AgrárHírek: Innováció és kutatás-fejlesztés a mezÅ‘gazdaságban – a SIA és a SIMA tanulságai Innováció és kutatás-fejlesztés a mezÅ‘gazdaságban – a SIA és a SIMA tanulságai ================================================================================ Forrás: FVM on 2009. március 09. Az elsÅ‘ kifejezetten a nagyközönségnek, míg a második a szakmának szólt. A tendenciák azonban úgy tűnik, mindkét rendezvény esetében azonosak, hiszen minden korábbinál nagyobb szerep jutott a környezetvédelemnek és a megújuló erÅ‘források egyre bÅ‘vülÅ‘ felhasználásának. Míg a SIA esetében - illeszkedve az esemény nagyközönségi jellegéhez - elsÅ‘sorban a napenergia és a biomassza háztartási célú felhasználására kidolgozott és már bevált, gyártott technológiákat kínáló felület látványos növekedése volt szembetűnÅ‘, a SIMA esetében nagyon komoly, adott esetben még csak kísérleti stádiumban lévÅ‘ technológia fejlesztéseket is bemutattak a kiállítók. Ami a mezÅ‘gazdaság és a K+F kapcsolatának bemutatását illeti, a két rendezvény számos hasonlóságot mutat, ugyanakkor vannak lényeges különbségek is. A SIA esetében a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmények (INRA, CIRAD, CEMAGREF, alkalmazott kutatási intézetek) mellett az agrár-felsÅ‘oktatás (AgroParisTech, ISTOM), a mezÅ‘gazdasági szakközépiskolák és gimnáziumok, valamint a kutatási eredmények belföldi és külföldi hasznosítását segítÅ‘ szakmai szervezetek és alapítványok (pl. FARM) egyaránt azt tartották szem elÅ‘tt, hogy tevékenységüket a nagyközönség számára minél érthetÅ‘bb módon mutassák be, láttassák a társadalommal a kutatás és szakképzés értelmét, hasznát. Nem utolsó sorban azzal a céllal is, hogy minél több fiatal válassza élethivatásának a mezÅ‘gazdaságot, sÅ‘t, ezen túlmenÅ‘en a kutatást. Ez a törekvés teljes összhangban van azzal az agrár- és kutatási minisztériumi szándékkal, hogy a jövÅ‘ben a kutatói hivatás iránt elkötelezett, a gyakorlat napi problémái iránt fogékony és azokat átlátni képes mezÅ‘gazdasági mérnökök és állatorvosok képzése több nagy felsÅ‘oktatási intézmény, valamint a CIRAD, az INRA és a CEMAGREF összefogásával és együttműködésével valósuljon meg. Ezzel párhuzamosan zajlik a nagy mezÅ‘gazdasági kutatási és felsÅ‘oktatási pólusok szervezÅ‘dése - e folyamat legutóbbi állomásaként február 18-án megjelent a hivatalos közlönyben az a dekrétum, ami hivatalosan is megalakultnak nyilvánítja az Agrosup Dijon-t - azaz az agrár-, élelmezés- és környetgazdálkodási kart (Institut national supérieur des sciences agronomiques, de l'alimentation et de l'environnement), ami az Université de Bourgogne-hoz kapcsolódik, és az ENSBANA és az ENESAD egyesülésével jött létre. Ezidáig a párizsi AgroParisTech, a montpellier-i SupAgro és a rennes-i Agrocampus Ouest alakult meg - az Agrosup a negyedik ilyen pólus a sorban. A fentiek ismeretében egyáltalán nem meglepÅ‘, hogy az INRA és a CIRAD standján berendezett labor-részekben folyamatosan láthattunk mikroszkópba feledkezett diákokat, akik az elsÅ‘ esetben a talajélet rejtelmeivel, a másodikban a trópusi gyümölcsök egészséges táplálkozásban betöltött szerepével ismerkedtek - talán mint jövÅ‘beni kutatók. Az agrártárca standján pedig maga Michel Barnier miniszter tartott elÅ‘adást iskolásoknak és felnÅ‘tteknek