ‘s forint is rontja a külpiaci versenyképességünket. A feldolgozóipar kisebb igénnyel jelentkezett (például bioetanol-elÅ‘állítás), a feldolgozó kapacitások kialakításának elhúzódása miatt. Az állatállomány csökkenése is mérsékeli a gabona iránti keresletet. Az elÅ‘zÅ‘ tényezÅ‘k mellett természetesen a világgazdasági válság is szűkíti a piaci lehetÅ‘ségeket. Magyarország gabonamérlegében jelentÅ‘s az export súlya. Ugyanakkor az exportpiacok távolsága miatt jelentÅ‘s a versenyhátrányunk. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Ez a versenyhátrány az EU-ba történt belépésünkkel csak fokozódott, és jelenleg is sújtja a hazai exportot. (Ez különösen igaz Jász-Nagykun-Szolnok megyére, ahol nemcsak kikötÅ‘, nincs, de az országhatárig is 100 km a távolság). Megoldást jelenthetne, ha az EU-n belül működne egy ún. fuvarkassza, amely biztosítaná az egyenlÅ‘ esélyekkel történÅ‘ kereskedés feltételeit az EU-s tagországok között. EbbÅ‘l Magyarország fuvartérítést kaphatna az export-szállításai után. Ezt a konstrukciót már a Magyar Agrárkamra is javasolta, de egyelÅ‘re az EU részérÅ‘l  tudomásom szerint  nem érkezett még pozitív válasz. A másik alternatíva az lehetne, ha feldolgozott formában (pl. etanol, hús, stb.) exportálnánk a gabonát és nem nyersanyagként. Ennek feltétele azonban a versenyképes állatitermék-elÅ‘állítás növelése és az ipari, energetikai célú feldolgozóbázis mielÅ‘bbi kiépítése. Ez utóbbi viszont rövid távon nem jelenthet reális megoldást. A gabonatermelÅ‘k nem éltek a TIG Kft. által meghirdetett gabonafelvásárlási akció lehetÅ‘ségével. Emellett intervencióra is viszonylag kevés terményt ajánlottak fel. Milyen prognózisok húzódhatnak meg a termelÅ‘k kivárása mögött? A TIG-felvásárlás a meghirdetett feltételekkel eleve kudarcra volt ítélve. A TIG Kft. a tipikus lánckereskedelem egy szereplÅ‘jeként akart fellépni, s ezt a hazai piaci tényezÅ‘k hamar átlátták és ezért nem éltek ezzel a lehetÅ‘séggel. Az intervenciós felajánlások alacsony szintje csak elsÅ‘ hallásra meglepÅ‘, mert e mögött reális számítások húzódnak. Az elmúlt év novemberében viszonylag sok búzaértékesítés történt 26.500 - 27.500 Ft/tonna közötti áron. Ez az ár nagyjából megfelelt az intervenciós árnak, de a bevétel 2-3 hónappal hamarabb realizálható, és nem kell kínlódni az intervenciós procedúrával. Sok búzatulajdonos érzékelve a piac egyfajta élénkülését, egyelÅ‘re még mindig kivár. Véleményem szerint valószínű, hogy igazuk lesz, mert ha a fenti árszinten néhány hónapon belül el tudják adni búzájukat, az még mindig kedvezÅ‘bb lehet az intervenciós értékesítésnél. A kereskedÅ‘k valószínűleg belátták, hogy célszerűbb a fenti áron vásárolni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az intervencióból venni elég bizonytalan és kockázatos is. Azt is elképzelhetÅ‘nek tartom, hogy a termelÅ‘k egy része a forint gyengülésére számít. Ami biztosnak tűnik, hogy az eladatlan árpa szinte teljes egészében intervencióra fog kerülni, mivel a búzánál tapasztalható kereslet az árpára egyáltalán nem igaz. A magyar raktárakban lévÅ‘ 610 ezer tonna uniós gabonát segélyezésre használják fel a következÅ‘ idÅ‘szakban. Egyes elemzÅ‘k szerint ez a mennyiség is konkurenciát jelent a hazai gabonatermelÅ‘knek. Mi errÅ‘l a véleménye? Azonos a véleményem