Agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásra évente 53 milliárd forint áll rendelkezésre a korábbi 44 milliárd forinttal szemben. Ezen belül az integrált szántóföldi növénytermelés célprogramba ötször annyi volt a jelentkező, mint a nyertes, és a rendelkezésre álló támogatási keret háromszorosára érkezett kérelem; a 0,5 millió hektárral szemben 1,65 millió hektár területet ajánlottak fel a gazdák.
A gyepgazdálkodás, az ültetvény- és vizes célprogramok esetében nincs érdemi különbség az igényelt és a megítélt támogatás között.
Földvásárlás támogatására 2013. december 31-éig összesen 4 milliárd forint áll rendelkezésre; ebből 2 milliárd forint fordítható földvásárlásra, a vételár max. 20%-áig, kérelmenként legfeljebb 3 millió forint; a másik 2 milliárd forint jelzáloghitelhez kapcsolódó kamattámogatáshoz vehető igénybe: a hitel maximum 75 millió forint lehet, legfeljebb 20 éves futamidővel. Egy termőterületre vonatkozóan vagy a 20%-os támogatás, vagy a kamattámogatás adható.
Az MVH megkezdte a top-up (nemzeti kiegészítés) kifizetését a következő támogatási célokra: a termeléstől elválasztott területek közül a hízott bika- és az anyatehéntartás, a szarvasmarha-tenyésztés extenzív irányú fejlesztése, a kedvezőtlen területeken történő anyajuhtartás, valamint a termeléshez kötött anyajuhtartás részesül támogatásban.
A hitelfeltételekkel kapcsolatban pozitív hír, hogy az Euribor rekordmélységben fejezte be a 2009-es évet: 0,7% volt, a minden idők legmagasabb 5,393%-os értékével szemben, amelyet 2008. október 9-én jegyezték, a nemzetközi pénzügyi pánik kitörésekor. E kedvező hírhez kapcsolódik, hogy az MNB Jegybank Tanácsa mai ülésén várhatóan 6,25%-ról 6%-ra csökkenti a jegybanki alapkamatot. Kérdés azonban, hogy az agárgazdálkodók hozzájutnak-e a szükséges hitelforrásokhoz? Bajnai Gordon miniszterelnök úgy látja, hogy a nagyobb államok a válságkezelő intézkedések miatt jelentősen megnövelték a költségvetési hiányukat, és a válság után várhatóan el fogják szívni a szabad forrásokat a kisebb országok elől.
Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is megérezte a válságot: az elmúlt évben 106 garanciaszerződés után 1,7 milliárd forintot kellett az Alapítványnak kifizetnie; 2008-ban ez a kötelezettség 1,1 milliárd forint volt. 2009-ben összesen 57,1 milliárd forint hitelhez (mikro- és kisvállalkozások részére agrár- és vidékfejlesztési projektekhez) nyújtottak készfizető kezességet, amely 6%-kal kevesebb a 2008. évinél, de a kérelmezők száma 5%-kal növekedett.
A hazai agrárpolitikai információk után tekintsük át a nemzetközi híreket!
Romániában többféle agrártámogatást is megszüntettek 2010-től: az idei évtől nem kapnak támogatást a román gazdák az üzemanyag-felhasználás, a gabonatárolás és az öntözőrendszerek üzemeltetése után, de megszűnik a tej, a tojás, a baromfi- és sertéshús minősége utáni támogatás is. Nehezíti a helyzetet, hogy a tavalyi támogatások 30-40%-át sem kapták még meg a gazdálkodók. Az érdekképviseletek szerint a gazdálkodók akár 60-70%-a is csődbe mehet; az élelmiszerek fogyasztói ára 10%-nál nagyobb mértékben növekedhet; a sertés- és baromfihús esetében az áremelkedés akár 30-40%-os is lehet.
Amíg térségünkben leépítik a támogatásokat, addig Franciaország jelentős fejlesztéseket hajt végre az agrárstratégiai érdekeinek megalapozása céljából: hat intézmény és négy agrár-felsőoktatási kar agrár-felsőoktatási és agrárkutatási konzorciumot alapított Agreenium néven; ennek célja a mezőgazdasággal, az élelmiszeriparral, az állategészségüggyel és a környezettel kapcsolatos kihívásokra adandó válaszok keresése és megfogalmazása. A vállalkozás nagyságrendjét jól jellemzi, hogy az Agreenium összesen 5700 kutató és 300 minősített kutatási egység munkáját koordinálja és mintegy 50 országra kiterjedő nemzetközi kapcsolatrendszert kíván működtetni.
Az olaszok is teszik a dolgukat: Luca Zaia olasz mezőgazdasági miniszter ötnapos kínai látogatása után együttműködési megállapodást kötött kínai kollégájával a tudomány, a kutatás, a technológia, a kereskedelem és a vidékfejlesztés területén. Megállapodtak továbbá a mezőgazdasági és élelmiszertermékek minőségvédelme kérdéskörében is, valamint az olasz és kínai kis- és középvállalkozások közötti kooperáció szélesítésében.