a fenntartható mezÅ‘gazdaságról. A standok elhelyezése egyébként olyan volt, hogy az idei rekordnagyságú, 670 ezres látogatottság mellett a látogatók legnagyobb részének akarva-akaratlanul a látóterébe került a mezÅ‘gazdasági K+F és szakképzés. A folyamatos magas látogatottságból pedig azt lehetett lemérni, hogy a közönséget érdeklik is ezek a területek. Nem csak a nagyközönség kereste fel a kutatást-fejlesztést bemutató standokat: marion Guillou, az INRA elnök-fÅ‘igazgató asszonya mindjárt a megnyitó napján a standon fogadta az orosz mezÅ‘gazdasági minisztert valamint a brazil nemzeti mezÅ‘gazdasági kutatóintézet, az EMBRAPA vezetÅ‘it. A látogatók azonban nem csak a francia mezÅ‘gazdasági kutatással ismerkedhettek - Szenegál nemzeti standján külön területet kapott a nemzeti mezÅ‘gazdasági kutatóintézet, az ISRA, valamint a kutatási eredmények gyakorlatba történÅ‘ átültetését segíteni hivatott szenegáli mezÅ‘gazdasági piacfejlesztési program (PDMAS) is. Mindenképpen meg kell említeni, hogy az intézményi kiállítók között külön standot szenteltek a mezÅ‘gazdasági és élelmiszeripari munkavállalási lehetÅ‘ségeknek - talán itt töltött leghosszabb idÅ‘t Nicolas Sarkozy köztársasági elnök a megnyitó napján tett vásárlátogatása alatt. Mint a sajtóban is szó volt róla a SIA-t bemutató riportokban, a francia mezÅ‘gazdaságban ma 80 ezer üres álláshely van, csak a gépgyártás-gépforgalmazás ötezer álláslehetÅ‘séget kínál, a vásár alatt pedig 500 álláslehetÅ‘ség volt kifüggesztve. A tapasztalatok azt mutatták, hogy - elsÅ‘sorban a gazdasági krízisnek "köszönhetÅ‘en" - az elmúlt idÅ‘ben nÅ‘tt a mezÅ‘gazdasági munkahelyek iránti érdeklÅ‘dés, és egyre többen gondolkoznak úgy, hogy a munkanélküliségnél egy talán korábban "kevésbé vonzónak tűnÅ‘", de biztos munkalehetÅ‘ség sokkal jobb. A SIMA ezzel szemben egy kifejezetten szakembereket - gazdálkodókat, mezÅ‘gazdasági vállalkozókat és üzletembereket - megszólítani akaró rendezvény: az idei évben 135 ezret meghaladó látogatóval - egynegyed részük külföldi - és 1323 kiállítóval, közülük minden második Franciaország határain túlról érkezett. Minden eddiginél nagyobb területen, a 7. kiállítócsarnokot is benépesítve jelent meg a mezÅ‘gazdasági gépgyártás és termékfejlesztés kézzel fogható eredménye, az említett hetes csarnok pedig napjaink tendenciáihoz igazodva a megújuló energiaforrásokat és a környezetgazdálkodást mutatta be tematikus rendszerben. Sokat sejtet, hogy az orosz mezÅ‘gazdasági miniszter Michel Barnier társaságában látogatta meg a rendezvényt (és átadta a francia tárcavezetÅ‘nek a legmagasabb orosz kitüntetést "az orosz mezÅ‘gazdaság fejlesztése érdekében tett erÅ‘feszítések elismeréseként"), csak orosz üzletemberbÅ‘l mintegy 80-100 érkezett a SIMÁ-ra! Sokat sejtet, hogy a SIMA honlapjának nyitóoldala többek között orosz, kínai és arab nyelven is elkészült. A rendezÅ‘k 300 hivatalos delegációt vártak, köztük a már említett orosz miniszter mellett az ukrán, indiai, szenegáli és brazil tárcavezetÅ‘ket. Az innovációs verseny már hosszú évek óta hagyomány, minden évben több kategóriában száznál is több gépet, berendezést, technológiai újítást neveznek be a kiállítók -az idén szám szerint 154-et. A neves szakemberekbÅ‘l alakult zsűri az idén három arany- és hat