Közösségi agrármarketing

Pál József igazgató (Agrármarketing Centrum)

Interjú Pál Józseffel, az Agrármarketing Centrum igazgatójával

Az Agrármarketing Centrum (AMC) milyen pénzügyi kerettel rendelkezik, és melyek a legfőbb prioritásai? A finanszírozható célok középtávon kerülnek meghirdetésre?

Az AMC ez évben 1,2 milliárd Ft-ot fordíthat szakmai közösségi marketing programok megvalósítására. Ez az összeg az elmúlt 2-3 évben is hasonló nagyságú volt. Ez évben a hangsúly áttevődött a belföldi programok megvalósítására, párhuzamosan az FVM által meghirdetett stratégiai célokkal, amelyek lényege, hogy rövid távon legalább 80%-os szintre kell emelni a hazai élelmiszerek arányát a kiskereskedelemben.  Mi ezt a célt támogatjuk a közösségi marketing eszközeivel, ami megfelelő mennyiségű forrás rendelkezésre állásával meggyőződésem szerint hatékonyabb a szabályzóknál. Az AMC-nek jelenleg 3 évre elfogadott stratégiája van, de rövidesen elfogadásra kerül a hosszú távú közösségi agrármarketing
stratégia is. Emellett azonban tény, hogy az AMC tevékenységének finanszírozásában is az egy évre vonatkozó, igen rugalmatlan költségvetési szemlélet uralkodik, ami megnehezíti a stratégiában történő gyakorlati gondolkodást, mivel a források rendelkezésre állásában sem lehet éven túl tervezni.

Ez évben melyek a legjellemzőbb projektek, amelyeket az AMC támogat?

Amint azt már említettem, ez az év a belföldé, így éves költségvetésünk kb. 65%-a e célra használódik fel. Ezen belül továbbra is igen lényeges a Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegy (KMÉ) promóciója, az FVM-mel közös projektünk, a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) támogatása, számos belföldi kiállításon megjelenünk közösségi standdal, ill. fontosabb fesztiválokon lehetőséget biztosítunk minőségi élelmiszereket gyártók megjelenésére.
Ezen túl kiadványokkal és számos, honlapunkon megtalálható információval igyekszünk segíteni a magyar termelőket. Mindemellett jelen vagyunk 8-10 legfontosabb külföldi szakkiállításon is.

Az előző évek tapasztalatai, tényei milyen mértékben támasztják alá az AMC marketingpolitikájának eredményességét?

A hazai közösségi marketingpolitika 1996. évi önállósodása óta igen szűk forrásokkal rendelkezik. A fent már említett költségvetési számhoz összehasonlításul csak annyit fűznék, hogy egy-egy nagy sörgyártó egyetlen éves kampányára elkölti ezen összeg 30-40%-át. A hazai közösségi marketingrendszerbe pénzt kizárólag az állam tesz, ellentétben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol a termelők is befizetnek, és ezért cserébe döntési jogokat is kapnak a felhasználást illetően. Mi évek óta arra készülünk, hogy ez a rendszer nálunk is elindul, ezért a terméktanácsokkal közösen készülünk erre, vagyis mi már odaengedjük őket a döntésközelbe, és az AMC csak koordináló szerepet kap a termékpálya támogatások felhasználásában.

Kérem, hogy mutassa be röviden a három legnagyobb eredményt hozó projektet!

Sajnos a rendelkezésre álló csekély forrás miatt tevékenységünk számokkal történő alátámasztása csak álom. Eredményeink között meg kell említeni a KMÉ védjegyes termékek folyamatosan bővülő, immár 400 db-ot meghaladó körét, külföldön pedig a szerb piacon sikerült szép eredményeket elérnünk a negyedik éve tartó értékesítés-ösztönző akcióink hatására. Igen fontos a külföldi szakkiállításokon történő megjelenésünk is, mivel több száz kis- és középvállalkozó csak ezen kedvezményes formában engedheti meg magának a
részvételt.

Voltak-e kevésbé sikeres próbálkozások?

Ilyenek sajnos mindig vannak, de ez a marketingből fakad. A közösségi marketingre különösen igaz, hogy eredményei nagyon nehezen mérhetők, mivel mi csak a szolgáltatást adjuk, a főszereplők a velünk megjelenő vállalkozások, akiknél lehetne mérni az eredményt, de pl. egy-egy rendezvény után ezt még nehéz megtenni. Annyit azonban megtanultunk, hogy
külföldön kizárólag ismert, bejáratott partnerekkel szabad belefogni akciókba.

Hogyan "reklámozza" az AMC a saját tevékenységét annak érdekében, hogy minél több élelmiszer-termelő ismerje meg a támogatási lehetőségeket?

Szaklapokban, honlapunkon tesszük közzé szakmai programjainkat. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a terméktanácsokkal, ahol a tagok értesülnek programjainkról. Folyamatosan aktualizáljuk címlistánkat, így közel ezer vállalkozással tudunk direkt módon e-mailben kapcsolatot tartani.

Milyen információi vannak arról, hogy a gazdasági világválság hogyan módosítja az élelmiszerek iránti keresletet, és ezt figyelembe véve indokolt-e korrigálni az idei AMC-stratégiát?

Ahogy az várható volt, az élelmiszerek fogyasztása esett vissza legkevésbé.
Megfigyelhető, hogy az olcsó és a prémium termékek kereslete nem csökkent. A középáras termékek fogyasztása viszont az olcsóbb termékek javára visszaesett. Az AMC-nek küldetései közé tartozik, hogy a minőségi magyar élelmiszerek fogyasztása felé terelje a vásárlókat. Nem lehet cél az olcsó és gyenge minőségi termékek fogyasztásának ösztönzése. Magyarországon is egyre szélesebb azon fogyasztói réteg, amely kevéssé árérzékeny. Sajnos a válság most ezt a kört szűkíti. Az AMC továbbra is a minőségi magyar termékekre építi közösségi marketingjének fő kommunikációját.

Miben különbözik a belföldi és az exportpiacokra irányuló közösségi marketingstratégia?

Alapvetően a piaci szereplők mások, amíg belföldön szinte bárki sikeres lehet, külföldön ez már közel sem igaz. Csak tőkeerős, tapasztalt vállalkozásoknak van esélyük külföldön piacot szerezni. Előny, ha különleges, vagy kiemelt minőségű, továbbá újdonság-termékkel lehet megjelenni.
Nagyon fontos különbség a költségvetési igény és a külföldi piaci igények, a kereslet-kínálat tökéletes ismerete is. Külföldön sokkal eredményesebbek a szakkiállításokon való megjelenések, az áruházi értékesítés-ösztönző akciók, és a különféle idegen nyelvű szakmai kiadványok. Belföldön viszont igen hatékonyan lehet minőségi védjegyekkel kampányolni és fesztiválokon megjelenni.