AgrárHírek: A nemzeti kutatási és innovációs stratégia alapján finanszírozandó kutatási projektek Franciaországban A nemzeti kutatási és innovációs stratégia alapján finanszírozandó kutatási projektek Franciaországban ================================================================================ Forrás: FVM on 2009. október 18. (A 29 javaslat listája pdf formátumban). A tíz tematikus terület a következÅ‘: Egészség, jólét (bien-être, wellness), élelmezés és biotehnológia A biotechnológiai kutatásokban tapasztalható lemaradás behozása Kiválósági pólusok létrehozása és az eredmények átadása napjaink egészségügyi kihívásainak megoldása érdekében Információs, kommunikációs és nanotechnológiák A jövÅ‘ internetes technológiájának kidolgozása és elsajátítása A modellezési és számítási kapacitások fejlesztése, megosztása a kutatás és az innováció érdekében A nanotechnológia sikeres alkalmazása és az ezzel kapcsolatos kutatások ösztönzése Környezetvédelem, öko-technológiák A klímaváltozás és a szén nélküli energiák kihívása A zöld növekedés megteremtése a környezeti rendszerek működésének megismerésére alapozva A szállítási módok adaptálása az új környezetvédelmi elvárásokhoz Az innováció feltételrendszerének javítása, erÅ‘sítése Az innovációs ökoszisztéma fölszabadítása A technológia-transzfer gyorsítása A teljes dokumentum megtekintése (32 oldal pdf formátumban francia nyelven) Valérie Pécresse a nemzeti kutatási és innovációs stratégia közelmúltban nyilvánosságra hozott prioritásaihoz (1. egészségügy, élelmezés, biotechnológia, 2. környezetvédelem és ökotechnológiák, 3. információ-, kommunikáció- és nanotechnológiák) igazodva foglalta össze azt a 29. tervezett projektet, amit a fönt említett 10 tematikus területhez illesztve az egyik fÅ‘ vonulatát képezi a tudománnyal kapcsolatos kormányzati elképzeléseknek. Egészség, jólét (bien-être, wellness), élelmezés és biotehnológia 1. A tíz legjelentÅ‘sebb, egészségügyi ápolási és kutatási pólusokat támogató alapítvány megerÅ‘sítése (föltÅ‘késítése) a nagy társadalmi kihívásokra adandó eredményes válaszlépések érdekében (neurodegeneratív és egyéb idegrendszeri betegségek, genetikai rendellenességek, szív- és érrendszeri, daganatos, ritka, fertÅ‘zÅ‘ betegségek, helyreállító sebészet és táplálkozás-tudomány). Ezen alapítványok feladata lesz az intézmények világszínvonalú műszerekkel történÅ‘ fölszerelése, a műszerpark működtetése és a betegcsoportok figyelemmel kísérése. 2. Olyan innovatív demonstrációs berendezések építése a költségvetési és vállalati szféra együttműködésében, melyek lehetÅ‘vé teszik a baktériumokban rejlÅ‘ lehetÅ‘ségek energetikai és vegyipari célra történÅ‘ minél eredményesebb és szélesebb körű fölhasználását, kiváltva ezzel a legszennyezÅ‘bb és legenergiaigényesebb technológiákat. 3. A növények biológiai diverzitására irányuló kutatási kapacitás megkettÅ‘zése annak érdekében, hogy a bennük rejlÅ‘ lehetÅ‘ségeket a gazdaság minél eredményesebb szolgálatába lehessen állítani, elsÅ‘sorban a környezetvédelemmel, mezÅ‘gazdasággal és szennyezés-mentesítéssel összefüggésben. Környezetvédelem, öko-technológiák A környezet és az ökotechnológiák kapcsolata 4. Műholdas illetve in situ környezetvédelmi obszervatóriumok építése és működtetése, annak érdekében, hogy minél jobban megérthessük a az emberi beavatkozások hatását a növény- és állatvilágra. Új, innovatív megfigyelési technikák kifejlesztése, különösen az ökoszisztémák automata megfigyelÅ‘ berendezéseire, az alakzatban keringÅ‘ műholdak nyújtotta lehetÅ‘ségekre és a távérzékelés és az in situ megfigyelések eredményei közötti összefüggésekre. 