AgrárHírek: Globális kihívások és lokális válaszok Globális kihívások és lokális válaszok ================================================================================ Fekete Ferenc on 2009. június 23. Az IAMA-t tizenkilenc éve alapították az agrobizniszhez tartozó termelÅ‘k, feldolgozók, kereskedÅ‘k és az inputbeszállítók, valamint az agrártudomány képviselÅ‘i. ElÅ‘ször kerül sor Világfórumra Közép-Kelet Európában és ennek helyszíne éppen Budapest. Ez azt jelzi, hogy az IAMA vezetÅ‘ testületei nagyra értékelik a magyar élelmiszer-gazdaság elért eredményeit. A június 22-i ülést Vajda László, az IAMA elnöke nyitotta meg, ezt követÅ‘en Molnár Csaba kancelláriaminiszter bevetÅ‘ gondolataiban kitért arra, hogy nemzetgazdasági szempontból is felértékelÅ‘dik a magyar élelmiszer-gazdaság szerepe, és akár húzóágazattá is válhat. Véleménye szerint ehhez jelentÅ‘s szellemi-szakmai inspirációkat adhat az IAMA konferenciája, mivel a fÅ‘ célja, hogy az új kihívásokra megfelelÅ‘ regionális és helyi válaszok szülessenek. Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója és agrár-nagyvállalkozó (a rendezvény fÅ‘szponzora) arról beszélt, hogy az élelmiszerek iránti igény várhatóan már középtávon is növekszik, és a kedvezÅ‘ adottságainkat figyelembe véve élelmiszer-gazdaságunk akár az Európai Unió éllovasai közé is kerülhet. Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség fontos feltétele a vertikális integráció és a kistermelÅ‘k szervezettségének megteremtése. Csáki Csaba akadémikus a közép-kelet európai országok EU csatlakozásának tapasztalatairól beszélt. Megállapította, hogy a pozitívumok mellett negatív tendenciák is érvényesülnek. Az utóbbiak közé sorolta, hogy 2004. óta egymillió ember lépett ki a mezÅ‘gazdaságból (ezen belül viszont Lengyelországban nÅ‘tt a foglalkoztatás); a mezÅ‘gazdasági termelés reálértéken csak egy-két országban emelkedett; jelentÅ‘s visszaesés következett be az állattenyésztésben; az élelmiszerimport aránya összességében jelentÅ‘sen nÅ‘tt, ezen belül viszont Lengyelország kimagasló külkereskedelmi egyenleget ért el. Magyarország is növelte a pozitív szaldót, de ezzel együtt a 2003. évi 92%-ról 75%-ra csökkent a magyar élelmiszerek aránya a hazai piacon. Csáki Csaba professzor összegzésként azt állapította meg, hogy legtöbbet Lengyelország profitált EU-tagként, Magyarországnak viszont nem a legjobban sikerült alkalmazkodnia az új feltételekhez.