Bevezető gondolatok

Tabajdi Csaba EP-képviselő (MSZP)

Tabajdi Csaba megnyitó beszéde a II. Magyar Agrárakadémián

Kedves Barátaim! Tisztelt Élelmiszergazdálkodók!

Manapság nagy elvakultság, agrár- és paraszt-ellenesség kell ahhoz, hogy ne lássuk be: 10-20 év, s az élelmiszer és az édesvíz olyan stratégiai termékké válik a világban, mint ma az olaj vagy a földgáz. A Syngenta éves brüsszeli konferenciáján Paul Krugman Nobel-díjas tudós azt a tételt fogalmazta meg, hogy egy adott földterület hosszabb távon agrárcélokra nagyobb hasznot termel, mintha bármilyen más urbanizációs, ipari tevékenység céljára használnánk.
Viharos időket élünk, vagy, ahogy a repülőn mondják, légörvényes, turbulens időket. A tavalyi agrárakadémia óta ezt éljük meg, még hatványozottabban. Négy globális, illetve európai és 4 hazai tényezőt emelnék ki, hogy mi történt Nádudvar óta:

1. Tavaly még az élelmiszerek árrobbanásáról beszéltünk, aztán áresés, árzuhanás is történt: ez a hektikusság, ingadozás, ársokk tartósnak ígérkezik. Okainak kiindulási pontjául megkapták Popp József és Potori Norbert kiváló tanulmányát.
2. Az EU elfogadta a klíma és energiacsomagot, de enélkül is egyre jobban látjuk: az agrárium a globális felmelegedés egyik legfőbb szenvedője, egyben okozója is. A környezetvédelem, a bioenergia az élelmiszergazdaság jövőjének, fenntarthatóságának kulcskérdése.
3. A globális pénzügyi válság és gazdasági visszaesés felértékeli a reálgazdaság, a termelés, benne az élelmiszergazdaság jelentőségét. Válság ide, válság oda: enni kell. Az élelmiszergazdaság finanszírozási feltételei azonban drámaian tovább romlottak, bár az agrárium korábban is a banki hitelezés mostohagyereke volt.
4. A KAP állapotfelmérése még nem ad biztos fogódzókat, csak tapogatózunk, hogy milyen lehet 2013 után a Közös Agrárpolitika. Jelzi az elmozdulást a területalapú támogatások termeléstől való elválasztása, a fokozott arányú vidékfejlesztés és a növekvő környezettudatosság irányába.

Összegezve: a magyar, az európai és a globális élelmiszergazdaságnak egyszerre kell három különböző, sokszor nehezen harmonizálható, egymással vetélkedő igény közötti arányokat megteremtenie:

- az élelmiszertermelés
- a bioenergetika
- a fenntartható környezetvédelem
igényeit egyidejűleg kell kielégíteni.

A hazai agrárium életéből 4 mozzanatot emelek ki:
1. A SAPS-ról az SPS-re való áttérés kísérletét
2. Az Etikai Kódexet, hogy a magyar élelmiszer legalább 80%-ban legyen jelen az üzletek polcain. Vannak, akik rezegtetik a fejüket, és szkeptikusak: az irány azonban jó.
3. Az Agrárkamara által kezdeményezett vita, s a Popp-Potori, az AKI által fémjelzett Új magyar agrárstratégia dokumentum megszületése mérföldkő. Ennek megvitatása is fontos része a mostani tanácskozásnak.
4. A magyar vidék, a magyar falu a rendszerváltozás nagy vesztese. Ebben tavaly sem történt áttörés, de ez a mai Magyarország egyik legsúlyosabb versenyképességi, foglalkoztatási, szociális, társadalmi problémája.

Kedves Barátaim!
Másodszor rendezzük meg a Magyar Agrárakadémiát, a közép- és hosszútávú stratégiai gondolkodás fórumát. Tavaly Nádudvaron, idén pedig - Gőgös Zoltán államtitkár úr lokálpatrióta meghívására - Pápa városa a helyszín. A cél ugyanaz: a napi problémáktól némileg elemelkedve, bár azokat nem feledve európai dimenzióban, sőt, globális léptékben nézzük meg az agrárium helyzetét, kihívásait, az élelmiszergazdaság tennivalóit. A kihívások számosak. Lássunk távolabbra a magyar, a brit, a francia, a román, a holland tehén tőgyénél!
A Közös Agrárpolitika döntő mértékben meghatározza a magyar élelmiszergazdaság működési, szabályozási és finanszírozási kereteit. Ezért kell az európai perspektíva. Az EU azonban csak esély, a garancia mi vagyunk. Helyettünk a magyar élelmiszergazdaság stratégiáját, a gabonatermesztés kontra állattenyésztés rossz arányait, a torz birtokszerkezetet, az integrált termékpályák problémáját senki meghatározni, megvitatni és megoldani nem fogja!