5. Az adatfeldolgozó rendszerek kapacitásának bÅ‘vítése annak érdekében, hogy minél hatékonyabban lehessen modellezni az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásait és lehetÅ‘ség legyen ezek tompítására. Az ilyen jellegű kutatásokat a költségvetési kutatóhelyek, a vállalati szféra és a különbözÅ‘ szintű területi önkormányzatok együttműködésében kell végezni annak érdekében, hogy minél eredményesebben ki lehessen használni bizonyos, a környezet nyújtotta szolgáltatást, mint pl. a szennyvizek filtrációját. Klíma és energia 6. Klíma- és környezetkutatási pólus létrehozása a Saclay-ba tervezett tudományos projekt részeként, integrálva a költségvetés és vállalati kutatást, különös tekintettel az öko-technológiákra. 7. MegkettÅ‘zni az INES napenergia-kutató központ kapacitását négy, egymást kiegészítÅ‘ kutatási irányra fókuszálva a napenergia átalakításától annak központosított fölfogásán át a raktározásig, valamint ezzel kapcsolatos pilot-projektek indítása. 8. Az elektromos autók akkumulátorainak fejlesztésére, gyártására és tesztelésére irányuló ipari kutatási program és elindítása és modellüzemek építése. 9. Második és harmadik generációs bio-üzemanyag-programok indítása és modellüzemek építése, különös tekintette a mikroalgákra és a repülÅ‘gép-üzemanyag elÅ‘állításra. 10. A tengeri energiák kiaknázását lehetÅ‘vé tévÅ‘ kutatási platform létrehozása demonstrációs projektekkel együtt (úszó szélerÅ‘művek, hidrotermikus energia, áramlási erÅ‘művek, hullám-erÅ‘művek) az IFREMER vezetésével. A megújuló energiák hasznosítása Franciaország tengerentúli területein. 11. Az ASTRID negyedik generációs Na-hűtésű reaktor prototípusának kifejlesztése. 2012-ig el kell készíteni egy elÅ‘zetes megvalósíthatósági tanulmányt és meg kell vizsgálni a szóba jöhetÅ‘ technológiai eljárásokat annak érdekében, hogy a kísérleti reaktor 2020-ig megépüljön. 12. Egy olyan integrált, kereskedelmi célú szoftver kifejlesztése, ami lehetÅ‘vé teszi az épületek energia-gazdálkodásának optimalizálását és az energiafogyasztás csökkentését. A Fondation Bâtiment Energie alapítvány megerÅ‘sítése, demonstrációs projektfölhívás megjelentetése. Fönntartható közlekedés és szállítás 13. A városi mobilitás és az intelligens út kutatását szolgáló, kutatóintézeteket és kutatási platformokat tömörítÅ‘ hálózat létrehozása annak érdekében, hogy biztonságosabbá és kevésbé környezetterhelÅ‘vé váljon a szállítmányozás  mindezek érdekében egy kísérleti úthálózat kialakítása. 14. Új típusú, az alacsony energiafogyasztás szempontrendszerének megfelelÅ‘ hajótestek és motorok kifejlesztése, az e-  és távolsági szolgáltatások kifejlesztése a hajózó személyzet számára. 15. Csökkentett méterarányú kísérleti modell megépítése az új generációs (Ariane-6) hordozórakéták kifejlesztése és a gyártásnál majdan alkalmazandó innovatív technológiai eljárások tesztelése érdekében. 16. Aeronautikai technológiai programok indítása: - könnyebb és kisebb hajtóanyag-igényű repülÅ‘gép-szerkezetek kifejlesztése, - kevésbé üzemanyag-igényes, halkabb és kevésbé szennyezÅ‘ repülÅ‘gépmotorok megalkotása, - a repülÅ‘gépek intelligens fedélzeti energiaellátó rendszerekkel történÅ‘ fölszerelése, - úgy földi, mint a légi útvonalak biztonságot erÅ‘sítÅ‘, ugyanakkor üzemanyag-takarékosabb tervezése. Információs, kommunikációs és nanotechnológiák Információ-tudományok 17. Nemzeti kutatási platform kiépítése együttműködési formában annak érdekében, hogy szimulálható legyen egy teljes, három színhely között megoszló internetes rendszer a jövÅ‘ internetes technológiájának fejlesztése a barangoló felhasználás támogatásával és a numerikus rendszerek biztonságának növelésével. 18. Egy nagyon nagy sávszélességű adatátvitelt lehetÅ‘vé tévÅ‘ műholdas rendszer kifejlesztése és üzembe helyezése piaci körülmények között a teljes francia űripar (gyártók és üzemeltetÅ‘k) részvételével. 19. A különbözÅ‘ számítási kapacitások erÅ‘sítése ideértve az európai PRACE-programot, új, minden korábbinál hatékonyabb szuperszámítógépek építése. 20. Megosztott számítási platform létrehozása ipari-vállalati kutatási együttműködésben és annak támogatására. 21. A költségvetési matematikai kutatóhelyek kutatási eredményeinek vállalati alkalmazását elÅ‘segítÅ‘ alapítvány létrehozása. 