Versenyképes vállalkozások – Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt.

Szukics József vezérigazgató

Beszélgetés Szukics Józseffel, a Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt. vezérigazgatójával

A Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt-be autózunk Budapestről Szukics József vezérigazgatóval. Vezérigazgató úr, kérem, hogy olvasóink számára röviden mutassa be eddigi pályáját!

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1969-ben szereztem agrárközgazdász diplomát. Ezt követően az Egyetemen és az AKI-ban agrárgazdasági kutatómunkát végeztem három évig. Ezután a Pénzügyminisztériumban és az Országos Tervhivatalban mezőgazdasággal, élelmiszeriparral és pénzügyi szabályozással foglalkoztam. Főosztályvezetői beosztásommal elégedett voltam és úgy látszott, hogy pénzügyminisztériumi tisztségviselőként dolgozom le aktív éveimet.

A rendszerváltást követően azonban teljesen váratlanul kaptam egy ajánlatot, hogy legyek egy nemzetközi építőipari vállalkozás gazdasági vezérigazgató-helyettese. Végül nem álltam ellen a csábításnak (a pénzügyminisztériumi fizetésem tízszeresét ajánlották) és belevetettem magamat az új munkába; sokat jártam Németországba, ahol a cégnek több vállalkozása is volt. Eredményesen gazdálkodtunk, szerettem az új feladatomat és a családom is támogatott a nagy leterheltséget jelentő beosztásom sikeres betöltésében.

Gyorsan haladunk Siófok felé a vezérigazgató által vezetett Volvo-val. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lett agrárvállalkozó?

Még egy kitérőt tettem, mielőtt mezőgazdálkodásra adtam volna a fejemet. Az EU közvetett megbízásából részt vettem egy nemzetközi team tagjaként az akkor tartós tulajdonú állami mezőgazdaság átvilágításában és csak ezt követően váltottam a mezőgazdasági pályára.

Több mint két évtizedes hivatali munka után nem jelentett nagy változást, hogy agrárvállalkozó lett?

Változást jelentett az igaz, de mezőgazdasági gazdálkodó szülőktől származom, sőt nagyapám és dédapám is gazdálkodott és kereskedett. Csak kitérőként említem meg, hogy sikerült felkutatnom és megvennem nagyapám 1922-es évjáratú Fordson típusú traktorját. Már fel is újíttattam és szeretném olyan helyen felállítani, ahol minél többen megszemlélhetik.

Visszatérve a váltáshoz: nem egyedül vágtam bele, kezdetben tízen álltunk össze 1994-ben, hogy közösen csináljunk egy versenyképes mezőgazdasági vállalkozást. Sikerült is egy vállalatcsoportot létrehozni, amelynek ma tíz önálló jogi személyiségű társasága van, ebből egy a Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt. Holdingszerű működést valósítunk meg, a beszerzéseket közösen bonyolítjuk le, a munkaerő ésszerű felhasználása érdekében egy ún. „cégcsoporti gyors reagálású hadtestet” hoztunk létre, amely szintén önálló jogi személy. Az egyes vállalatok együttműködése egyébként teljesen piaci alapon történik.

Amikor Siófokra érünk, mindjárt a gyümölcsösben kezdünk. Elsőként a 30 hektáros meggyest tekintjük meg, ahol három rázógép dolgozik öt-öt fő kiszolgáló személyzettel. Közben a vezérigazgató tájékoztat a meggyel kapcsolatos tudnivalókról.

A megörökölt alacsony terméshozamú fajtákat már az első években selejteztük és újakat telepítettünk, így a jelenlegi kor- és fajtaösszetétel már ideálisnak tekinthető; az idei átlagtermés 12-13 tonna lesz hektáronként, a legjobb teljesítőképességű és legkedvezőbb összetételű táblában 18-20 tonna/ha átlagtermést érünk el (megjegyzés: az országos átlag – egy, az elmúlt napokban megjelent kiadvány szerint - 3 tonna/átlag körül alakul, bár ezt az adatot valószínűleg torzítja a számla nélküli forgalmazás). Sajnos az értékesítési árak export esetén is nyomottak (az erős forint miatt is!), a belföldi árak pedig katasztrofálisan alacsonyak. Az összes termés 55%-át exportáljuk 80-120 Ft-ért kilogrammonként; a hazai értékesítési ár viszont csak 60-65 Ft, a 80 Ft-os önköltséggel szemben. Meggyőződésem, hogy a termelői szervezettség és összefogás hiánya is jelentősen hozzájárul az alacsony árakhoz. Összességében remélhetőleg így sem lesz veszteséges a meggy.

