Gráf József miniszter a földkérdéssel is foglalkozott egy elmúlt heti interjújában: Brüsszelben "buldózer"-nek nevezett miniszterünk (az elnevezés onnan ered, hogy a magyar gazdák érdekeit az EU-ban Gráf József igen határozottan és megalkuvás nélkül képviseli) szerint a hazai alacsony földár miatt indokolt a külföldiek földvásárlási moratóriumának további három évvel történő meghosszabbítása; a Parlament mai ülésén születik meg a földmoratórium meghosszabbításáról szóló országgyűlési határozat; a Miniszter szerint más EU tagországok gyakorlatának megfelelően olyan földtörvényt kell kidolgozni, amely meghatározott feltételekhez köti a külföldiek földszerzési lehetőségét, mint például a képzettség, a helyben lakás, szakmai szervezet vagy a helyi közigazgatás engedélye. Gráf József indokoltnak tartja, hogy az állattartó gazdaságok földet vásárolhassanak, állategységenként 0,8 hektárt, emellett a jelenlegi 300 hektár földtulajdoni korlát növelésére is szükség lenne.
A földkérdésnél maradva, Romániában ún. pótadóval tervezik büntetni azokat a gazdálkodókat, akik parlagon hagyják szántóföldjeiket (1,2-2 millió hektár parlagföldről van szó, és 400 ezer gazdát érint).
Az elmúlt évben az MVH 614 milliárd Ft támogatást fizetett ki a magyar gazdálkodóknak, a 2008. évi 402 milliárd Ft-tal szemben. A 2009. évi magas összegű támogatás jelentős mértékű 2010. évi támogatási előleget is tartalmaz. A hét évre szóló 1.375 milliárd Ft pályázati támogatási keretből a gazdálkodók eddig 873 milliárd Ft-ot kötöttek le.
Gőgös Zoltán államtitkár bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében március 31. után nem hozható határozat kifizetési ügyekben.
A mezőgazdásági termékek és élelmiszer-feldolgozók piaci pozíciójának javítását szolgáló törvényhez kapcsolódóan az MgSzH ez év január 29-én állásfoglalást tett közzé a törvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről; ebben - többek között - az áll, hogy a kereskedők ezentúl nem nyújthatnak logisztikai szolgáltatást a beszállítóknak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz fordul az MgSzH fenti állásfoglalása miatt.
Ide kapcsolódó hír, hogy az MgSzH az elmúlt évben 207 millió Ft bírságot szabott ki beszerzési ár alatti értékesítés miatt, 13%-kal többet a 2008. évinél. Az elmúlt évben 53 ügyben történt vizsgálat a 2008. évi 22 esettel szemben; szakértők véleménye szerint a konkurenciaharc fokozódásának tudható be a több mint kétszeresre növekedett vizsgálati esetek száma.
Egy külföldi agrárpolitikai hír: a közelmúltban Sevillában tartottak egy konferenciát a KAP 2013 utáni jövőjével kapcsolatban. A túlzott piaci áringadozások kiküszöbölésére kockázatkezelési mechanizmusok alkalmazását javasolták a résztvevők; spanyol szakemberek méltatták a 2007-ben elfogadott a Vidék Fenntartható Fejlődéséről szóló törvényt, amely nemzeti eszközöket is biztosít a Közös Agrárpolitika mellett.
Ágazati hírek:
- Gabona: az MVH tájékoztatása szerint eddig 79 ezer tonna búzát és 189 ezer tonna árpát ajánlottak fel intervencióra; további felajánlások 101,31 euró/tonna áron történhetnek május 31-ig, amelyhez havonta 0,46 euró/tonna növekmény tartozik; ebben a hónapban mintegy 28.000 Ft/tonna felvásárlási árat lehet elérni az árfolyam alakulásától függően.
Az Agrárkamara véleménye szerint nyomottak maradnak az árak a tél végéig és minimális kereskedés várható.
Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke szerint kedvezőtlen a magyar búzatermelőknek, hogy túl sokféle fajtát termelnek; véleménye szerint a Pannon búzával (ez a védjegy extra minőségű magyar búzát jelent) 10-20%-kal magasabb árat lehet elérni a piacon. A Szövetség elnöke arról is beszélt, hogy az idei búza-vetésterület 10%-kal kisebb és eddig a vetések jól teleltek.
- Zöldség-gyümölcs: Máhr András szakállamtitkár a Fruit Logistica nemzetközi zöldség-gyümölcs kiállítás kapcsán arról beszélt, hogy a magyar zöldség-gyümölcs egyre inkább megállja a helyét az élesedő nemzetközi versenyben és a versenyképesség alapja az extra jó minőség.
Ültetvénytelepítésre vagy korszerűsítésre ez év március elsejétől nyújthatnak be támogatási pályázatot a gazdák.
Az Egyesült Államokban igen népszerűek az előmosott saláták és zöldégfélék; egy legutóbbi vizsgálat viszont kimutatta, hogy négy áruból legalább egy tartalmaz E coli-t vagy enterokokkuszt. A vizsgálatot végzők ezért azt ajánlják a háziasszonyoknak, hogy az előmosott salátákat jobb újra megmosni.
- Szőlő-bor: az MVH tájékoztatása szerint az 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel végzett ültetvénykivágások alapján keletkezett újratelepítési jogok, valamint az ezek alapján kapott telepítési engedélyek ez év július 31-éig használhatók fel; eddig a telepítést is teljes körűen meg kell valósítani.
- GMO-növények: világviszonylatban a szója 70%-a, a gyapot 46%-a és a kukorica 24%-a génmódosított, de Kínában a papaya szinte teljes egészében génmanipulált.
A bolgár kormánypárt újabb ötéves moratóriumot kezdeményezett a génmanipulált növények termesztésére vonatkozóan.
A német BASF vegyipari csoport engedélyt kapott a brazil államtól GMO-s szójafajta köztermesztésbe való vonására (Brazíliában jelenleg a szójatermésnek 65%-a származik génmanipulált vetőmagból).
Luca Zaia olasz agrárminiszter az elmúlt héten ismét megerősítette GMO-ellenes elkötelezettségét és bejelentette, hogy az olaszok 74%-a nem támogatja a génmanipulált növények termesztését; a miniszter azt is hangsúlyozta, hogy megvédik az olasz vetőmag értékét, és nem engedik át a multik kezébe; arról is beszélt, hogy ahol GMO növényeket termelnek, ott a gazdák jövedelme ezzel nem növekszik.
- Tejtermékek: 170 ezer tonna olyan szennyezett tejport találtak Kínában, amelyet 2008-ban már meg kellett volna semmisíteni.
- Baromfi: a kínaiak február 13-tól vámmal sújtják az amerikai csirkebehozatalt (elsősorban szárny és láb); a kínaiak véleménye szerint indokolt az antidömpingvám alkalmazása, mivel az amerikaiak tisztességtelenül alacsony áron exportálják az árujukat Kínába.
A Missouri Egyetem kutatói szójalisztből olyan "csirkemell"-szerű terméket állítottak elő, amely ízében, állagában és kinézetében is versenyképes a valódi csirkemellel.
- Élelmiszer-biztonság: kínai-japán élelmiszer-biztonsági tárgyalások kezdődtek; a jövőben japán hatóságok ellenőrizhetik a helyszínen a kínai gyártók japán exportra szánt élelmiszer-előállítását.
2010. február 15.
Dr. Fekete Ferenc
főszerkesztő
Támogatóink:
