AgrárHírek: Energiafarm-mintaüzem Abonyban Energiafarm-mintaüzem Abonyban ================================================================================ AgrárHírek on 2009. január 20. Elnök úr, Ön dolgozta ki az energiafarm koncepcióját, amelynek megvalósítása már folyamatban van az Abonyi MezÅ‘gazdasági Zrt-ben. Milyen célokat kíván megvalósítani az energiafarm koncepció, illetve mi ösztönözte Önt arra, hogy egy vadonatúj megoldást keressen? Az összesen 2000 db szarvasmarha szerves trágya rendszerének az EU normák szerinti kialakítása igen jelentÅ‘s összeget igényelt volna. Az új koncepció ezt megoldja és emellett a képzÅ‘dÅ‘ szerves trágyát részben aerob fermentálóban, részben pedig anaerob módon, biogáz üzemben dolgozzuk fel. A fermentáló üzem már 2008-ban elkészült, és üzemel is. A végtermék gyom- és csíramentes, teljesen szagtalan, nagy tápértékű humusz, amely a kereskedelmi forgalomban kerül értékesítésre. Ennek a technológiának a lényege, hogy a szerves trágya 70 C fokon és összesen 28 napig fermentálódik. A biogázt közvetlenül is fel lehet használni energiaforrásként? A felhasználásnak két iránya van: az egyik a biogáz megtisztítása, s energiaként történÅ‘ hasznosítása; a másik pedig, hogy az erÅ‘műben elégetjük, és villamos energiát állítunk elÅ‘ belÅ‘le, melynek egy részét a belsÅ‘ villamoshálózatba vezetjük és a telep működtetéséhez használjuk. A jelentÅ‘sebb hányadot pedig villamos energiaként értékesítjük. Úgy tudom, hogy jelentÅ‘s hulladékhÅ‘ is keletkezik a biogáz elektromos energiává történÅ‘ átalakítása során. Ennek hasznosítását hogyan oldják meg? A hulladékhÅ‘ egy része a biogáz üzemben, illetve az aerob fermentálóban hasznosul. A késÅ‘bbiekben kialakításra kerülÅ‘ üvegházakat is hulladékhÅ‘vel tervezzük fűteni. Visszatérve a biogáz üzemre, a keletkezÅ‘ melléktermékeket milyen módon hasznosítják? A biogáz üzemben keletkezÅ‘ trágyalé egy centrifugáló rendszerbe kerül, majd a keletkezÅ‘ szilárd trágyát az aerob fermentálóban dolgozzuk fel. A híg halmazállapotú melléktermék 3% N2-t tartalmazó öntözÅ‘víz, amelyet az üvegházakban, illetve a szántóföldön hasznosítunk. Meg kell jegyezni, hogy a biogáz elÅ‘állításánál is képzÅ‘dik hulladékhÅ‘, amit pedig a megvalósítás elÅ‘tt álló bioetanol üzemben használunk fel. Kérem, hogy szíveskedjen ismertetni a biogáz üzem legfontosabb mutatóit! A biogáz üzem és az erÅ‘mű együttesen 650 millió Ft-ba kerül. A szerves trágya és egyéb szerves hulladék igény 50 ezer tonna évente. A keletkezÅ‘ biogáz mennyisége 2,3 millió m3. EbbÅ‘l 5,3 millió kWh villamos energia, és 6 millió kWh hÅ‘energia keletkezik. Milyen létesítmény tartozik még az energiafarmhoz? Az elÅ‘bb említett bioetanol üzemet kívánjuk még megvalósítani, de ennek támogatási pályázata még nem jelent meg. Ha a következÅ‘ hónapban kiírnák a pályázatot, mi már májusban elkezdenénk és maximum 5 hónap alatt meg is valósítanánk. A beruházás tervezett bekerülési költsége 600 millió Ft, s ennek 40%-a támogatás. Ez az üzem évente összesen 15 ezer tonna búzát és kukoricát dolgoz fel. Milyen