Jó üzlet lenne a rizs, de kevesen értenek hozzá

Az elmúlt hetekben kiderült, hogy a rizs Európában is hiánycikk, tehát jól eladható az egész unióban, már csak azért is, mert a közösség kevesebb országában termesztik, mint fogyasztják. Miközben a rizs itthon a fogyókúrázók trendi terméke lett, a lehetséges 50 ezer hektár helyett csak háromezren termesztik.

A rizsnek jó piaca lenne az Európai Unió, de hazánkban alig tizedakkora területen termelik, mint amekkorán lehetne. Igaz, nem hoz gigászi hasznot, de azt legalább olyan rossz földön is teszi, ahol semmi mást nem éri meg termeszteni. Hazánkban mégis tipikus szántóföldi növényekkel próbálkoznak a gazdák, nem sok sikerrel.

Vannak a világnak olyan részei, ahol a rizs számít a fő tápláléknak, az egy főre jutó évi fogyasztás arrafelé meg is haladja a száz kilót. Napjaink élelmiszerfogyasztás-növekedése miatt a főként Távol-Keleten előállított rizs Európában is hiánycikk lett, különösen az olyan államokban, mint Nagy-Britannia, ahol sok rizsfogyasztó él. Magyarországon a rizs fogyasztása mostanában - ahogy a karcsúság divattá vált - kezdett növekedni különleges étrendi hatása miatt, mivel a búzánál nagyobb energiaértékű keményítője - a gyorsabb lebomlása miatt - könnyebben emészthető, ezért ajánlják diétás ételnek.

Az átlagos magyar évente 83 kiló más gabonából származó terméket fogyaszt el, ehhez képest elenyésző az a 6-7 kilónyi rizs, ami a tányérokba kerül, ráadásul ez már egy növekedett érték, hiszen néhány éve jóval kevesebb volt. A szakértők szerint az egyre terjedő távol-keleti kifőzdék és az új rizses, tejes édességek hatására is növekedett a magyar rizsfogyasztás.

A Magyarországon évente elfogyasztott 60-70 ezer tonna rizsnek mindössze tizede hazai termés, noha ennek sokszorosára is lenne biztos vevő. Hazánkban rizst Csongrád és Békés megyében, a Körösök, a Maros és a Tisza környezetében termelnek, és különleges helyzetben vagyunk, hiszen az uniós tagok között kizárólag Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában termelnek rizst.

Ahogy a rizstermesztők mondják, éppen csak megéri itthon rizzsel foglalkozni. A tavalyi, tonnánkénti 63 ezer forintos nettó felvásárlási ára ugyan jelenleg - a nemzetközi jegyzések szintjén - 90 ezer forintot ér, és ez az ár már más gabonanövények jövedelmezőségével is versenyképes.

A rizstermesztőknek járó extra támogatás majdnem kétszer akkora, mint amekkora összeghez a szántóföldi növénytermesztő kollégáik jutnak. Igaz, a rizs különleges, árasztásos öntözési technológiát igényel, ám kevésbé igényes a talajra. Igaz az is, hogy a nemzetközi rizstermesztési versenyben a hektáronként 4-5 tonnás hazai termésátlag nem túl előkelő helyre jogosít, ha növekszik az átvételi ár, a termelők többet költenek műtrágyára, ápolási munkákra, ami növeli a terméshozamot.

Nagy Pál Ferenc, a mezőtúri Mentesz Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy míg más tagállamok termelőit hektáronként 1000-1300 eurós (280-360 ezer forintos) támogatással segítik, Magyarországon ennek töredékét kapják. A szakember véleménye szerint a magyar agrárdiplomaták a koppenhágai tárgyalások során hibát követtek el, amikor megelégedtek azzal, hogy Magyarország csak 3222 hektáros rizskvótát kapjon. Nagy Pál Ferenc szerint a tárgyalók hozzá nem értése miatt állapították meg a hektáronkénti alacsony, 3,1 tonnás termelési kvótát, miközben az elterjedtebb fehér rizs hektáronként 4,5-5 tonnát terem.

Amint Veres János, a 620 hektárral a legnagyobb hazai rizstermelőnek számító kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója, a Magyar Rizsszövetség vezetője elmondta: jelenleg mintegy háromezer hektáron termesztenek rizst, holott volt idő, amikor 50 ezer hektáron termett ez a növény. Jelenleg féltucatnyi, száz hektárt meghaladó rizsfölddel rendelkező gazdálkodóról tudnak, és a kisebbekkel, valamint a hántolókkal, feldolgozókkal, csomagolókkal együtt éppen 25-en tartoznak a rizsesekhez, amely a legkisebbnek számító hazai mezőgazdasági közösség. Sajnos a rizsföldek felületének gyors növelésével számolni alaptalan, ugyanis a gazdasági rendszerváltás idején felaprózták a táblákat, és az öntözéshez szükséges műtárgyak gyakran más kezébe kerültek, mint a földek. Ezért most nem rizst termesztenek, hanem más gabonával próbálkoznak - általában veszteséggel. Megérné összefogni az egykori rizsföldek tulajdonosainak, és közösen üzemeltetni a műtárgyakat, mert a rizs az olyan rendkívül kötött talajokon is jól termeszthető, amelyek másra nem hasznosíthatók. Mostanában az ár- és belvizes időkben sokat jelenthet, hogy Magyarországon egy hektár rizs termesztéséhez évente 12 ezer köbméter vízre van szükség. Ráadásul a természetvédelem számára is fontosak ezek a területek, hiszen a rizsföldeken áll a víz, ezért a vízi vadmadarak életében rendkívül fontos szerepet töltenek be - noha erről az illetékes hatóságok nem vesznek tudomást.

Magyarország nemcsak importál, de exportál is. Nem sokról, csak néhány száz tonnáról van szó, de Veres János elmondása szerint a nagy vásárlónak számító olaszok szerint a magyar rizs jó minőségűnek számít.

Rizstermelés Magyarországon

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal