AgrárHírek: Harmadával csökkent a magyar kertészetek termelése Harmadával csökkent a magyar kertészetek termelése ================================================================================ MTI on 2010. február 21. Az agrárkamara közlése szerint néhány éve még 3 millió tonna körül volt a megszokott termésmennyiség. Tavaly például 10 ezer hektárnyival kevesebb volt a zöldséggel, ezer hektárral a gyümölcsössel hasznosított terület - ismertette beszámolójában Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezetÅ‘ igazgatója. A kertészek jelenleg 105 ezer hektár termÅ‘területet használnak. A szakember szerint a csökkenést kiváltó okok összetettek. Az egyik legfÅ‘bb a szürke- és feketegazdaság hatása. Ennek mérséklésére a szervezet kezdeményezi az Å‘stermelÅ‘i státusz felülvizsgálatát. Több tízezerre tehetÅ‘ ugyanis azoknak a száma, akiknek nincs köze az Å‘stermelÅ‘khöz, az Å‘stermeléshez, csak annak kedvezÅ‘ adózási és elszámolási lehetÅ‘ségeit kihasználva ügyeskednek a piacon. A csökkenés másik oka a pénzhiány: a kertészek fÅ‘ként forgóeszköz-hiány miatt nem tudnak fejlÅ‘dni. Erre jó megoldás lehet - spanyol példa alapján - egy agrárbank létrehozása, amely képes lenne az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezÅ‘gazdaságot. Jövedelemalapon ugyanis beruházásokra a mostaninál több pénzt nehéz biztosítani. Ez pedig már nem csak magyar probléma: a világban a gyümölcspiacon keletkezett jövedelmek egyre kisebb hányada kerül vissza közvetlenül a termelÅ‘khöz. Korábban ez az arány 45 százalék volt, mostanra 25 százalékra esett vissza - ismertette az ülésen Soltész Miklós, a Kecskeméti FÅ‘iskola egyetemi tanára, a MTA kertészeti bizottságának elnöke. A szakember szerint átalakult a világ gyümölcspiaca más téren is. Korábban a nagybirtok és a családi alapú termesztés és értékesítés volt a meghatározó. Ma már egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés. Ez utóbbi a jövÅ‘ben csak fokozódik - vélte a szakértÅ‘ -, ugyanis a gyümölcsöt egyre inkább a nagy üzletláncokban vásárolják az emberek. Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a 100 százalékot - például Hollandiában és Belgiumban -, de Magyarországon is 60-70 százalékra tehetÅ‘. A kereskedelmi láncok viszont nagy tételben igényelnek árut, állandó minÅ‘séget folyamatos szállítással. Erre csak az integrálódott termesztést biztosító szervezetek, például a termelÅ‘i értékesítÅ‘ szervezetek (tész) képesek. De ma még piaci arányuk Magyarországon alig éri el a 20 százalékot. FejlÅ‘désüket és térnyerésüket a tÅ‘kehiány és bizonyos - az összefogást kétkedve figyelÅ‘ - szemlélet is hátráltatja - húzza alá a köztestület közleményében.