Amit a mezőgazdasági kárenyhítésről tudni érdemes

Az idei tavasz, sőt ezt megelőzőleg már a tél is hozott rendkívüli napokat, heteket. Szőlészek beszélnek a karácsony előtti mínusz 20-25 fok következményeiről. A május pedig, soha nem tapasztalt mennyiségű csapadékos két héttel fejeződött be, mellyel helyenként és időnként jég is jött. Volt 130-140 km-es szél, iszapfolyamok, árvizek, belvizek, és szinte minden, ami a gazdák reményeit aláássa.
Jogosan merülnek fel tehát a kérdések minden gazdálkodóban: van-e segítség és van-e bejelentési lehetőség? Ezekről lesz szó a következőkben.

Kárenyhítés

A kárenyhítés alapja a 2008. december 18-án elfogadott és 2009. február 3-án hatályba lépett új kárenyhítési törvény (2008. évi CI. törvény), mely a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szól. Ha valaki a törvény végrehajtásának módjára is kíváncsi, akkor azokat a 32/2009 (III.31) és a 116/2009 (VIII.29) FVM rendeletekbe találja meg.
A kárenyhítés sajnos nem mindenkire vonatkozik, csak azokra, akik termőföldet (szántóföldet, szőlő- és gyümölcsültetvényt) művelnek Így azokat nem érinti, akik termőfölddel nem rendelkeznek, pl. földnélküli állattartókat.
A kárenyhítés célja az, hogy a kárenyhítési rendszerbe önként belépők (őstermelők, családi gazdálkodók), vagy belépésre kötelezettek (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók) befizetéseiből évenként olyan nagyságú forrás képeződjön, amely a törvény által előírt költségvetési kiegészítéssel együtt középtávon méltányos kárenyhítést nyújtson azoknak a gazdálkodóknak, akiknek az elemi károk miatt a növénytermesztéssel összefüggő gazdálkodásukban a hozamérték-csökkenés több, mint harminc százalék. A termelők bizonyos köreinek tehát kötelező, másoknak nem kötelező részt venni, illetve belépni a kárenyhítés rendszerébe. Aki viszont nem lép be, az lemond minden olyan támogatásról, amely elemi csapás esetén, megillethetné őt. A költségvetési kiegészítés jelenleg 100 %. Ez annyit jelent, hogy a kárenyhítési alapba, a termelők befizetései után befolyó összeghez az állam ugyan annyit betesz.

A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés

A belépésre kötelezetteknek, a kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés a területalapú támogatások igénylésére szolgáló egységes kérelemnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) történő beadásával valósul meg. A kistermelőknek, kiknek nem kötelező a belépés, a kárenyhítési rendszerbe való belépési szándékukat két tanúval is aláíratott nyilatkozattal tehetik meg. Mivel a területalapú támogatások igénylésének beadása, következmények nélkül, minden év május 15.-ig lehetséges, ezért az önkéntes belépőknek, a kárenyhítési rendszerbe is eddig kell belépni, ha az adott évben bekövetkezett, vagy bekövetkező elemi kárral kapcsolatban kárenyhítésre akarunk még számítani. A belépési nyilatkozat határozatlan időtartamra szól, ezért nem kell minden évben megismételni. A rendszerből való kilépésre a nyilatkozat írásban történő visszavonásával van lehetőség.

Fizetni, de mikor és mennyit?

A termelőknek a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettségét, a benyújtott
egységes kérelem (illetve nyilatkozat és egységes kérelem) alapján az MVH határozza meg. Az eredeti szabályozás szerint a kötelezettséget a tárgyév június 30-áig kell teljesíteni, de a napokban hozott döntés alapján kedvezően változott a befizetési határidő, idén szeptember 30.-ig kell teljesíteni a kárenyhítési hozzájárulási kötelezettséget. A kötelező résztvevőknek és önként belépőknek ez a fizetési kötelezettsége, adók módjára behajtható.
A kárenyhítési hozzájárulás mértéke szántóföldi növénytermesztés esetén 800 Ft/ha, szőlő- és gyümölcsös ültetvények esetében pedig 2000 Ft/ha. A kárenyhítés a téli és tavaszi fagyok, a belvíz, az aszály és a jégeső okozta elemi károkra vonatkozik. Egyéb károkra (pl. tűz, lopás stb.) továbbra is csak az üzleti biztosítókkal lehet szerződést kötni.