A Pápai Agrárakadémia sikerét három fő tényező biztosítja:
1. A teremben jelenlévő gazdálkodók a magyar élelmiszergazdaság termelési értékének 80%-át testesítik meg.
2. A hazai előadók a magyar agrárium szellemi potenciáljának 90%-át testesítik meg. A szellemi muníció gazdag: a KAP 2013 utáni reformjára vonatkozó magyar koncepció Halmai, Udovecz, Popp, Ficsor, Vajda, Pete és mások szellemi terméke ma is érvényes, persze az állapotfelmérés bizonyos hangsúlyokat átgondolásra, pontosításra késztet. A koncepció elindult nemzetközi hódító útjára, remélem, Stéphane le Foll majd szól róla.
3. Külön emeli az Agrárakadémia súlyát, hogy a KAP jövőjét meghatározó külföldi személyiségek mondják el gondolataikat. Elsőként említem Neil Parish urat, aki az EP Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, aki bár brit, a mi oldalunkon, az agrárium oldalán áll, amit az is magyaráz, hogy maga is gazdálkodó. Jean Luc Demarty főigazgató úr az Európai Bizottság legfontosabb embere, hiszen ő Fischer Boel biztos asszony első számú helyettese, s mint tudjuk, a biztosok, akár a kormányok, jönnek-mennek, de ő maga a folytonosság. Számunkra fontos, hogy bár egy összeurópai testület, az "európai kormány" kulcsembere, de francia gyökereit nem tagadja meg. Tavaly is nagyon erős volt a francia kapcsolat, az idén még hangsúlyosabb, hiszen evidencia, hogy az agrárium területén Franciaország Magyarország legfőbb uniós szövetségese. Újra velünk van Franciaországból Stéphane Le Foll, az EP Mezőgazdasági Bizottságának első alelnöke, újra megtisztelt bennünket Stéphane Le Moing főosztályvezető úr, aki a Francia Mezőgazdasági Minisztériumot képviseli, újra velünk van Jacques Loyau gazdálkodó és szakértő, és testvérszervezetünk - akiktől az ötletet vettük, a Saint-Germain Csoport - vezetője, a francia Nyári Egyetem szellemi és szervezeti vezetői Jean Marie Guilloux és Valérie Péan.
Nagy öröm, hogy körünkben van Jan Mulder képviselőtársam, kollégám, az EP Elnökségi testületének, a kvesztoroknak a vezetője, akivel együtt vettünk részt Marciacban, Franciaországban a nyári egyetemen, s ott barátkoztunk össze: ő az agráriumban páratlanul sikeres, általunk irigyelt Hollandiát képviseli. Újra velünk van Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselője, volt EP képviselő, aki az új tagállamok hozzánk hasonló helyzetét elemzi. Külön megtiszteltetés, hogy Pápán is köszönthetjük az élő legendát, Szabó Pista bácsit, s emlékezhetünk Burgert Róbertre, a parasztzsenire. Köszöntöm a magyar élelmiszergazdaság kiváló minisztereit, Gráf Józsefet, s elődeit, Nagy Frigyest, Németh Imrét. Külön megtiszteltetés Glatz Ferenc elnök úr részvétele, aki a Magyar Tudományos Akadémiát két cikluson át vezette kiemelkedő történésztudósként, tudományszervezőként. Rá, mint a Magyar Vidék jövőjének, a válságból való kitörésének rendkívül tekintélyes és hatékony szövetségesére bizton számíthatunk.
Köszönöm, hogy Beke Imre polgármester úr eljött ide a távoli Nádudvarról, hogy átadja a stafétabotot, pontosabban a "stafétakulacsot" a vendégszerető Pápa első emberének, Kovács Zoltán polgármester úrnak.
Köszönet Dománné Baranyai Etelkának, hogy elhozta ide az Ady Endre ÁMK "Élő népművészet" című kiállítását, valamint Gál Imre fotóriporternek, aki művein keresztül bemutatja a szívemhez oly közeli magyar pusztát. Kérem, tekintsék e két mondatot sűrű programunk miatt kiállításuk megnyitójának.

Kedves Élelmiszergazdálkodók!
Ez szakmai, s nem pártpolitikai fórum: az agrárium közös európai ügy: nincs jobboldali, baloldali vagy liberális KAP, csak hatékony és eredményes KAP van, amiként nincs jobboldali vagy baloldali magyar élelmiszergazdaság. A magyar agrárium nemzeti ügy. Ennek szellemében nyitom meg Pápán a II. Magyar Agrárakadémiát.