Mesterséges disznóhúst állítottak elő

A szakemberek élő malacból vett sejtekből petri csészében idézték elő a fejlődési folyamatot. Az úgynevezett in vitro, vagy mesterséges hús előállítása évente többmilliárdnyi tonnával csökkentheti az állatok által kibocsátott üvegházhatású gázokat, már ha az emberek hajlandók megenni - írta a The Sunday Times című brit lap.

A tudósok egyelőre még nem kóstolták meg saját munkájuk gyümölcsét, de véleményük szerint az áttörés azt jelentheti, hogy öt éven belül már ízesített és eljárással készülő húskészítményeket ilyen in vitro hús felhasználásával lehet elkészíteni.

A laboratóriumi húsnövesztés folyamatának kezdetén a szakértők élő disznóból kölcsönöztek sejteket. A kinyert mioblaszt (izomsejt) az izmok növekedéséért, illetve az állatokat ért sérülések gyógyulásáért felel. A sejteket ezt követően tápláló oldatba helyezték, hogy szaporodni tudjanak. Ez a különleges oldat állati magzatok vérét is tartalmazza. Ezt a tudósok szándékai szerint szintetikus oldattal lehet majd felváltani.

A "főzet" eredménye izomszövet lett, ezt azonban ugyanúgy edzésben kellett tartani, mint az emberi izomzatot ahhoz, hogy meglegyen a húsételek megszokott állaga.

"Egy állat húsából annyit lehet teremteni, amennyit korábban csak millió állat bevonásával lehetett" - mondta Mark Post, az Eindhoveni Egyetem kutatója, a holland kormány által is támogatott kutatás vezetője. A szakemberek számára az izomszövet megerősítése jelenti a legnagyobb kihívást.

"Ez a termék nem árt a környezetnek, és csökkenti az állatok szenvedését. Ha olyan íze lesz mint a húsnak, az emberek megveszik majd" - mondta Post.

Korábban már halfilét, illetve csirke-, marha- és bárányhúst is próbáltak már laboratóriumi körülmények között előállítani.

Az ENSZ becslései szerint 2050-ig kétszeresére nő a hús és tejtermékek iránti igény, ez pedig beláthatatlan következményekkel jár az éghajlatra nézve, mivel az állatok metánt bocsátanak ki, ami fokozza a felmelegedést.