A meggytáblák után a 66 hektáros őszibarackos és a 31 hektáros kajszi felé vesszük az irányt. A Volvo jól bírja a földutat is. Folyik a kézi szedés mindkét helyen; a ládákba szedett gyümölcsöt a közeli hűtőházba szállítják. A vezérigazgató megjegyzi:

Egészséges, szép gyümölcsöt állítunk elő; a permetezési napló szerint teljes mértékben kizárt a szermaradvány és szinte kizárt a cseresznyelégy fertőzés is. Ez egyébként elengedhetetlen feltétele az exportnak.

Megfelelő vagy inkább jónak mondható a gyümölcsösben az egyes fajok aránya, mert a tavaszi fagyok és egyéb károsodás általában eltérően károsítja az egyes fajokat, s így minden évben megközelítően kiegyenlített éves termésre számíthatunk. A fagy ellen, a széllel szállított fagy kivételével, egyébként öntözéssel, fagyvédelmi gyertyákkal védekezünk, többnyire eredményesen.

Az elöregedett, már nem versenyképes ültetvényeinket folyamatosan selejtezzük (eddig saját erőből összesen 170 hektáron történt selejtezés), és újakat telepítettünk helyettük. Így nemcsak az egyes fajok aránya lett kedvező, hanem az egyes fajtáké is és a korösszetétel is javult. A selejtezéssel-telepítéssel párhuzamosan az öntözés és a technológia fejlesztésére, valamint az utak korszerűsítésére is koncentráltunk, a saját erőt ésszerű mértékben kölcsönökkel egészítettük ki annak érdekében, hogy minél előbb versenyképes legyen a gyümölcsös.

Az FVM a közelmúltban bejelentette, hogy kezdeményezi az idénymunka jelenlegi szabályozásának módosítását (az előző heti hírlevelünkben mi is foglalkoztunk ezzel a hírrel). Önöknél, milyen problémák jelentkeznek az idénymunkások foglalkoztatásával kapcsolatban?

Jelenleg reggelente egy-másfél óra megy el a kötelező adminisztrációval és délután a munka befejezését követően további egy órát vesz igénybe az egyedi teljesítmények kiszámolása és rögzítése. Ezen mindenképpen célszerű változtatni. Spanyolországban például átalányt fizetnek a foglalkoztatók és nincs ez a borzasztó adminisztráció, mint nálunk.

A jelenlegi meggypiaci probléma - úgy tűnik – akár általános gyümölcspiaci, vagy őszre almapiaci problémává nőheti ki magát a várható prognózisok alapján. A számla nélküli forgalom magas aránya is hozzájárul a jelenlegi értékesítési gondokhoz. Hogyan lehetne fehéríteni ezt a zónát, milyen megoldásokat kínál a világ?

Fokvárosban például olyan jól szervezett nagybani piacot láttam, amely 28 hektár fedett területen működik (megjegyzés: nálunk a nagybani piac területe ennek töredéke) és minden bejövő és kimenő árut mérnek; az üzletet kötő felek azonban közvetlenül nem fizetnek készpénzben egymásnak, hanem az általuk kötött szerződés alapján a pénztárakban történik a kifizetés vagy az átutalás, az eladó kívánsága szerint. Ha ilyen nagyságrendben jól működik ez a zárt rendszer, miért ne működhetne nálunk is jól, a mi sokkal kisebb méretünkben? Ezen kívül elengedhetetlen a termelők szervezettsége, a TÉSZ-ek szerepének növelése.

Közben tovább haladunk és egy 17 hektáros birsalmatáblát veszünk szemügyre. Ez a tábla is szépen gondozott; a szakszerűség és gondos munka nemcsak a kedvező hozamokban és jó minőségben, de vizuálisan is megjelenik.

Magyarország legnagyobb mértékű egybefüggő birsültetvényét látjuk – tájékoztat a vezérigazgató. A termés nagyobb hányadát nyugati országokba exportáljuk.

Ezután az 50 hektáros dióültetvényt járjuk körbe, amelynek termését belföldre értékesítik. Megnézzük még a 31 hektáros almaültetvényt, amely szintén szép termést hozhat a jelenlegi állapot szerint. Milyen eredményt vár Vezérigazgató úr az almaágazattól?

A hozam várhatóan jó lesz, de az értékesítési árak miatt aggódom. Komoly piaci munkát kell folytatnunk, hogy ne legyen gondunk a várhatóan alacsony érékesítési árakkal.

Eddig már beszéltünk a selejtezésekről-telepítésekről, a kedvező faj- és fajtaarányról, a fejlesztések fontosságáról, de még nem érintettük a szakismeretek szerepét.

Nagyon fontos kérdésnek tartom… Jelenleg a főkertészünk sajnos már 69 éves és lényegében mindent tud, ami a szakmában fontos, ezért nehéz lesz pótolni. Egyébként már itt dolgozik mellette egy fiatal kertész, aki még néhány év szorgos munkája és sok új ismeret megszerzése után méltó utóda lehet a jelenlegi főkertésznek.

A Zrt. szakembergárdája kiváló, de emellett a hazai oktató- és kutatóintézetek közül rendszeresen együttműködünk a Corvinus Egyetem Kertészeti Karával és kiemelten Rotkó professzorral, a Kecskeméti Kertészeti Főiskola Gyümölcskertészeti Intézetével és annak igazgatójával, Soltész Mikóssal és a Debreceni Egyetem szinte valamennyi e területen dolgozó munkatársával. Emellett külföldi egyetemmel és kutatóintézettel is szerves kapcsolatban vagyunk: a Bolognai Egyetem Kertészeti Intézetével és annak világhírű vezetőjével, Sansavini professzorral és munkatársaival. A fajtaválasztékhoz kaptunk tőlük igen hasznos segítséget, továbbá a koronaformák kialakításához és a művelési módokhoz és a technológiához. A német Oppenheimi Kutatóintézettel is együttműködünk, ők a meggy- és almatermesztéshez nyújtanak hasznos tanácsokat.

Ha ilyen szerves az együttműködés a kutatóintézetekkel, megkérdezem, hogy a Zrt. végez-e K+F tevékenységet?

Az előző években több K+F pályázaton is sikeresen szerepeltünk. Jelenleg hat fős konzorcium tagjaként végzünk kutatást a Nemzeti Kutatási és Technológia Intézet által kiírt pályázat alapján. Rajtunk kívül még két termelő vállalkozás, a KÉKI, a Debreceni Egyetem és az Újfehértói Kutatóintézet vesz részt a konzorciumban. A pályázat célja: a hazai körülmények között integrált termelési módok létrehozása és az organikus termesztés lehetőségeinek és méreteinek kialakítása.

Új kutatási célként egyre erőteljesebben fogalmazódik meg a klímaváltozás hatásainak mérése és az alkalmazkodás lehetőségei. Gondolok itt elsősorban a hirtelen felmelegedésekre, lehűlésekre, vagy a korábbiaknál nagyobb ultraibolya sugárzásra, de mondhatnám a jég elleni védekezés új módozatainak fontosságát is.

Egyébként külföldi tanulmányi utakra, továbbképzésre évente két-három millió forintot költünk.

Közben megérkezünk a hűtőházhoz, ahol szorgos munka folyik, válogatás-osztályozás, csomagolás. Egy kamionba meggyet pakolnak éppen, olasz exportra megy. Az értékesítésre előkészített árut a hűtőkbe helyezik el. Mikor készült el a hűtőház, és tervezik-e a fejlesztését?

A hűtőház 2001-ben készült el, amely akkor a legkorszerűbbek közé tartozott, és ma is élvonalbeli ULO technológiával rendelkezik. A gyorshűtő teljesítőképességét azonban növelnünk kell. Például egyes országokba történő export esetén még elégséges a 4 C fokra történő gyorshűtés, amelyet rendszerünk 10 óra alatt teljesít a megfelelő mennyiségben, de a német igényeknek megfelelő maximum 2 C fokos árut már csak az említettnél hosszabb idő alatt tudjuk előállítani, amely így indokolatlanul lassítja a kiszállítási lehetőségeket. Ezért a következő nagyobb fejlesztésünk a hűtőház korszerűsítése és új csomagolási technológia megvalósítása lesz; ezzel a fejlesztéssel szinkronba kerülünk a vevői igényekkel. Elsőként azonban tudnunk kell, hogy milyen megoldások vannak a világban, ezért módszeresen tanulmányozzuk a legjobb külföldi megoldásokat, mielőtt döntenénk a fejlesztés műszaki-technológiai változatai között.

Vezérigazgató úr, az útközben említette, hogy egy komoly sertéstelepi rekonstrukció előtt állnak cégcsoporton belül. A sertéságazat azonban jelenleg világszerte válságban van. Egyes országokban, pl. Kanadában vagy Oroszországban a kormányok mentőövet dobtak az ágazat megmentése érdekében. Az EU azonban nem tervezi a sertéságazat helyzetének javítását és nemzeti hatáskörben is igen csekélyek a lehetőségek. Ebben a helyzetben érdemes belevágni a sertéstelep rekonstrukciójába?

