Globális kihívások és lokális válaszok

Csáki Csaba akadémikus

A Nemzetközi Élelmiszer- és Agrárgazdasági Szövetség (IAMA) a XIX. alkalommal megrendezett Világfórumát Budapesten tartja

Az IAMA-t tizenkilenc éve alapították az agrobizniszhez tartozó termelők, feldolgozók, kereskedők és az inputbeszállítók, valamint az agrártudomány képviselői. Először kerül sor Világfórumra Közép-Kelet Európában és ennek helyszíne éppen Budapest. Ez azt jelzi, hogy az IAMA vezető testületei nagyra értékelik a magyar élelmiszer-gazdaság elért eredményeit. A június 22-i ülést Vajda László, az IAMA elnöke nyitotta meg, ezt követően Molnár Csaba kancelláriaminiszter bevető gondolataiban kitért arra, hogy nemzetgazdasági szempontból is felértékelődik a magyar élelmiszer-gazdaság szerepe, és akár húzóágazattá is válhat. Véleménye szerint ehhez jelentős szellemi-szakmai inspirációkat adhat az IAMA konferenciája, mivel a fő célja, hogy az új kihívásokra megfelelő regionális és helyi válaszok szülessenek.

Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója és agrár-nagyvállalkozó (a rendezvény főszponzora) arról beszélt, hogy az élelmiszerek iránti igény várhatóan már középtávon is növekszik, és a kedvező adottságainkat figyelembe véve élelmiszer-gazdaságunk akár az Európai Unió éllovasai közé is kerülhet. Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség fontos feltétele a vertikális integráció és a kistermelők szervezettségének megteremtése.

Csáki Csaba akadémikus a közép-kelet európai országok EU csatlakozásának tapasztalatairól beszélt. Megállapította, hogy a pozitívumok mellett negatív tendenciák is érvényesülnek. Az utóbbiak közé sorolta, hogy 2004. óta egymillió ember lépett ki a mezőgazdaságból (ezen belül viszont Lengyelországban nőtt a foglalkoztatás); a mezőgazdasági termelés reálértéken csak egy-két országban emelkedett; jelentős visszaesés következett be az állattenyésztésben; az élelmiszerimport aránya összességében jelentősen nőtt, ezen belül viszont Lengyelország kimagasló külkereskedelmi egyenleget ért el. Magyarország is növelte a pozitív szaldót, de ezzel együtt a 2003. évi 92%-ról 75%-ra csökkent a magyar élelmiszerek aránya a hazai piacon.

Csáki Csaba professzor összegzésként azt állapította meg, hogy legtöbbet Lengyelország profitált EU-tagként, Magyarországnak viszont nem a legjobban sikerült alkalmazkodnia az új feltételekhez.