AgrárHírek: Az agrárkultúra kitörölhetetlen a magyarság génjeibÅ‘l Az agrárkultúra kitörölhetetlen a magyarság génjeibÅ‘l ================================================================================ AgrárHírek on 2009. május 04. ElÅ‘ször is engedje meg Elnök úr, hogy gratuláljak elnöki tisztségéhez. Kérem, hogy mutassa be röviden az Agrár Munkaadói Szövetséget! Az Agrár Munkaadói Szövetséget (AMSZ) az Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége, az Országos Gazdaszövetség és a Csongrád Megyei Agráriroda alapította 1990-ben Budapesten, a Magyar Agrárkamara általános érdekképviseletei jogutódjaként. Az AMSZ az 1989. évi II. törvény alapján társadalmi szervezetként tevékenykedik. Az AMSZ legfÅ‘bb stratégiai célja tagjai érdekeinek legmagasabb szintű képviselete, a helyi, regionális és országos szervezetekben, az ehhez szükséges hatékony információs rendszer kiépítésével; a fenntartható fejlÅ‘dés elÅ‘segítése, a vidéki életkörülmények javítása, az agrárgazdaság fejlÅ‘dését meghatározó agrárinnováció elÅ‘segítése. A stratégiai célokat az ágazatban tevékenykedÅ‘ többi szervezettel való folyamatos együttműködéssel és a nemzetközi kapcsolatok bÅ‘vítésével valósítjuk meg. Céljaink elérése érdekében sokirányú szolgáltatási tevékenységet végzünk, amelyek közül külön is kiemelem az oktatást, a képzést és a tanácsadást. Egy külön megfigyelÅ‘-elemzÅ‘ csoport is dolgozik tagszervezeteink érdekében, hogy elÅ‘segítse a magyar és nemzetközi piacokon való sikeres szereplést és az AMSZ stratégiájának folyamatos megújítását. Az elmúlt félévben, döntÅ‘en a világválság hatására, kedvezÅ‘tlenül alakult a magyar gazdaság helyzete is. Piacvesztés, elbocsátások és likviditási gondok a jellemzÅ‘ek. Az Ön véleménye szerint, hogyan alakul a magyar agrárgazdaság pozíciója az eddigi tények alapján és milyenek a kilátások? Az eddigiek alapján kijelenthetÅ‘, hogy a világválság legkevésbé talán az élelmiszer-gazdaságot érinti. Ez a körülmény reflektorfénybe helyezi az agrárágazatot, és meggyorsítja azt a folyamatot, hogy a kormányzati politikák középpontjába kerüljön az élelmiszer-termelés és a vidékfejlesztés. Egy tényt szeretnék ezzel kapcsolatban kiemelni: az elmúlt évben az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege közel 2 milliárd euró volt. Ez a pozitív szaldó olyan nagyságrendet jelent, amelynek nemzetgazdasági szempontból is óriási a jelentÅ‘sége. Igaz, hogy ennek az exportnak a szerkezete nem a legkedvezÅ‘bb, mivel 70%-a alapanyag és csak 30%-a feldolgozott termék. Ezt az arányt azonban meg lehet és meg is kell változtatni úgy, hogy a feldolgozott termékek aránya legyen 70%! Ennek azonban az a feltétele, hogy az élelmiszer-termelés a nemzetgazdaság stratégiai ágazata legyen. Nekünk az adottságainkra épülÅ‘ gazdaságpolitikát kell kidolgozni és megvalósítani. Számunkra a legfÅ‘bb természeti kincs a párját ritkító kárpát-medencei agroökológiai potenciál. Ez a világban szinte egyedülállóan kedvezÅ‘ adottság nagyon nagy lehetÅ‘ség arra, hogy az élelmiszer-termelést nagymértékben fejlesszük, természetesen piackonform módon. A természeti adottságok mellett ki kell emelnem a nagy történelmi múlttal rendelkezÅ‘ agrárkultúránkat és az innovációs képességünket. Meg kell azonban jegyeznem, hogyha mi nem használjuk ki a lehetÅ‘ségeinket, akkor majd jönnek a külföldi befektetÅ‘k, és Å‘k lesznek a magyar agrárpotenciál haszonélvezÅ‘i. A munkaadói oldal milyen korrekciókkal támogatja a Bajnai-kormány válságkezelÅ‘ csomagját? Az ÉrdekegyeztetÅ‘ Tanácsban a munkaadók elfogadták a Bajnai-kormány válságkezelÅ‘ programját, bizonyos megjegyzések mellett. Egyetértettünk azzal, hogy a társadalom tűrÅ‘képességét maximálisan figyelembe kell venni. Ezért elfogadtuk, hogy az adó- és járulékrendszer versenyképességének javítása érdekében most csak egy kisebb horderejű lépés történjen. Azonban azt is hangsúlyoztuk, hogy a késÅ‘bbiekben további pozitív lépésekre számítunk a kormány részérÅ‘l a versenyképesség és a foglalkoztatás javítása érdekében. A munkavállalói oldalnak egyetlen markáns kifogása volt: semmiképpen nem tudták elfogadni a táppénz 10%-ponttal történÅ‘ csökkentését. Emellett Å‘k is vitattak több egyéb intézkedést, de végül támogatták a válságkezelÅ‘ programot. A Bajnai-kormány válságkezelÅ‘ programja az élelmiszer-gazdaságot nem sorolja a stratégiai ágazatok