Kárbejelentés

Az elemi károk közül a belvíz-, a téli- és tavaszi fagykárokat, valamint a jégesőkárokat a bekövetkezéstől számított 10 napon belül be kell jelenteni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területi szervéhez. (Pest megyében a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH-hoz, 1135 Budapest, Lehel u. 43-47.) A bejelentés elmulasztása jogvesztő hatályú, vagyis ilyen esetben, nem jár kárenyhítés. A káresemény bekövetkezéséről a bejelentést követően a megyei szakigazgatási hivatal helyszíni ellenőrzés alapján jegyzőkönyvet vesz föl.
Az aszálykárokat nem kell bejelenteni, juttatást azonban a termelő aszálykár után csak akkor igényelhet, ha az aszályhelyzet fennállásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közleményt ad ki. Ez történ pl. 2009 júniusában.
A kárbejelentésen kívül, a termelőnek a megyei hivatalhoz be kell jelenteni a biztosító intézettel kötött biztosítási szerződéseket is, mert ugyanarra az elemi kárra teljes összegű kártérítés és kárenyhítő juttatás nem vehető igénybe, azaz a kárenyhítő juttatásként csak a teljes összegű kárenyhítési juttatás és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözete igényelhető.

Jogosultság megállapítása

Kárenyhítésre az a károsult gazdálkodó jogosult, aki a kárenyhítési hozzájárulását befizette, a kárt bejelentettet és gazdálkodásnak hozamérték-csökkenése, az általa használt összes termőfölddel összefüggő gazdálkodását figyelembe véve, 30 %-nál nagyobb. (Az összes gazdálkodásba a halastó, erdő és gyep-, legelő területeket nem kell beszámítani!) A hozamérték-csökkenést, az adott évi hozamérték és három korábbi elemi kármentes év termésátlagának és a termelt növények (termények) piaci átlagárának szorzataként megállapított u.n. referencia-hozamérték hányadosa adja. A könnyebb megértés érdekében, lássunk egy példát: A gazdálkodó bejelenti, hogy idén a 10 ha-os földjén csak búzát termelt. A belvíz miatt a kára lett. Learatott 30 tonnát és eladta 30.000 Ft/t-ért, vagyis 900.000 Ft-ért. Tavaly aszály volt tehát azt nem kell figyelembe vennie. 2008-ban viszont ugyanezen a területen termelt kukoricáért 1.300.000 Ft-t, 2007-ben árpáért 1.250.000 ft-t és 2006-ban napraforgóért 1.500.000 Ft-ot kapott. A 2006-2008 évek átlaga 1.350.000 Ft és ehhez viszonyítva a 2010 évi 900.000, csak 66,6 %. Vagyis több, mit 30 % a kiesés, ezért a támogatás jár. A számításokhoz szükséges mindenkori adatokat a termelő saját számlával bizonyítható adataiból, illetve az FVM által közzétett adatokból számolhatja.

Kérelem benyújtása

A kérelmet a tárgyév október 20-áig kell az MgSzH megyei hivatalához eljuttatni, kivéve azoknak, akiknek a betakarítás elhúzódása miatt nem volt lehetséges a hozamérték csökkenést megállapítani Ők a kérelmüket előzetes adataik alapján adhatják be, de a végleges adatok alapján december 20-áig, új támogatási kérelmet kötelesek benyújtani. Az adott év kárenyhítésébe a tárgyévet megelőző október 1-jétől, a tárgyév szeptember 30-áig keletkezett elemi károkat lehet figyelembe venni. Ezen időszak után keletkezett károkat már a következő év hozamérték-csökkenésénél kell beszámítani.
A károsult termelő kárenyhítésre, a kiszámított hozamérték-csökkenés 80 % kaphatja meg, mivel európai uniós jogszabályi előírás, hogy a kárnak egy részét (ez a rész húsz százalék) a kárt szenvedett termelőnek kell viselnie.
Az MgSzH megyei hivatala a kérelem adatait megvizsgálja és a kérelmet november 10-éig eljuttatja az MVH-hoz, ahol azt elbírálják. Ha a jogos kérelmek meghaladják az alapban lévő pénzt (melyet az állam már megduplázott), akkor arányosan kevesebbet kap minden termelő.

Kifizetés, előleg, jogosulatlan igénybevétel

Az MVH a kárenyhítési igények feldolgozását követően kifizetési tervet készít. Ezután a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jóváhagyását követően, az MVH megkezdi a juttatások kifizetését.
A törvény lehetővé teszi, hogy az MVH a kárenyhítő juttatások terhére előleget fizessen ki, amennyiben a termelő a kárenyhítési kérelmében ezt külön jelzi., illetve az előlegfizetésre megfelelő nagyságú forrás van. Az előleg kifizetéséről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter dönt.
A kárenyhítési juttatással kapcsolatban mind az MVH, mind pedig az MgSzH ellenőrzést rendelhet el. A kárenyhítési jogszabályok megsértése esetén a jogosulatlanul igénybevett juttatást vissza kell fizetni.

További információk a Magyar Agrárkamara területi képviselőjétől és a Kamara honlapján (www.agrarkamara.hu) szerezhetők be.

Dr. Garádi Péter  
kamarai tanácsadó