Az American Farm Bureau Federation közelmúltban tartott kongresszusának főbb agrárpolitikai üzenetei: a legnagyobb amerikai agrár-érdekvédelmi szervezet küldöttei megerősítették a farmtámogatások jelenlegi rendszerének további fenntartását azzal, hogy a zöldség- és gyümölcságazat kiemeltebb kezelést kapjon; az eredet-megjelölési program folytatódjon; és dolgozzanak ki egy használható ad-hoc vis maior programot is. Számunkra is tanulságos a Kongresszus határozott kiállása a mezőgazdaság védelme érdekében: következetes harcot kívánnak folytatni a mezőgazdaságot érő alaptalan támadásokkal szemben; bizonyos körök ugyanis azt igyekeznek sugallni a társadalom felé, hogy az agrárágazat környezetszennyező ("farm-factory").
Ágazati hírek:
- Gabona: a Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) prognózisa szerint a 2010. évi búzatermés várhatóan 653 millió tonna lesz a múlt évi 674 millió tonnával szemben; a 2009. évi kukoricatermés 791 millió tonna, megegyezik a 2008. évivel.
Az EU-ban 56,8 millió tonna 2009. évi kukoricatermésre számítanak, 720 ezer tonnával többre a korábbi becslésnél. Az USA-ban az idei kukorica-vetésterület 1,2 millió hektárral történő növekedését és a kukorica iránti kereslet élénkülését valószínűsítik, mivel az etanolipar újra fellendülőben van.
- Takarmánygyártás: a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy Csányi Sándor érdekeltségi körébe kerüljön a takarmánygyártó Tendre Kft. teljes egészében, amely a magyarországi haszonállat-takarmányelőállításból 7%-kal részesedik; a Csányi-csoport többi tagja együttesen 12%-ot képvisel.
- Rizs: a Nielsen adatai szerint 29 ezer tonna rizst fogyasztottunk idehaza 2008. december és 2009. november között; a fogyasztói ár átlagosan 357 Ft/kg volt, 16%-kal nőtt az előző évhez képest; a felmérések szerint növekszik az igény a rövidebb szemű, olcsóbb "B" rizs iránt és dinamikusan emelkedik a nagy tápértékű barnarizs fogyasztása is.
- Cukorrépa: a német BASF vegyipari konszern génmódosított cukorrépa kifejlesztésén dolgozik; céljuk, hogy magasabb cukor- és energiatartalmú fajtát állítsanak elő, amelynek kevesebb a vízigénye; 2020-ra tervezik az új fajta piaci bevezetését.
- Bor: Romániában a múlt évben 6 millió hektoliter bort állítottak elő, 10%-kal többet a 2008. évinél; egyre inkább a minőségi bor előállítására koncentrálnak.
- Baromfi: az EU-ban évente 170 ezren betegszenek meg szalmonellafertőzés miatt, ezért Brüsszel Magyarországtól azt követeli, hogy ez év végéig csökkentse a csirke szalmonella fertőzöttséget, az EU országok többségét jellemző 5-25%-os szintre; velünk közel hasonló helyzetben vannak a spanyolok, olaszok, lengyelek és a csehek; a fertőzöttségi szint csökkentése érdekében gyors ütemben kell javítani az előállítás és feldolgozás higiéniai feltételrendszerét. Az EU szigorú előírása 2012-ben a csirkén kívül a többi baromfifajra is kiterjed.
Magas szintű tárgyalássorozat indult az orosz-amerikai baromfivita kompromisszumos megoldása érdekében; Putyin miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy érvényt kell szerezni az orosz szabályozásnak, amely tiltja a klórral kezelt baromfitermékek importját; nagy a tét, mert az amerikaiak 650 millió dolláros piacot veszíthetnek; az orosz baromfitermelés a belső fogyasztás egyre magasabb hányadát állítja elő: 2009-ben már 75%-át.
- Állatok és állati termékek: amerikai elemzők szerint ebben az évben erősödés várható keresleti oldalról, de ennek mértéke az általános gazdasági környezet alakulásától függ, amely egyelőre csak nagy bizonytalansággal prognosztizálható.
- Tej- és tejtermékek: Olaszországban az élelmiszer-vizsgálatok kimutatták, hogy a Mozzarella sajtok egyharmada tehéntejből készül, ugyanakkor az európai uniós védelem alatt álló terméket kizárólag bivalytejből kellene készíteni. A botrány miatt a Mozzarella sajtféleség 285 millió eurós piaca került veszélybe.
Ausztriában két év után először találtak kergemarhakórral fertőzött szarvasmarhát (BSE); a levágás utáni szokásos vizsgálat mutatta ki a fertőzést.
2010. január 25.
Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő
Támogatóink:
