AgrárHírek: Az agrárgazdaság 2008. évi eredményei és gondjai Az agrárgazdaság 2008. évi eredményei és gondjai ================================================================================ AgrárHírek on 2009. szeptember 07. Az Agrárgazdasági Tanács az elmúlt héten tárgyalta a magyar agrárgazdaság 2008. évi helyzetérÅ‘l szóló beszámolót. Kérem, hogy bevezetÅ‘ként szíveskedjen összefoglalni a legjellemzÅ‘bb változásokat és az ezeket alakító legfontosabb tényezÅ‘ket! Az Agrárgazdasági Tanács, összegzésképpen megállapította, hogy 2008-ban a mezÅ‘gazdasági GDP aránya a nemzetgazdaságon belül 3,9%-ot tett ki, ami a megelÅ‘zÅ‘ évhez képest bÅ‘vülést jelent. A mezÅ‘gazdasági GDP termelése figyelembevételekor kétségtelen, hogy az idÅ‘járási és a gyakran változó piaci viszonyok függvényében természetes az, hogy évek között ingadozások keletkeznek, így hosszabb távon az ágazat nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulása a szorosan vett alaptevékenységeket figyelembe véve a GDP 3,5-4%-os tartományában stabilizálódni látszik. Ehhez feltétlenül hozzá kell számítani az élelmiszeripar teljesítményét, amely további 3% körüli arányt tesz ki. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az agrárgazdaság az országos GDP-hez sokirányú mellékhatása révén jóval jelentÅ‘sebb gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak, mint azt a két lemeztelenített adat mutatja. A 2008-as évre vonatkozóan ki kell emelni, hogy a hazai árutermelÅ‘ ágazatok közül a mezÅ‘gazdaság nemzetgazdasági dinamizáló tényezÅ‘vé vált. A mezÅ‘gazdasági termelés bÅ‘vülése nélkül az elmúlt évben a hazai GDP 0,6%-os realizált növekedésével szemben már negatív tartományba fordult volna. Az ágazat komplex megítélésekor ugyanis szorosan vett gazdasági jelentésén túl multifunkcionális szerepet is betölt. Az ország biztonságos és egészséges élelmiszerrel történÅ‘ ellátásán kívül munkát és megélhetést biztosít a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került vidéki lakosság egy részének is. Az ország területének, környezetének védelme a városokon és településeken kívüli területek kulturált állapotban tartása nem képzelhetÅ‘ el az ágazat nagyszámú szereplÅ‘jének meghatározó közreműködése nélkül. Ebben a vonatkozásban hangsúlyos szerepet tölt be az erdÅ‘gazdálkodás. Az erdÅ‘gazdálkodás anyagi teljesítményét, az erdÅ‘k vagyoni értékét, valamint annak hozadékát sokszorosan meghaladja az a pénzben nem kifejezhetÅ‘ értéktöbblet, amelyet az erdÅ‘ a társadalom egészének, életminÅ‘ségének javításában betölt, sokirányú környezetvédelmi, klímajavítási, közjóléti funkcióján keresztül. Hogyan alakult a mezÅ‘gazdaság termelése és a fÅ‘bb ágazatok aránya? A mezÅ‘gazdaság teljes kibocsátása 2008-ban 1933 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 15,2%-os emelkedést jelent 2007-hez képest. Ez döntÅ‘en az alacsony bázishoz viszonyított magasabb terméseredmények következménye. A kibocsátás volumene 27,3%-os növekedést mutat. A növényi termékek termelése 40%-kal nÅ‘tt, ugyanakkor az élÅ‘ állatok és állati termékek kibocsátása szerény mértékű, 1,3%-os csökkenést mutat. A mezÅ‘- és erdÅ‘gazdálkodásban 2008-ban 174 ezer fÅ‘t foglalkoztattak, ez a nemzetgazdasági összes foglalkoztatottak 