végtermékek keletkeznek a bioetanol üzemben? A fÅ‘termék természetesen a bioetanol, amelynek döntÅ‘ hányada az erÅ‘műbe kerül, ahol villamos energiává alakítjuk át. A bioetanol kisebb részét palackozzuk és kereskedelmi forgalomban értékesítjük. Emellett környezetbarát termékek is elÅ‘állításra kerülnek, mint például csomagolóanyagok, más használati eszközök, amelyek gyorsan lebomlanak a természetben. Melléktermékként szeszmoslék is keletkezik, amely keresztülmegy egy centrifuga-rendszeren. Az ezután keletkezÅ‘ magas tápértékű szilárd szeszmoslékot a tehenek takarmányozására használjuk fel. Ezzel a fajlagos takarmányköltség - számításaink szerint - várhatóan mintegy 20%-kal mérsékelhetÅ‘, amely lényegesen hozzájárul a tejtermelés gazdaságosságának javításához. Emellett a képzÅ‘dÅ‘ folyadék-szeszmoslékot a biogáz üzemben hasznosítjuk alapanyagként. Ha végignézzük az energiafarm projekt folyamatábráját, akkor azt látjuk, hogy káros anyag egyáltalán nem képzÅ‘dik& Valóban így van. Ez a projekt jelentÅ‘s mértékben hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a CO2 kibocsátás. Ez a projekt évente 30-40 ezer tonna CO2-vel kevesebbel bocsát ki a hagyományos technológiákhoz képest. Sajnálatos azonban, hogy a mezÅ‘gazdaságot a jelenleg érvényben lévÅ‘ magyar jogi szabályozás kizárja az ún. karbonkereskedelembÅ‘l (CO2-kvóta-kereskedelem). Pedig az új környezetbarát mezÅ‘gazdasági projektekkel elérhetÅ‘ CO2 kvótáért kapható források jelentÅ‘sen segíthetnék a zöld technológiák gyorsabb és szélesebb körű elterjedését. Itt jegyzem meg, hogy egy friss elÅ‘rejelzés szerint a CO2 kvóta ára várhatóan 50 euró/tonna körül alakul. Nem kellene kezdeményezni, hogy megszűnjön a mezÅ‘gazdaság diszpreferenciája? Kezdeményeztük. Az elmúlt év augusztusában írtunk egy levelet a környezetvédelmi miniszternek ebben az ügyben, de azóta sem kaptunk választ, pedig ennyi idÅ‘ alatt egy új energiafarmot is meg lehet valósítani. Mikor kezdték a biogáz üzem kivitelezését, és mikorra tervezik a próbaüzemet? A kivitelezést az elmúlt év szeptemberében kezdtük és az idÅ‘járástól függÅ‘en akár már a következÅ‘ hónapban is megkezdÅ‘dhet a próbaüzem. Bioetanol üzem létesítésére még nem írták ki a pályázatot, de nagyon várjuk. A kivitelezést pedig akkor kezdjük el, amikor majd megkapjuk a pályázatunk befogadásáról szóló értesítést. Milyen nagyságrendű állatállomány mellett gazdaságos biogáz üzemet létesíteni? Véleményem szerint már egy 600-as tehenészetnél is gazdaságos. Azt is megjegyezném, hogy egy-egy energiafarm kooperációban is megvalósítható, több szomszédos gazdaság összefogásával. Azt is hangsúlyozom, hogy nemcsak állattenyésztÅ‘ telepekhez kapcsolódóan gazdaságos biogáz üzemet létesíteni, hanem a lakossági kommunális szennyvízre alapozva is. Önök milyen szerepet vállalnak az energiafarm projektek hazai elterjesztésében? ElÅ‘ször is szívesen bemutatjuk az érdeklÅ‘dÅ‘knek a projekt működését. Azoknak pedig, akik a megvalósítás mellett döntenek, szakmai segítséget nyújtunk a beruházás elÅ‘készítéshez és megvalósításához.