Ez egy négyszáz kocás sertéstelep volt korábban. A terveink szerint ez a telep évente tízezer db hízósertést fog kibocsátani, de a malacot nem mi állítjuk elő, hanem egy kooperáció kertében biztosítják számunkra. A versenyképes nyugati gyakorlat alapos tanulmányozása után olyan technológiát és olyan takarmányozást tervezünk megvalósítani, amely még ebben a nehéz piaci helyzetben is garantálja legalább a befektetéseink megtérülését.

Nem beszéltünk még a Zrt. idei várható eredményéről.

A 2008-as évet várhatóan 8-10 millió Ft adózás előtti nyereséggel zárjuk, az ismert gyümölcspiaci nehézségek ellenére is. Az árbevételünk 400 millió Ft körül alakul; ez a cégcsoporton belüli összes árbevétel 8%-a. A Zrt. állandó alkalmazottainak száma 32 fő, az idénymunkások létszáma maximum 300 fő.

Jól elment az idő, mert beszélgetés közben megtekintettük a cégcsoport néhány jelentősebb telephelyét is és ebédeltünk, délután 5 órakor. Jelenleg már este tíz óra van, de még Kaposváron beszélgetünk a vezérigazgatói irodában. Jegyzeteimet nézegetve, néhány fontos kérdésem még mindig van. Mi a véleménye a KAP felülvizsgálatához kapcsolódó javaslatokról?

A gyümölcságazatnál maradva először is meg kell jegyeznem, hogy a gyümölcs-felülvizsgálat már megtörtént és sajnos ezzel a mediterrán országok nyertek, megőrizve az eddigi támogatási előnyüket, az infrastrukturális előnyrükről nem is beszélve. Tehát nagyon nehéz lesz nekünk magyar gyümölcstermesztőknek, ha fel akarunk zárkózni a nyugati versenytársakhoz. Én már azt is eredménynek tartanám, ha 2013-ra lényegesebben tudnánk csökkenteni a jelenlegi - szerintem jelentős – lemaradásunkat, a meghirdetett pályázati lehetőségek ésszerű kihasználásával.

Ami pedig a modulációra tett javaslatot illeti, az lenne szerencsés, ha a vidékfejlesztésre átcsoportosított támogatások minél nagyobb hányada olyan vidéki munkahelyek létesítését szolgálná, amelyek jövedelmet termelnek, így nyilvánvalóan enyhítenének a vidéki foglalkoztatás szorító helyzetén is.

Mi a véleménye a földkérdésről?

A földbérlők biztonságát garantálni kell, mert e nélkül a versenyképességre fordítható 47%-os mértékű EU támogatások nem tudják egyértelműen szolgálni a versenyképesség javítását. Ezért a hosszú távú biztonságot garantálni kell: legalább a jelenlegi időponttól a húsz éves bérleti idő lenne elfogadható; ugyanakkor volt már arra is példa, hogy ötven évben állapították meg a tartós földhasználat idejét, a Fidesz kormány idején. Meghatározható egy minimális bérleti idő is, amelyet kedvezményekkel lehetne ösztönözni. A föld kérdésében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a 2011-ben lejáró moratóriumot az e területen meghozandó döntéseknél. Az ezzel kapcsolatos kérdések kifejtése azonban meghaladja a jelen beszélgetés kereteit.

Az utolsó kérdést majd megbeszéljük a kocsiban, javasoltam a Vezérigazgatónak, mert ekkor már fél tizenegy volt. Elindultunk Kaposvárról. Feltettem a befejező kérdést. Vezérigazgató úr, hogyan tudná összefoglalni röviden vállalkozói filozófiáját?

Egzakt módon megfogalmazott filozófiám még nincs ugyan, de vannak értékes alapvetések, amelyek meghatározzák vállalkozói filozófiám lényegét. Hangsúlyoznám, hogy nincsenek másolható panelek, ezért a különbözőség értelmezése és az ennek megfelelő megoldások megtalálása véleményem szerint nagyon fontos. Ezért azt is mondhatnám, hogy „Különbözünk, tehát vagyunk”, Descartes nagy tételét: „Gondolkodom, tehát vagyok”, átfogalmazva.

Döntések előtt teameket alkotunk, sok információt gyűjtünk itthonról, a világ minden részéről, időnként néhány esetre matematikai modelleket is alkalmazunk, s mind ezek mérlegelésével hozzuk meg a döntéseket. A tudásnak, az információnak nagyon nagy szerepe van, de emellett megfelelő kapcsolatok is kellenek és természetesen a szorgalmas, folyamatosan magas szintű munka. És hát az időtényező is, mindez nyolc órába nem fér bele…

Az órámra pillantok. Elmúlt éjfél. Gyorsan közeledünk Budapesthez. A Vezérigazgató lelkesen beszél további terveiről…