4,5%-a, 2007-hez képest ez 9000 fÅ‘s csökkenés. A mezÅ‘gazdaságra azonban továbbra is jellemzÅ‘ a nem fizetett, pl. családi munkaerÅ‘ foglalkoztatása, ami a statisztikákban nem szerepel, de országos szinten nagyon jelentÅ‘s létszám. A nem fizetett munkaerÅ‘ 6,4%-kal csökkent. A növénytermesztés aránya a mezÅ‘gazdasági kibocsátásból 2008-ban 65%-ot ért el, nem valósult meg tehát az elmúlt évben sem az a hangsúlyozottan kezelt kormányzati célkitűzés, hogy az állattenyésztésnek a mezÅ‘gazdaságban betöltött szerepét erÅ‘síteni szükséges. Mindezek következtében romlanak az állattenyésztésben a foglalkoztatási lehetÅ‘ségek, valamint egyes környezeti és tájfenntartási feladatok is nehezebben teljesíthetÅ‘ek, növényi termékeink belsÅ‘ piaca szűkül. Az agrárnépesség kereseti viszonyai 2008-ban javultak, ennek ellenére még mindig az a helyzet, hogy a mezÅ‘-, erdÅ‘gazdálkodásban és a halászatban dolgozók nettó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagnak csupán ¾-ét érte el. A növénytermesztés és állattenyésztés arányainak kedvezÅ‘tlen tágulása az extenzivitás irányába mutató folyamat. Evvel összefüggésben érdemes megemlítenünk, hogy pl. az 1 ha mezÅ‘gazdasági területre jutó termelÅ‘i áron, támogatások nélkül számított kibocsátás a régi EU tagállamokban 2008-ban 2232 Euro volt hektáronként, a 12 új tagállamban ez a mutató átlagosan 1179 Euro, Magyarországon 1312 Euro. Ezekben a mutatókban sajnos nemcsak agrárgazdaságunk féloldalas szerkezeti elemei jutnak kifejezésre, hanem sok szempontból a szakmai munka színvonalával is összefüggenek. Az elmúlt évben sem változtak azok a kedvezÅ‘tlen jelenségek, amelyek gátolják azt, hogy a hazai agrárgazdaság egy világos jövÅ‘kép által követendÅ‘ stratégia szerint fejlÅ‘djék. Nagyon távol állunk attól a szükséges egyetértéstÅ‘l a politika különbözÅ‘ szereplÅ‘i részérÅ‘l olyan döntÅ‘ fontosságú agrárpolitikai kérdésekben, mint a birtokpolitika, a piac racionális védelme és egyes támogatási célkitűzések. Továbbra is erÅ‘sen hatnak az agrárgazdaságra a társadalomban és gazdaságban tapasztalható morális jellegű gondok. A fekete- és szürkegazdaságnak továbbra is relatíve nagy a súlya, így a számla nélküli kereskedelem, általában a laza szerzÅ‘déses fegyelem, a növényi kultúrákat és az állatállományokat érintÅ‘ gyakori lopások, az erdÅ‘k illegális kitermelése mind-mind olyan hatások együttesen, amelyek külön-külön is rontják az egyes ágazatok, illetve a magyar mezÅ‘- és erdÅ‘gazdaság és halászat komplex versenyképességét nemzetközi vonatkozásban is. Hogyan lehetne jellemezni az erdÅ‘- és vadgazdálkodást, valamint a halászatot a 2008. évi adatok alapján? Az erdÅ‘gazdálkodás és a halászat is, amint azt korábban is említettem, jelentÅ‘sen számos mellékhatásuk révén a statisztikailag kimutatott GDP arányuknál jóval nagyobb jelentÅ‘ségűek. Ugyanakkor sajnálatos, hogy az új erdÅ‘telepítések jelentÅ‘sen elmaradtak a 2006-2007-es idÅ‘szakétól (19 ezer hektár 2006-2007, 7,3 ezer hektár 2008). Összességében megállapítható, hogy a magyar erdÅ‘k egészségi állapota megfelelÅ‘, de 2007-hez képest kissé romlott (tűzkár, aszály, széltörés, vadkár, rovarkártevÅ‘k stb.). Gondot okoz, hogy a tervszerű fakitermelés tekintetében nem