Gabonatermesztők Országos Választmány ülésének sajtó háttéranyaga

Gabonapiaci kilátások, várható terméskilátások és piaci helyzet

Az idei évi várható hazai kalászos termés minősége jónak ígérkezik, azonban azokban a megyékben, ahol a legjelentősebb gabonatermő területek vannak, inkább közepes mennyiségű búzára lehet számítani. A MOSZ becslései alapján a betakarítható terület nem éri el a 900 ezer hektárt, a várható termés 3,4-3,6 millió tonna körül várható, ami az elmúlt öt év átlagban 4,4 millió tonnás termés mennyiségének mindössze 80%-a! A betakarítással várhatóan nem lesznek problémák. A betakarítás után 50-60 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási ár várható, amire azért még hatással lesz a jelentősebb gabonatermelő országok terméseredményeinek nemzetközi piacra gyakorolt hatása is.

 

A malmok az előző évben nem töltötték fel időben a készleteiket, és sokan márciusban minden idők legdrágább búzáját voltak kénytelenek megvásárolni a kereskedőktől, akár 70 ezer forintot is meghaladó tonnánkénti áron. Felhívjuk a figyelmet, a magyar búza el fog kelni külföldre és akkor csak import búzából lehet fedezni a szükségleteket. Ezt elkerülendően a MOSZ javasolja, hogy a malmok az idei évben, időben, már aratás után kezdjék el felvásárolni a szükséges mennyiségeket.

 

Szerződéskötések tapasztalatai és a 2010. évi jogviták tapasztalatai

 

Állandó aktualitása van a termékértékesítési szerződéseknek, illetve az azzal kapcsolatos problémáknak. Az egyes felvásárló szervezetek és a termelők között keletkezett viták többnyire megegyezéssel zárultak. Azonban tavaly és idén is több esetben indítottak/indítanak pert a különböző kereskedő társaságok a termelők ellen. A tapasztalatok szerint a kereskedők próbálnak élni a szerződésekben kikötött fedezetvásárlási és kártérítési igényükkel. Sok függőben lévő per van még, a perek pedig időben nagyon hosszúra is húzódhatnak. Az agrárrendtartási törvény tavaly decemberi módosításával nem szűntek meg a visszásságok a termékértékesítési szerződéskötések kapcsán. A törvény módosítása kimondta, hogy semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani köteles.  Ez a rendelkezés arra indított egyes felvásárlókat, hogy újabb szerződés-típusokat kreáljanak.  Ilyen például a „biztosítéki adásvételi szerződés”, mely főleg a finanszírozásról szól, és még a vételár sem szerepel benne - azt majd később a vevő fogja meghatározni-, ugyancsak hiányzik a szerződésből az átadandó termés mennyisége, helyette „elvárható elégséges mennyiségű” termésről tesz említést a szerződés, ugyanakkor a szerződés melléklete már konkrét mennyiségről szól. Arra is lehet példát találni, hogy a szerződésekben továbbra is szerepel a fedezeti vásárlás lehetősége. Tartózkodni kell az ilyen jellegű szerződések aláírásától, mivel ezek a szerződések nagyon hátrányosak a termelőkre nézve és jogvitát eredményezhetnek. Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a különböző értékesítési szerződésfajták közül csak a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés biztosítja a vis maior eseményekre való hivatkozás lehetőségét. Ez a lényeges pont különbözteti meg egyben ezt a típusú szerződést az adásvételi, illetve a szállítási szerződésektől.

 

Az ÁFA törvény működéséből fakadó feszültségek, annak kereskedelmet torzító következményei

 