ezüstérmet, valamint 16 elismerÅ‘ oklevelet ítélt oda. A bírálók döntésében szerepet játszott annak szem elÅ‘tt tartása, hogy az elmúlt évtizedben végbement társadalmi, gazdasági és politikai változások (folyamatosan változó közös agrárpolitika, az EU 10+2 új taggal bÅ‘vülése, a környezetvédelem és egészséges táplálkozás iránti egyre nagyobb társadalmi igény, a Föld növekvÅ‘ népességének élelmezés-biztonsága, az éhezés fölszámolásának kísérlete, stb.) a mezÅ‘gazdaságban - és természetesen a francia mezÅ‘gazdaságban is - minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektettek a versenyképességet és a fenntartható gazdálkodást és a környezetvédelmet egyaránt szem elÅ‘tt tartó fejlesztésekre. A SIMA fontosságát és nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a kiállítók által a kiállítás alkalmával francia piacon bemutatott újdonságok 40%-a egyben világpremier is! A díjazottak között kiemelkedik a New Holland és a CLAAS, az elsÅ‘ három, a második két díjjal. A New Holland egyben a három idei aranyérem egyikének birtokosa is: itt mutatta be a elÅ‘ször a közönségnek a világ elsÅ‘ hidrogénhajtású traktorát - a miniszteri vásárbejárásra idÅ‘zített rövid ceremónián maga Michel Barnier agrárminiszter "rántotta le a leplet" a géprÅ‘l. A 150 lóerÅ‘s motorral szerelt erÅ‘gép polimer elektrolit-membrán katalizátoros, a szükséges üzemanyagot pedig a gazdálkodó helyben is megtermelheti ha fölszerel egy átlagosan 900 négyzetméteres napelemtáblát és ahhoz egy elektrolízis-berendezést kapcsol. A vásár innovációs nagydíjával is kitüntetett traktort a tervek szerint 5 év múlva kezdik forgalmazni, ára a cég tervei szerint csupán néhány százalékkal lesz magasabb a hagyományos erÅ‘gépek áránál: jelenleg a dízelmotoros változat 50-60 ezer euró. Mindez Michel Barnier mezÅ‘gazdasági miniszter február 4-én a "Grenelle de l'environnement" kapcsán a farmgazdaságok energetikai függÅ‘ségének csökkentése érdekében hozott intézkedésekrÅ‘l tartott tájékoztatásának fényében különösen fontos technológiai elÅ‘relépésnek tűnik. A célkitűzés, miszerint a farmok legalább 30%-a a jövÅ‘ben "alacsony energiafüggÅ‘" legyen, megvalósítását az idei évben 35 millió eurós keret segíti. A tervek szerint a Fiatal Gazdálkodók Országos Szövetsége (Jeunes Agriculteurs) szakszervezet korábbi elnöke, Bernard Layre vezetésével fölálló munkacsoport 2013-ig mintegy 100 ezer gazdaság energetikai fölmérését végzi el, az eredmények alapján pedig javaslatot tesznek a gazdának energiatakarékosabb vagy megújuló erÅ‘forrásokat (is) használó gépek, berendezések beszerzésére. Az elképzelések szerint ha egy állattartó gazda például hÅ‘visszanyerÅ‘vel látja el a tejhűtÅ‘jét, vagy elvégzi egy 1200 négyzetméteres baromfiól hÅ‘szigetelését és beruház egy napenergiás vízmelegítÅ‘be 32500 euró értékben, 50%-os vissza nem térítendÅ‘ támogatást kap. Az idei évre jóváhagyott 35 milliós keretbÅ‘l 5 milliót a szaktárca saját költségvetése terhére biztosít, míg a sokkal jelentÅ‘sebb 30 millió a gazdaságélénkítÅ‘ csomag részét képezi. A megvalósítás érdemi elÅ‘segítése érdekében a szakminiszter egy ezzel kapcsolatos megállapodást is aláírt a terv hat jelentÅ‘s szereplÅ‘jével, ezek: Ademe, GDF-Suez, EDF, FNCUMA, Cristal Union és Sofiproteol. Forrás: Somogyi Norbert, TéT-attasé