teljesültek az elvárások 2008-ban, mert a kitermelhetÅ‘ famennyiségnek csak 70%-a került energetikai és faipari hasznosításra. Az étkezési haltermelésünk 1%-kal nÅ‘tt 2007-hez képest, meghatározó halfaj maradt a ponty (76%). JelentÅ‘s perspektívát jelent, hogy az Európai Bizottság 2008-ban elfogadta Magyarország halászati operatív programját, jelentÅ‘s fejlesztéseket téve lehetÅ‘vé az Európai Halászati Alap pénzeszközeinek segítségével. Az Agrárgazdasági Tanács a következÅ‘ években a halászat kérdéseit hangsúlyosabban fogja tárgyalni, összefüggésben az elÅ‘bbiekkel is. A vadgazdálkodási ágazat enyhe pozitív egyenleggel zárt (2,7%). A nagyvadállomány apasztása folytatódott, ennek eredményeképpen enyhén csökkent a reálértéken számított mezÅ‘gazdasági vadkár, a teríték nÅ‘tt. A kedvezÅ‘ idÅ‘járásnak tulajdonítható növényi táplálék-készlet bÅ‘vülésének köszönhetÅ‘en a nagyvadállomány tovább növekedett, és az utóbbi évtizedek legmagasabb adatait mutatta, ellensúlyozva a nagyvadállomány apasztásának hatását. Az élelmiszeriparban folytatódtak-e az elÅ‘zÅ‘ évek negatív tendenciái? Mutatkoznak-e a pozitív változás jelei? Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 2008-as teljesítménye 7,7%-kal maradt el a 2007-estÅ‘l, adózás elÅ‘tti eredménye pedig több év erÅ‘teljes csökkenése után 2008-ban már veszteségbe fordult (-7,4 milliárd Ft). Az Agrárgazdasági Tanács megerÅ‘sítette a tárca jelentésének azon megállapításait, mely szerint folytatódott az a kedvezÅ‘tlen tendencia, amely az élelmiszeripari termelés és a belsÅ‘ értékesítés visszaesését mutatja. Az élelmiszertermelés helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 2003 óta 2006 kivételével minden évben mérséklÅ‘dött az iparágból piacra kerülÅ‘ termékmennyiség. Különösen a belföldi viszonylatban drámai a visszaesés. Ha a 2003-as évet vesszük bázisul, az iparág összes értékesítése 2008-ra 18%-kal csökkent, ezen belül a belföldi értékesítés több mint 24%-kal csökkent. Az élelmiszeripar tehát a hazai piacon szenvedte el legnagyobb veszteségeit. Az Agrárgazdasági Tanács megállapította és hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszeripar vészjóslóan olyan pályán halad, amilyen pályán a hazai könnyűipar haladt, és hasonló sorsra juthat. Ezért a vertikum jövÅ‘je szempontjából nagyon fontos és indokolt, hogy a kormány átfogóan tárgyalja meg az élelmiszeripar helyzetét, és igyekezzék a helyzet javítását elÅ‘segítÅ‘ intézkedéseket meghozni. Hogyan alakult a hazai élelmiszerpiac összetétele (hazai és import), dinamikája, valamint az ágazat exportja és importja? Az EU-hoz történÅ‘ csatlakozásunkat követÅ‘en a mezÅ‘gazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele és behozatala euróban számolva évrÅ‘l évre nÅ‘. A külkereskedelem 2008-ban kiugróan magas, 1,9 milliárd eurós export többletet eredményezett. A 2008-as, mintegy 18%-os bÅ‘vülés révén az agrárkivitel meghaladta az 5,7 milliárd Eurót. Az import ugyan 2%-kal gyorsabban bÅ‘vült, összesen 3,8 milliárd euró volt. Az import 632 millió euróval, az export 872 millió euróval volt magasabb, mint 2007-ben. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 14,3%-kal, 240 millió euróval nÅ‘tt. Nagyon szomorú és sajnálatos ugyanakkor, hogy a feldolgozott termékek aránya a kivitelben évek óta csökken, mérséklÅ‘dik az export-import szaldó. Növekedett-e az agrárgazdaság jövedelemtermelése és hogyan alakultak a beruházások? A mezÅ‘gazdasági, vadgazdálkodási és halászati társas vállalkozások üzemi eredménye 2008-ban nagyon jelentÅ‘sen, 38,2%-kal növekedett. Az adózás elÅ‘tti eredmény is 24,7%-kal bÅ‘vült. A Tanács ugyanakkor megállapította, hogy a Tesztüzemi Rendszer adatai alapján az egyéni gazdaságok esetében közel sem javultak ilyen mértékben a mutatók, bár ebben a szektorban ott is kismértékű javulás volt észlelhetÅ‘. 2008-ban a mezÅ‘gazdaságban 24,4%-kal emelkedtek a fejlesztések, folyó áron ez 228 milliárd Ft-ot tett ki. Ez az össznemzeti beruházások 4,7%-a. A beruházások dinamikájának mozgatórugója elsÅ‘sorban az agrártámogatás és annak mértéke volt. A kedvezÅ‘nek tűnÅ‘ folyamatok ellenére az Agrárgazdasági Tanács megállapította, hogy a mezÅ‘gazdasági beruházások volumene 2008-ban még mindig csak 89%-a volt a 2003-as évinek. Aggodalomra van okunk az agrárolló alakulása miatt. Sajnos a mezÅ‘gazdasági termelÅ‘i árindex és a ráfordítások árindexének hányadosa az agrárolló 2008-ban jelentÅ‘sen romlott, 84,3% volt. Az agrártermékek termelÅ‘i árszintje 3%-kal csökkent 2007-hez viszonyítva, ami a növényi termékek árszínvonalának majd 15%-os csökkenésébÅ‘l, illetve az élÅ‘ állatok és állati termékek árainak 13,6%-os növekedése eredÅ‘jeként adódott. Magyarország az Európai Unión belül egyike azon nyolc országnak, ahol összességében csökkent a mezÅ‘gazdasági termékek reálára, miközben az EU egészében átlagosan a reálár növekedése 2,7% volt 2008-ban. Javult-e a magyar agrárgazdaság versenyképessége a 2008. évi adatok alapján? A Tanács egyértelműen vallja, hogy az agrárgazdasági teljesítmények is csak a nemzetközi folyamatok és peremfeltételek tükrében mérhetÅ‘k meg. Tartós és pozitív jóléti hatása azonban csak a közel azonos versenyfeltételeknek lehet. Ezek a komplex feltételek nem mondhatók el a magyar piaci viszonyokról. A termékpályák mentén nem fedezhetÅ‘k fel a kölcsönös elÅ‘nyöket biztosító távlatos együttműködés jelei. A nagy élelmiszerláncok túlzott és aránytalan árnyomása a beszállítók tömegeit fenyegeti csÅ‘ddel, szegényítve a magyar piac termékkínálatát, ezen keresztül súlyosbítva az egyes régiókra és kistérségekre jellemzÅ‘ munkanélküliséget. A Tanács ismét azzal a javaslattal és kéréssel fordul a Kormányhoz, hogy az érintett tárcák bevonásával készíttessen jelentést az élelmiszerláncok által követett üzletpolitikáról, a hazai és az anyaországi üzlet és árpolitikák összevetésével, a vevÅ‘i erÅ‘fölény káros kihasználásának jellemzÅ‘ formáiról, valamint az együttműködést erÅ‘sítÅ‘ kormányzati és civil feladatokról. E folyamatban indokolt messzemenÅ‘en figyelembe venni az EU más országaiban is sikerrel követett, illetve követhetÅ‘ megoldásokat. Magyarországnak jelentÅ‘s versenyhátrányt okoz a jellegzetesen magyar hungarikum, a földkérdés. A tulajdoni elaprózottság mind jobban fokozódó nehézségeket okoz a jövÅ‘re nézve, különösen annak tükrében, hogy nyakunkon a földdel kapcsolatos derogációk megszűnése. A földdel és a termÅ‘földdel való célszerű és okszerű gazdálkodás össznemzeti ügy.