22. Az e-tudományt erÅ‘sítÅ‘, a tudományos kutatást és eredmény-átadást gyorsító, a standard ill. kölcsönösen alkalmazott eljárásokat használó vállalati és költségvetési kutatóhelyeket összekapcsoló tudományos referencia-egységek létrehozása. Nanotechnológiák 23. A nano-INNOV projekt keretében a költségvetési és vállalati szféra kutatóit egy fedél alatt elhelyezÅ‘ három központ (Saclay, Toulouse, Grenoble) harmadik épületének megépítése Saclay-ban 2011-ig, a párizsi régió nano-szimulációs platformjának majdan otthont adó INRIA-épület bÅ‘vítése, az integrációs központok kialakítása Grenoble-ban és Toulouse-ban. Ez utóbbi egyben a nanobiotudományok fejlesztését is lehetÅ‘vé teszi az itt működÅ‘ rákkutatási versenyképesség pólusban, a Canceropôle-ban. 24. A nanotechnológiai kutatási programok bÅ‘vítése olyan új technológiai kutatási pályázati rendszer beindításával, ami dinamizálja a kutatást és ösztönzi a költségvetési és vállalati kutatóhelyek együttműködését különös tekintettel a már említett Nano-INNOV projekt három helyszínén. 25. A kutatók és egyetemi hallgatók rendelkezésére álló kutatási infrastruktúra fejlesztése úgy a nagy kutatási központokban, mint az egyetemeken a nanotudományok és a nanotechnológia eredményeinek alkalmazásának elterjesztése és az ezekhez kapcsolódó kockázat-menedzselés erÅ‘sítése érdekében. 26. Az Institut d'Electronique Fondamentale (IEF, Orsay) és a Laboratoire de Physique et Nanostructures (LPN, Marcoussis) nanotechnológiai laboratóriumaira alapozva egy nanotechnológiai kutatóközpont létrehozása Saclay-ban legszélesebb körű nanotudományi alapkutatások valamint a Nano-INNOV itteni bázisa támogatása érdekében. 27. A Réseaux Thématiques de Recherche Avancée (RTRA) hálózatok nanotudományokhoz kapcsolódó alapítványainak támogatása a technológiai innovációs kapacitás bÅ‘vítése érdekében. (Ezek: Sciences Mathématiques de Paris, Triangle de la Physique[1], Centre international de recherche aux frontières de la chimie et de ses interfaces[2], Nanosciences aux limites de la nanoélectronique[3], InNaBioSanté, Pierre Gilles de Gennes et Curie). A kutatási eredmények hasznosítása, technológia-transzfer, a campus-program kiteljesedése A campus-program fölgyorsításával lehetÅ‘vé válik a hallgatók, kutatók és vállalati szakemberek, vezetÅ‘k által közösen megfogalmazott kutatási programok beindítása és megvalósítása. A már említett campusok legnagyobb elÅ‘nye, hogy lehetÅ‘vé teszik a kutatási és fölsÅ‘oktatási pólusok (PRES), az elÅ‘rehaladott tematikus kutatási hálózatok és a versenyképességi pólusok közeledését és így a versenyképesség növelését. 28. A 12 legjelentÅ‘sebb egyetemi póluson olyan, elsÅ‘sorban technológia-transzfert megvalósító gazdasági társaságok létrehozása, amik az egyetemi kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásba való átültetését segítik elsÅ‘sorban a megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozásával és az induló kutatás-hasznosító vállalkozások létrehozásának támogatásával. E gazdasági társaságok számára olyan mértékű tÅ‘két biztosítanak, amivel 10 éven keresztül biztosítható működésük  ezen idÅ‘ elegendÅ‘ hosszúságú arra, hogy képessé váljanak az önfönntartásra. 29. A különbözÅ‘ kutatási intézmények kutatáshasznosító szervezeteit a 28. pont alapján létrehozandó társaságok szolgálatába kell állítani annak érdekében, hogy minél több szabadalom bejegyzésére kerülhessen sor, ugyanakkor meg kell erÅ‘síteni ezen társaságok pénzügyi hátterét, hogy képesek legyenek ezen eljárások elÅ‘finanszírozására. A 29 projekt listája: http://media.enseignementsup-recherche.gouv.fr/file/grand_emprunt/66/1/29_propositions_pour_le_Grand_emprunt_national_121661.pdf -------------------------------------------------------------------------------- [1] Létrehozói: CNRS, CEA, Université Paris XI Sud, École polytechnique, SupOptique, Supélec, ENSTA, ONERA [2] Alapítói: CNRS, Université de Strasbourg, société Bruker France [3] Alapítói: CEA, CNRS, Grenoble INP, Université Grenoble I Joseph Fourier Forrás: Somogyi Norbert, TéT attasé