II. Magyar Agrárakadémia

Tabajdi Csaba EP-képviselő (MSZP)

Beszélgetés Tabajdi Csaba EP-képviselővel

Az agrárközvéleményt alakítók és befolyásolók körében nagy presztízse van az Ön által kezdeményezett I. Magyar Agrárakadémiának, amelyet Nádudvaron rendeztek meg az elmúlt évben. Ön szerint ennek a sikernek melyek a legfőbb tényezői?

Az I. Magyar Agrárakadémia legfontosabb eredménye az volt, hogy az európai Közös Agrárpolitikáról szóló vitát beemelte a magyarországi szakmai közbeszédbe. Ez kiemelkedően fontos eredmény, mert a Közös Agrárpolitika alapvető változások előtt áll, mindeközben a KAP a magyar agrárium működési feltételeit 95%-ban meghatározza. Nem mindegy ezért, hogy Magyarország hogyan vesz részt az európai agrárium jövőjéről szóló diskurzusban.
Az I. Magyar Agrárakadémia sikeréhez nagyban hozzájárult az Udovecz Gábor, Halmai Péter és más kiváló agrárkutatók által készített szakmai anyag a Közös Agrárpolitika jövőjéről, amely a tanácskozás alapját adta, és azóta is meghatározó viszonyítási pont a KAP jövőjéről folytatott vitában. Elkészült az anyag angol és francia fordítása, amelyet terjesztek a külföldi szakmai körökben. A visszajelzések azt mutatják, hogy külföldön is - elsősorban francia részről - komoly szakmai elismerést váltott ki a dolgozat.
A siker további eleme, hogy a hazai agrárszakma színe-java részt vett a rendezvényen, továbbá meghatározó külföldi előadókat sikerült megnyernünk. Nádudvaron a magyar és az európai agrárium hosszú távú stratégiai kérdéseivel foglalkoztunk olyan átfogó keretekben, amelyre korábban nem volt példa. Az Agrárakadémia előadói és résztvevői bebizonyították, hogy az agrárium ügyét nemzeti ügyként kell kezelni. A magyar gazdatársadalom és az agrárszakma igényli ezt a fajta napi pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő párbeszédet, közös gondolkodást. Jellemző, hogy egyetlen előadó vagy résztvevő sem ejtette ki egyetlen magyarországi vagy európai párt nevét sem.
A konferencia teljes anyagát megjelentettük a Közös Út? című kötetben, ezáltal azok is megismerhették a nádudvari I. Magyar Agrárakadémia eredményeit, akik nem tudtak eljönni.

A II. Magyar Agrárakadémiára szóló meghívót és programot már kiküldték a potenciális érdeklődők számára. Az eddigi jelentkezések alapján Ön szerint megismétlődik a múlt évi óriási érdeklődés?

Az eddigi visszajelzések alapján hasonlóan nagy lesz az érdeklődés idén is, legalább 450-500 résztvevőre számítunk. A lehető legszélesebb szakmai közönséget várjuk, szükség van az átfogó társadalmi párbeszédre nem csak a gazdák, valamint a kormányzat és az európai parlamenti képviselők, hanem az élelmiszer-gazdaság egyéb szereplői, a fogyasztók, a környezetvédők, az érdekképviseleti szervek, a civilek között is.

Mennyiben lesz más az idei rendezvény a múlt évinél? Az előző évben a Közös Agrárpolitika jövője állt az Agrárakadémia középpontjában. Az ideinek mi lesz a fő célkitűzése?

A II. Magyar Agrárakadémia elsősorban a világgazdasági válság hatásait elemzi majd az agráriumra, az élelmiszer-gazdaságra. Az európai agrárszektor legnagyobb kérdése 2009-ben, hogy miként befolyásolja a válság a mezőgazdasági termékek termelési feltételeit és a fogyasztást. A jelenlegi tendenciák szerint 2050-re a világ népessége 9 milliárd főre gyarapszik, ellátásukhoz pedig meg kell duplázni a jelenlegi mezőgazdasági termelési szintet. Az élelmiszer-gazdaság stratégiai jelentőséghez jut a XXI. században, ezért kiemelten fontos, hogy megőrizzük, és lehetőség szerint növeljük az Európai Unió, benne Magyarország mezőgazdasági potenciálját.
Az Agrárakadémián megvizsgáljuk, hogy az uniós, illetve a hazai agrárium milyen versenyképességi, jövedelmezőségi, szerkezetváltási kihívások előtt áll, hogyan érinti majd a válság a globális agrártermelés versenyképességét, milyen válságkezelő lépésekre van szükség. Elemezzük a Közös Agrárpolitika fennmaradásának távlatait, esélyeit, feltételeit 2013 után, megnézzük, mi változott az elmúlt egy évben Nádudvartól Pápáig. Miközben lezárult a KAP állapotfelmérése - amely a 2003-as reform kiigazításának tekinthető -, a változásoknak nincs vége, nem dőlhetünk hátra. A külső kihívások (világgazdasági verseny, élelmiszerár-emelkedés, WTO tárgyalások), valamint az uniós agrárszektor belső problémái, torzulásai egyaránt indokolják a KAP reformját. Az egész európai agrárszektort továbbra is folyamatos támadások érik arra hivatkozva, hogy igazságtalan, nem hatékony, pazarló. A 2009-es évben esedékes uniós költségvetési felülvizsgálat alapjaiban változtathatja meg az európai és benne a magyar élelmiszer-gazdaság sorsát, pénzügyi támogatásának mértékét és összetételét.
Vitázunk majd a magyar élelmiszer-gazdaság piacbővítési lehetőségeiről, a piacra jutási feltételek javításához szükséges hazai teendőkről, a magyar agrárstratégia kulcskérdéseiről, mint az a fejlesztések, a beruházások, az innováció, az integrált termékpályák, a bioüzemanyag, a bioenergetika, mi legyen a hazai élelmiszer-gazdaság szerepe, küldetése, "hozzáadott értéke" az európai- és a globális mezőgazdaságban.
Végül, de nem utolsósorban beszélünk a vidékfejlesztés szerepéről és korlátairól a Vidék-Magyarország problémáinak megoldásában.

Lesznek új arcok az előadók sorában? Külföldi előadókkal találkozhatunk ebben az évben is?

A tavalyi évben "mindössze" 30 előadónk volt, míg az idén még nagyobb szabású rendezvényt terveztünk, már majdnem 50 előadó igazolta vissza részvételét. Eljön az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, a brit Neil Parish, a szakbizottság első alelnöke, Stéphane Le Foll Franciaországból és holland képviselőtársam, Jan Mulder is. Várhatóan az Európai Bizottság és a francia agrárminisztérium magas rangban képviselteti magát. Pápa valódi nemzetközi konferencia lesz, amely az európai agrárium jövőjét meghatározó vitáknak ad otthont. Az agrárium egyszerre közös európai, és Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű nemzeti ügy, amely nem lehet pártpolitikai csatározások tárgya. Mindent megteszek azért, hogy a tavalyi hagyományhoz idén is tartsuk magunkat, tartózkodjunk a pártpolitikai vitáktól, és a szakmai-stratégiai kérdésekkel foglalkozzunk.