AgrárHírek: A barnarothadás növényvédelmi eszközökkel kordában tartható A barnarothadás növényvédelmi eszközökkel kordában tartható ================================================================================ MTI on 2010. március 05. A szakember közölte: nemcsak Szolnok megyében, hanem Nógrádban, Zalában és Hajdú-Biharban is észlelték a szóban forgó kórokozót. Leszögezte: a kórokozóval fertÅ‘zött növények termése semmilyen káros hatással nincs az emberekre és az állatokra sem. Azaz ezek felhasználhatók mind étkezési, mind takarmányozási, mind más ipari jellegű tevékenység, például keményítÅ‘ gyártás céljára is. Egyetlen kritérium van, hogy a hulladékot meg kell semmisíteni, hogy az ne veszélyeztesse az egészséges növényeket. A kórokozó az Európai Unióból került Magyarországra mintegy egy évtizede. Az ellene való védekezés pedig azért fontos, mert a termelést - így az ellátás biztonságát is - veszélyezteti egy esetleges nagyobb méretű fertÅ‘zés az országban. Azaz adott esetben esetleg nem lesz elég burgonya, paprika és paradicsom az országban, ha a hatóságok és a gazdálkodók nem körültekintÅ‘en járnak el az ügyben, és a fertÅ‘zés széles körben elterjed. Ezért is nevezik a barnarothadás baktériumát zárlati kórokozónak, mivel a területeket, amelyeken ezt a baktériumot észlelik, növényegészségügyi zárlat alá kell vonni. A szakember szerint a kórokozó ellen elsÅ‘sorban a gazdanövény, a keserű csucsor kiirtásával lehet védekezni. Az öntözést pedig adott körzetekben azért kell megtiltani, mert a kórokozó a vízbe kerülve és azt öntözésre felhasználva terjed leginkább, és veszélyezteti a termÅ‘körzeteket. Emellett persze fertÅ‘tlenítéssel és más korszerű agrotechnikai eljárásokkal is lehet védekezni, ám ezek többsége drága, például az ultraviola fénnyel való besugárzás. Gólya Gergely példaként említette, hogy 2008-ban a Burgonyakutatási Központ keszthelyi telepén öntöztek a barnarothadás baktériumával fertÅ‘zött alsópáhoki övcsatorna vizébÅ‘l. Az így megfertÅ‘zött vetÅ‘burgonyát pedig az egészségesek között tárolták. A zárlati kötelezettség miatt viszont az egész tételt meg kellett semmisíteni. Ez nemcsak 96 millió forint kárt okozott - mivel mintegy 500 tonnáról volt szó -, hanem veszélyeztette a tavalyi, de még az idei vetÅ‘gumó-ellátást is, mivel a megsemmisített mennyiség az országos vetÅ‘gumó-ellátás 12-15 százalékát tette ki. Az országos növényvédelmi fÅ‘felügyelÅ‘ mindehhez még hozzátette, hogy a megsemmisített mennyiség helyett vélhetÅ‘en az unióból hoztak be vetÅ‘burgonyát az országba. Gólya Gellért beszélt arról is, hogy az unióban a Bizottság és sok tagország is árgus szemekkel figyeli, hogy mely területeken milyen fertÅ‘zés üti fel a fejét, ugyanis ez alapot jelenthet piacvédelmi intézkedések meghozatalára is. Ezért fontos, hogy a magyar növényegészségügyi hatóság egzakt képpel rendelkezzen a fertÅ‘zésrÅ‘l, és azt ellenÅ‘rzés alatt tartva minél kisebb területre szorítsa vissza, hogy ne lehetetlenüljön el estleg egyes termÅ‘körzetek teljes termelése.