A gabonafélék és olajos magvak külföldre történő értékesítése kapcsán a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (korábban APEH) korábban több vállalkozást büntetett meg, amennyiben azok nem tudták hitelt érdemlően igazolni, hogy az általuk értékesített termék valóban megérkezett a másik tagállamba. Álláspontjuk szerint az eladó kötelezettsége a termék külföldre kerülésének bizonyítása. A MOSZ véleménye szerint az ÁFA törvény vonatkozó szövegrésze nem határozza meg egyértelműen, hogy milyen feltételek teljesítésével válik jogszerűvé az adott termék más tagállamba történő értékesítése. A MOSZ a probléma megoldása érdekében korábban alkotmánybírósághoz is fordult, valamint konkrét javaslatokkal kereste meg az illetékes minisztert és több politikust – mindeddig eredménytelenül. Az áfa-csalások lényege, hogy a külföldre történő értékesítéskor nem az eladónak kell befizetni az áfát, hanem a vevőnek. Sok fiktív cég alapozta arra a tevékenységét, hogy a nagy mennyiségben felvásárolt gabonát és olajos növényt papíron külföldre értékesítette, miközben az áru el sem hagyja az országot, és belföldön adják el azt. Egy másik módszer szerint a legálisan megvett gabonát valóban exportálják, majd rögtön importálják is és itthon értékesítik. Így mentesülnek a külpiaci áfa fizetése alól. A hatóság eddigi ellenőrzési gyakorlata azért kifogásolható, mert a terményét értékesítő termelőre hárítja az áfa pótlólagos befizetésének kötelezettségét, holott a termelőnek sem joga, sem eszköze nincs arra, hogy ellenőrizze, mi történik a termékkel értékesítés után. Ugyanakkor a csalók kereskedő cégeiket rövid időn belül eltüntetik és a csalókat nem is keresik. Ez a gyakorlat nem hatékony az áfa-csalások megelőzésére és visszaszorítására. A betakarítással a probléma egyre aktuálisabbá válik és a román adózási törvények módosulásával ez hatványozottan igaz. Romániában június elsejétől a gabona és ipari növények értékesítésénél bevezették a fordított adózást.

 

A Magyar Búzaszabvány módosítása

 

Az elfogadás alatt lévő Magyar Búzaszabvány minőségi követelményrendszere több szigorítást tartalmaz a jelenlegihez képest. Az új szabvány kidolgozóinak indoklása szerint a szabvány módosításának célja, hogy a minőségi követelményrendszer jobban igazodjon a nemzetközi gyakorlathoz. A MOSZ véleménye szerint külföldre történő értékesítéskor a minőségi paramétereket szinte minden esetben a külföldi felvásárló igénye határozza meg. Ilyen tekintetben a szabvány nagyobb hatással van a hazai piacok áralakulására, mint az exportértékesítésre. A MOSZ támogatja a prémium búza kategóriájának erősítését, viszont nem ért egyet a többi búza kategóriák minőségi paramétereinek szigorításával.

A szabvány alkalmazása önkéntes ugyan, de ismerve a gyakorlatot számolni kell azzal, hogy a felvásárlók a megváltozott minőségi paraméterekre hivatkozva próbálják meg csökkenteni a felvásárlási árakat. Elfogadhatatlan a prémium és a malmi I. búza esetében a jelenlegi szabályozás szerinti 14,5%-os nedvességtartalom 13,5%-osra csökkentése továbbá a malmi I. búza hektolitertömeg és szedimentációs érték minőségi követelményeinek szigorítása.

 

 

 

A MOSZ véleménye szerint a farinográfos, alveorgráfos és extenzográfos értékeket kizárólag a prémium búza esetében  kellene meghatározni, mivel ezen jellemzőkre a termelőknek semmilyen ráhatása nincs és a malmi I. és II. búza esetében csak további jogalapot szolgáltatnának a termelői felvásárlási árak csökkentésére.

 

A gabonaválasztmányi ülésen az alábbi felvetések kapták a legnagyobb hangsúlyt, és ezekkel kapcsolatban a választmány egyöntetűen megfogalmazta, hogy:

 

• a termelők az ország éves búza szükségletének több mint dupláját meg fogják termelni. Így nem tudnak felelősséget vállalni azért, hogy a malmok nem vásárolnak időben és az országból így kiszállításra kerülő gabona miatt később az egyes malmoknak magas áron kell importálniuk és erre hivatkozva emelik a liszt és kenyér árát.

 

• A csaló gabonakereskedők ellen határozott fellépést várnak a termelők, mert azok tevékenységének következményeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a termelőkre igyekszik hárítani, megalapozatlanul. Az illegális kereskedéssel kárt okoznak a gabonatermelőknek és az országnak is.

 

• Több hónapos ígérgetés után az aratásban résztvevők elvárják, hogy a jogalkotók segítsék megszüntetni az aratást feleslegesen késleltető, bürokratikus akadályokat. Ezek közül kiemelkedően fontos, hogy a túlsúlyos és túlméretes járművek használati szabályait ne akadályozzák újabb bürokratikus és indokolatlan feltételek előírásával.

 

Hozzáadom: del.icio.us | Digg