közé. Mi errÅ‘l a véleménye? Számomra nem elfogadható, mert véleményem szerint az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egyik stratégiai ágazata. Ehhez a legkiválóbb adottságokkal és megfelelÅ‘ gyakorlattal is rendelkezünk. Azt is mondhatnám, hogy az agrárkultúra kitörölhetetlen a magyarság génjeibÅ‘l. Az a határozott álláspontom, hogy a kiváló ökológiai adottságaink kihasználását célzó agrár- és vidékfejlesztési stratégiára van szükség. Ennek pedig az az alapvetÅ‘ feltétele, hogy a kormány programjában stratégiai ágazat legyen az élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés. Ehhez az agrárinnovációt, az agrárkutatást, az oktatást és a fejlesztést kiemelten kell támogatni. Arra kell törekedni, hogy ne kommersz árut termeljünk, hanem magas hozzáadott értéket tartalmazó magyar specifikumokat, és mindezt természetesen versenyképesen. Ennek feltételrendszerét kell megteremteni a kormányzatnak az agrárstratégia keretében. Specifikumokat említett Elnök Úr. Ezeket általában a kistermelÅ‘k vagy kisüzemek állítják elÅ‘. Az Ön által szükségesnek tartott új kormányzati agrárstratégia hogyan kezelje a kistermelést és a helyi termelÅ‘i értékesítéseket? A világválság erÅ‘teljes késztetést jelent az új stratégia kidolgozására és azon belül új irányok kijelölésére is. A válság hatására releváns, új jelenségek figyelhetÅ‘k meg. Ilyen például az, hogy a hűtÅ‘ládák értékesítése az elmúlt hónapokban háromszorosára növekedett a korábbiakhoz képest. Ez azzal magyarázható, hogy egyre többen termelik meg saját szükségletük jó részét, zöldség- és gyümölcsféléket, állati termékeket. Ennek tartósításához vásárolják a hűtÅ‘ládákat. De ne álljunk meg ennél a pontnál, menjünk tovább! A gyümölcsfélék tartósításához kiskapacitású aszalókra is szükség lenne. Várhatóan újra elÅ‘térbe kerülnek a kis vágóhelyek, vagy a mini tejfeldolgozók. Egy sor olyan helyi termék-elÅ‘állítási és -feldolgozási módszer fog elterjedni nálunk is, amely nyugaton már régóta létezik. Kétségtelen, hogy a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kap az önellátásra való törekvés. Emellett azonban a helyi igények kielégítését szolgáló árutermelés is nagyobb lendületet kap. Ehhez meg kell szervezni a helyi termelÅ‘i piacokat, sÅ‘t integrált felvásárlási rendszerre is szükség van. Az értékesítési biztonság ugyanis döntÅ‘ eleme a helyi vertikumok sikeres működésének. Véleményem szerint erÅ‘teljes lendületet vesz egy alulról építkezÅ‘ termelési-feldolgozási-értékesítési rendszer, amellyel az új agrárstratégiának is számolnia kell. Hangsúlyoznám, hogy az alulról jövÅ‘ kezdeményezések támogatásához kormányzati innovációra és segítségre is szükség van. MielÅ‘tt leültünk volna az elnöki irodában beszélgetni, betekintettünk a titkárságról nyíló tanácsterembe, ahol éppen akkor fejezÅ‘dött be a Lokális Autonóm RendszerrÅ‘l szóló elÅ‘adás és konzultáció az AMSZ kistérségi vezetÅ‘i részére. Mi ennek a rendszernek a lényege és hogyan szolgálja a helyi adottságok optimális kihasználását? A Lokális Autonóm Rendszer a helyi materiális és humán erÅ‘források legésszerűbb hasznosításával hatékony termék- és szolgáltatás-elÅ‘állításra törekszik. Egy példát szeretnék említeni arra vonatkozóan, hogy a helyben élÅ‘ emberek készsége és képessége mennyire meghatározó egy adott fejlesztés eldöntésénél. Amikor a finn Nokia részérÅ‘l érdeklÅ‘dés mutatkozott a komáromi üzemtelepítésre, akkor 16 finn szakember vizsgálta a rendelkezésre álló feltételeket és lehetÅ‘ségeket. A 16 fÅ‘bÅ‘l 7 pszichológus, szociológus és ergonómus volt. Ez is azt jelzi, hogy a helyben élÅ‘ embereknek milyen meghatározó szerepük van. Itt szeretnék kitérni a területfejlesztés és vidékfejlesztés kérdéskörére. A területfejlesztés már régóta önálló diszciplina az egyetemeken. A vidékfejlesztést, mint kategóriát pedig az EU vezette be és intézményesítette. Az EU intézményrendszerében a régiók dominálnak, amelyek meghatározott adottságokkal jellemezhetÅ‘k. Visszatérve a Lokális Autonóm Rendszerhez, még egy nagyon fontos tényezÅ‘t említek. A tapasztalatok is egyértelműen alátámasztják, hogyha helyben van egy-két felkészült személy, akikre a többiek hallgatnak, akkor a térség fejlÅ‘désnek indul. Ha azonban ilyen személy nincs, akkor megfelelÅ‘ karizmával rendelkezÅ‘ személyt kell odaexportálni a fejlÅ‘dés elindítása érdekében.