AgrárHírek: Elillant közraktári tonnák Elillant közraktári tonnák ================================================================================ Forrás: nol.hu on 2010. március 03. Még a honi rizsbizniszben érdekeltek között is csak kevesen hallottak eddig arról, mi történt Létavértesen a Létacoop Kft. magtárában, ahonnan több ezer tonna rizs tűnt el. Úgy tudjuk 8800 tonna közraktárban elhelyezett importrizsnek kelt lába, ami már milliárdos tételt jelent. Tömör László, a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója szűkszavúan csak annyit mondott, hogy cége az egész tétel mintegy tizedére bocsátott ki közraktárjegyet. Nagy Gábor, a másik közraktározó, a Depo Trezor Zrt. operatív igazgatója is megerÅ‘sítette a rizs eltűnését. Mindketten elmondták: megtették a rendÅ‘rségi feljelentést, s a nyomozás megkezdÅ‘dött. Próbáltuk megkeresni a rizst letevÅ‘ és a raktárt működtetÅ‘  rizsforgalmazással is foglalkozó  Létacoopot, ám hívásainkra csak az üzenetrögzítÅ‘ felelt. Az eset az egész agráriumnak rendkívül kínos. A gazdasági válság okozta hitelszűkítés mellett több bank is rendkívül óvatosan kezeli a közraktárjeggyel fedezett hiteleket, ugyanis két éve, több kisebb-nagyobb közraktárban elhelyezett gabona tűnt el. Részben ez volt az oka annak, hogy a két évvel ezelÅ‘tti 9095 százalékkal szemben a közraktárjegyeket ma már csak átlag 6070 százalékos értéken veszik figyelembe a hitelek fedezeteként. A közraktárak vezetÅ‘i elmondták: a rendÅ‘rségi nyomozás eredményétÅ‘l függetlenül már megkezdték a tárgyalásokat a finanszírozó pénzintézetekkel, illetve az eltűnt áru és a magtár tulajdonosával arról, milyen formában lehet a közraktárjegy fedezetét elÅ‘teremteni. Nem kizárt, hogy a most üres rizseszsák többszörösét búzával töltik meg, a búza ugyanis a rizsnél jóval olcsóbb. Az itthon évente elfogyasztott 6070 ezer tonna rizsnek mindöszsze tizede származik hazai termésbÅ‘l. Magyarországon rizst Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében, a Körösök mentén és a Tisza környezetében termelnek. Az unióban viszonylag kevesen foglalkoznak rizstermesztéssel: rajtunk kívül Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában. Egyéb gabonából, illetve az ezekbÅ‘l készült termékekbÅ‘l évente átlag 83 kilogrammot fogyasztunk, ehhez képest elenyészÅ‘ az a hat-hét kilónyi rizs, ami a tányérokba kerül. A termesztÅ‘k szerint éppen csak megéri itthon rizzsel foglalkozni. A tonnánkénti 60 ezer forintos nettó felvásárlási ár más gabonanövények jövedelmezÅ‘ségéhez képest éppen csak versenyképes. Pedig a rizstermesztÅ‘knek járó támogatás csaknem kétszer akkora, mint amekkora összeghez a szántóföldi növénytermesztÅ‘ kollégáik jutnak. A többletre azonban szükség is van, hiszen a rizs különleges, árasztásos öntözési technológiát igényel, s ez jócskán megnöveli a gazdák kiadásait. Veres János, a Magyar RizstermelÅ‘k Szövetségének elnöke, a legnagyobb hazai rizstermelÅ‘nek számító Nagykun 2000 MezÅ‘gazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint a nemzetközi rizstermesztési versenyben a hektáronként négy tonnát éppen meghaladó hazai termésátlag nem túl elÅ‘kelÅ‘ helyre jogosít. Ám, ha növekszik az átvételi ár, a termelÅ‘k többet költenekműtrágyára, ápolási munkákra, amely növelheti a terméshozamot. Miközben átalakul a mezÅ‘gazdaság támogatása, GÅ‘gös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára megerÅ‘sítette: rövidesen megjelenik az a rendelet, amely arról határoz, hogy idén is számíthatnak a rizstermelÅ‘k a hektáronkénti 8085 ezer forintos támogatásra. Veres János beszámolt arról is, hogy a közelmúltban úgy tűnt, fellendül a hazai termelés, mert ahogy a más gabonafélék ára, úgy a rizsé is emelkedett. Ezzel egyidÅ‘ben még egy nagynak számító ománi vevÅ‘ is azt jelezte: beszállna a magyar rizsbizniszbe. Az arab olajállam itt akarta megtermeltetni saját rizsszükségletének egy részét, ezzel ötszörösére, 15 ezer hektárra növekedett volna a magyar termÅ‘terület. Ám, ahogy csökkentek a világpiaci árak, és a nagy exportÅ‘rök újra elkezdtek szállítani, megint magukra maradtak a hazai termelÅ‘k. Jelenleg kéttucatnyi, száz hektárt meghaladó rizsfölddel rendelkezÅ‘ gazdálkodóról tudnak, és a kisebbekkel, valamint a hántolókkal, feldolgozókkal, csomagolókkal együtt sincsenek sokkal többen, így a rizseseké a legkisebb hazai mezÅ‘gazdasági közösség. A Nagykun Zrt. mintegy 190 hektárral bÅ‘vítette a rizstermelést, s tavaly egy 110 milliós beruházás révén hántoló- és csomagolóüzemet is építettek, így az ötezer tonnás saját termésükkel közvetlenül megjelenhetnek a piacon. A társaság szerint ez azért is fontos volt, mivel így már nem függnek a hántolóktól, feldolgozóktól. Ahogy a Csárdaszállási Agrár Zrt.-nek, úgy másoknak sem fizetett a korábban megállapodott idÅ‘ben az Abo Mill Zrt. tulajdonában lévÅ‘ karcagi hántolóüzem. Farkas János, az agrártársaság vezérigazgatója elmondta: igen kellemetlenül érintette Å‘ket, hogy novemberben nem jutottak hozzá a várt 110 millió forinthoz, mert ekkor kellett volna partnereiknek a földbérleti díjat megfizetniük. Mégsem jutott eszükbe felszámolást kezdeményezni. Nekik és másoknak is szerencséjük volt, mert sikerült a bankoktól áthidaló kölcsönt felvenni. Többen is elmondták, hogy hasonló eset nem fordult elÅ‘ eddig az Abo Millel, s sikerült a céggel halasztott és részletfizetési megállapodást kötni. Vida Mihály, az Abo Mill vezérigazgatója a késedelmes fizetést a gazdasági válság hatásával magyarázta, s elmondta, hogy az Abo Millcsoport likviditása nem rendült meg, a kintlévÅ‘ségeik miatt kényszerültek a fizetés átütemezésére.