Elillant közraktári tonnák

A rizs nem a magyar vidék tipikus növénye, mégis termesztik, igaz csak háromezer hektáron, ami töredéke a Rákosi-idők ötvenezer hektáros próbálkozásának. Európában is keresett a magyar rizs, de itthon is, most éppen Létavértesen nem találnak egy magtárból eltűnt, közel tízezer tonnás tételt.

Még a honi rizsbizniszben érdekeltek között is csak kevesen hallottak eddig arról, mi történt Létavértesen a Létacoop Kft. magtárában, ahonnan több ezer tonna rizs tűnt el. Úgy tudjuk 8800 tonna közraktárban elhelyezett importrizsnek kelt lába, ami már milliárdos tételt jelent. Tömör László, a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója szűkszavúan csak annyit mondott, hogy cége az egész tétel mintegy tizedére bocsátott ki közraktárjegyet. Nagy Gábor, a másik közraktározó, a Depo Trezor Zrt. operatív igazgatója is megerősítette a rizs eltűnését. Mindketten elmondták: megtették a rendőrségi feljelentést, s a nyomozás megkezdődött. Próbáltuk megkeresni a rizst letevő és a raktárt működtető – rizsforgalmazással is foglalkozó – Létacoopot, ám hívásainkra csak az üzenetrögzítő felelt.

Az eset az egész agráriumnak rendkívül kínos. A gazdasági válság okozta hitelszűkítés mellett több bank is rendkívül óvatosan kezeli a közraktárjeggyel fedezett hiteleket, ugyanis két éve, több kisebb-nagyobb közraktárban elhelyezett gabona tűnt el. Részben ez volt az oka annak, hogy a két évvel ezelőtti 90–95 százalékkal szemben a közraktárjegyeket ma már csak átlag 60–70 százalékos értéken veszik figyelembe a hitelek fedezeteként. A közraktárak vezetői elmondták: a rendőrségi nyomozás eredményétől függetlenül már megkezdték a tárgyalásokat a finanszírozó pénzintézetekkel, illetve az eltűnt áru és a magtár tulajdonosával arról, milyen formában lehet a közraktárjegy fedezetét előteremteni. Nem kizárt, hogy a most üres rizseszsák többszörösét búzával töltik meg, a búza ugyanis a rizsnél jóval olcsóbb.

Az itthon évente elfogyasztott 60–70 ezer tonna rizsnek mindöszsze tizede származik hazai termésből. Magyarországon rizst Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében, a Körösök mentén és a Tisza környezetében termelnek. Az unióban viszonylag kevesen foglalkoznak rizstermesztéssel: rajtunk kívül Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában. Egyéb gabonából, illetve az ezekből készült termékekből évente átlag 83 kilogrammot fogyasztunk, ehhez képest elenyésző az a hat-hét kilónyi rizs, ami a tányérokba kerül.

A termesztők szerint éppen csak megéri itthon rizzsel foglalkozni. A tonnánkénti 60 ezer forintos nettó felvásárlási ár más gabonanövények jövedelmezőségéhez képest éppen csak versenyképes. Pedig a rizstermesztőknek járó támogatás csaknem kétszer akkora, mint amekkora összeghez a szántóföldi növénytermesztő kollégáik jutnak. A többletre azonban szükség is van, hiszen a rizs különleges, árasztásos öntözési technológiát igényel, s ez jócskán megnöveli a gazdák kiadásait. Veres János, a Magyar Rizstermelők Szövetségének elnöke, a legnagyobb hazai rizstermelőnek számító Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint a nemzetközi rizstermesztési versenyben a hektáronként négy tonnát éppen meghaladó hazai termésátlag nem túl előkelő helyre jogosít. Ám, ha növekszik az átvételi ár, a termelők többet költenekműtrágyára, ápolási munkákra, amely növelheti a terméshozamot. Miközben átalakul a mezőgazdaság támogatása, Gőgös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára megerősítette: rövidesen megjelenik az a rendelet, amely arról határoz, hogy idén is számíthatnak a rizstermelők a hektáronkénti 80–85 ezer forintos támogatásra.

Veres János beszámolt arról is, hogy a közelmúltban úgy tűnt, fellendül a hazai termelés, mert ahogy a más gabonafélék ára, úgy a rizsé is emelkedett. Ezzel egyidőben még egy nagynak számító ománi vevő is azt jelezte: beszállna a magyar rizsbizniszbe. Az arab olajállam itt akarta megtermeltetni saját rizsszükségletének egy részét, ezzel ötszörösére, 15 ezer hektárra növekedett volna a magyar termőterület. Ám, ahogy csökkentek a világpiaci árak, és a nagy exportőrök újra elkezdtek szállítani, megint magukra maradtak a hazai termelők. Jelenleg kéttucatnyi, száz hektárt meghaladó rizsfölddel rendelkező gazdálkodóról tudnak, és a kisebbekkel, valamint a hántolókkal, feldolgozókkal, csomagolókkal együtt sincsenek sokkal többen, így a rizseseké a legkisebb hazai mezőgazdasági közösség.

A Nagykun Zrt. mintegy 190 hektárral bővítette a rizstermelést, s tavaly egy 110 milliós beruházás révén hántoló- és csomagolóüzemet is építettek, így az ötezer tonnás saját termésükkel közvetlenül megjelenhetnek a piacon. A társaság szerint ez azért is fontos volt, mivel így már nem függnek a hántolóktól, feldolgozóktól. Ahogy a Csárdaszállási Agrár Zrt.-nek, úgy másoknak sem fizetett a korábban megállapodott időben az Abo Mill Zrt. tulajdonában lévő karcagi hántolóüzem. Farkas János, az agrártársaság vezérigazgatója elmondta: igen kellemetlenül érintette őket, hogy novemberben nem jutottak hozzá a várt 110 millió forinthoz, mert ekkor kellett volna partnereiknek a földbérleti díjat megfizetniük. Mégsem jutott eszükbe felszámolást kezdeményezni. Nekik és másoknak is szerencséjük volt, mert sikerült a bankoktól áthidaló kölcsönt felvenni. Többen is elmondták, hogy hasonló eset nem fordult elő eddig az Abo Millel, s sikerült a céggel halasztott és részletfizetési megállapodást kötni. Vida Mihály, az Abo Mill vezérigazgatója a késedelmes fizetést a gazdasági válság hatásával magyarázta, s elmondta, hogy az Abo Millcsoport likviditása nem rendült meg, a kintlévőségeik miatt kényszerültek a fizetés átütemezésére.