az elemzÅ‘kével, ezek a készletek valóban csökkentik az új búza eladásának lehetÅ‘ségeit. Ez ellen Brüsszelben lobbizni kellene az arra illetékes szakértÅ‘inknek. Ez egyébként egy jó példa arra, hogy mennyire segíti az EU a magyar gazdákat, és mennyire érzékeny a problémáinkra. A gabonatermelÅ‘k kivárását bizonyára az is jelentÅ‘sen befolyásolja, hogy az MVH több mint 130 milliárd Ft támogatási elÅ‘leget folyósított az elmúlt hetekben. Egyes termelÅ‘k ennek ellenére kénytelenek voltak hiteleik átütemezését kérni. Ön szerint lehet-e hosszabb távra megbízhatóan tervezni a gabonapiac várható alakulását? A termelÅ‘k kivárásának az elÅ‘zÅ‘eken túlmenÅ‘en egyéb okai is lehetnek. Az egyik minden bizonnyal a támogatási elÅ‘leg kiutalása, ami átmenetileg segítette a likviditást. A másik, hogy az Å‘szi munkák után tavaszig jelentÅ‘s készpénzigény nem merül fel a növénytermelésben. A kivárást az is erÅ‘sítheti, hogy az utóbbi idÅ‘ben enyhe keresletélénkülés tapasztalható; megjegyzem, hogy kukoricánál jelentÅ‘sebb az áremelkedés, mint a búzánál. Egyesek a forint gyengülésére számítanak, és ezért várhatóan csak február-márciusban ajánlják fel búzájukat intervencióra, ha addig nem tudják jobban eladni a szabadpiacon. Én a magam részérÅ‘l nem számítok jelentÅ‘s búzaár-emelkedésre, mivel a hazai alacsony lisztárak ezt egyáltalán nem indokolják, és a külpiaci prognózisok sem számolnak jelentÅ‘sebb áremeléssel. Inkább az látszik valószínűnek, hogy a visszatartott gabona a tavaszi munkák megkezdése elÅ‘tt, amikor kell a pénz vetÅ‘magra, gázolajra, kemikáliákra, stb. egyszerre, nagy mennyiségben fog megjelenni a piacon, s ez pedig az egyéb okokból esetleg várható áremelkedést akár jelentÅ‘sen is mérsékelheti. A gabonapiac tervezhetÅ‘ségével kapcsolatban szkeptikus vagyok. Az árfolyamok ugyanis kiszámíthatatlanok, nem működnek stabil kereskedelmi kapcsolatok, és az export is jellemzÅ‘en ad-hoc jellegű. Véleményem szerint a hazai malmok semmivel sem lesznek jobb pozícióban 2010-ben, mint az elmúlt évben. Egyértelműen megdÅ‘lni látszik az az elmélet, hogy a jó minÅ‘ségű magyar búzát külföldön mindenkor jó áron lehet eladni. A tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy a nagy hozamot közepes minÅ‘ségben elÅ‘állítók jobban megtalálják a számításukat a minÅ‘ségre törekvÅ‘ termelÅ‘kkel szemben. Az elmúlt idÅ‘szak jellemzÅ‘je, hogy az export nagyobb hányadát a multinacionális cégek bonyolították le, általában alacsony árakon, ugyanakkor egyre magasabb minÅ‘ségi követelményeket támasztva. Az exportÅ‘rök egyre több terményvizsgálatot írnak elÅ‘ (alveográfia, toxin, stb.), ami növeli a termelÅ‘k költségeit. Az egyéb feltételekre vonatkozó elÅ‘írások is egyre szigorúbbak, (pl. raktár, elektromos mérleg, rakodási kapacitás, stb.). A tisztességes kereskedÅ‘knek emellett meg kell küzdeni még azzal is, hogy egyre nagyobb arányú a feketekereskedelem és az ÁFA-csalásra szakosodó cégek száma is egyre nÅ‘. Úgy látom, hogy a magyar gabonaágazat problémáit 2010-ben csak egy kedvezÅ‘ évjárat hatás oldhatja meg. Ha például Nyugat-Európában sok lenne az esÅ‘, Dél-Európát pedig jelentÅ‘s aszály sújtaná, ez javíthatná a magyar gabona ez évi esélyeit. Ez a feltételezés azonban már nem tartozik a tisztességes kereskedelmi kategóriák fogalomkörébe.