AgrárHírek: A túlpolitizált mezőgazdaság sehol sem működik

A túlpolitizált mezőgazdaság sehol sem működik
================================================================================
AgrárHírek on 2010. február 03.
 
Milyen kih�v�sok előtt �ll a vil�g �lelmiszer-termel�se, �s ezek hogyan �rintik
a magyar mezőgazdas�got?
Folyamatosan n�vekszik a f�ld n�pess�ge �s emelkedik az �letsz�nvonal is, s ez
ut�bbi jelenti a nagyobb kih�v�st. Ha veget�ri�nus lenne a vil�g, akkor
t�zmilli�rd főt is t�pl�lni lehetne a jelenlegi termel�si szinten, de mint
tudjuk, az emberek d�ntő t�bbs�ge nemcsak n�v�nyi, hanem �llati term�kekkel is
t�pl�lkozik. Fiatal korban az agyunk a legnagyobb feh�rjefelvevő, idős korban
pedig az agy a legnagyobb energiafal�.
A spanyolok p�ld�ul jelenleg sz�zh�sz kg h�st �s negyven kg halat fogyasztanak
�vente. A k�naiak �tlagosan csak �tven kg h�st esznek, a hongkongiak viszont
sz�zharminc kg-ot, ugyanannyit, mint az USA, az egy főre eső GDP-j�k is
hasonl�. A h�sfogyaszt�s �s a GDP alakul�sa k�z�tt igen szoros az �sszef�gg�s:
idehaza az elm�lt �vben mintegy 7%-kal cs�kkent a GDP �s ugyanennyivel
m�rs�klőd�tt a h�sfogyaszt�s is. D�ntően a d�l-kelet �zsiai orsz�gokban
bek�vetkező �letsz�nvonal-javul�s k�vetkezt�ben tizenk�t �ven bel�l 70%-kal
t�bb gy�ri kever�ktakarm�ny kell majd a n�vekvő �llat�llom�ny kiel�g�t�s�re.
Nem szabad elfeledkezn�nk a bioetanol �s biod�zel egyre n�vekvő
elő�ll�t�s�r�l sem, amely az energiabiztons�g �s a k�rnyezetv�delem
szempontj�b�l is egyes r�gi�kban megker�lhetetlen. A dinamikusan n�vekvő
�lelmiszer-sz�ks�gletet a vil�gon egyre cs�kkenő termőter�leten kell
elő�ll�tani. N�lunk mintegy �tsz�zezer hekt�rral cs�kkent a f�ldter�let a
rendszerv�lt�s �ta �s ez pl. nagys�grendileg k�tszerese Szlov�nia
sz�nt�ter�let�nek.
Az �desv�zk�szlet is erőteljesen fogy, egyes előrejelz�sek szerint ebben a
sz�zadban a v�znek olyan meghat�roz� szerepe lesz, mint a XX. sz�zadban a
kőolajnak&
A probl�ma s�ly�t a vil�g minden r�sz�ben lehet �rz�kelni. Az Egyes�lt
�llamokban p�ld�ul tizenk�t sz�vets�gi �llamban m�r 9-15 m-rel cs�kkent a
talajv�zszint �s az ipari v�llalkoz�sok elviszik a vizet a mezőgazdas�g elől,
mert jobban meg tudj�k fizetni (pl. California).
Le kell sz�gezn�nk, hogy v�ltoz�kony kl�maszakaszban vagyunk, ez�rt a v�zk�rd�s
n�lunk is kardin�lis m�don jelentkezik, t�bb mindent �t kell gondolni ezzel
kapcsolatban. Kl�mav�ltoz�s persze mindig volt, jelenleg is van �s val�sz�nű
lesz is. Ez t�ny. A tudom�ny pedig keresi az okokat �s egyelőre m�g
bizonytalan ezek pontos felt�r�s�ban. Ami nagyon fontos, hogy Magyarorsz�g
tegye meg azokat a l�p�seket, amelyek a kl�mav�ltoz�s miatt felt�tlen
sz�ks�gesek, sőt an�lk�l is sz�ks�gesek lenn�nek. Az �nt�z�s fejleszt�s�vel
p�ld�ul nemcsak a termel�s biztons�ga �s a minős�g javul, de a kl�ma is jobb
lesz; valamikor h�romsz�zezer hekt�rt �nt�zt�nk, ma pedig j�, ha 80.000
hekt�ron �nt�znek, pedig legal�bb �tsz�zezer hekt�ron kellene. Megfelelő
talajművel�ssel �s talajjav�t�ssal meg kell �vnunk a nedvess�get �s jav�tani a
talaj v�zh�ztart�s�t, szerkezet�t.
Itt eml�tem meg, hogy mi k�tszer annyit k�lt�tt�nk m�r egy v�zl�pcsőre, mint
amennyiből azt meg is lehetett volna �p�teni. Ez biztos nemzetk�zi Guinnes
rekord. M�r V�s�rhelyi P�l (1795-1846) a magyar foly�- �s v�zszab�lyoz�s
klasszikusa is hangs�lyozta a dunai v�zl�pcső sz�ks�gess�g�t. A k�t
vil�gh�bor� k�z�tt pedig Mosonyi Emil vil�gh�rű v�zm�rn�k�nk vezet�s�vel
k�sz�lt egy komplett v�zl�pcsőterv Horthy megb�z�s�b�l, de a II. vil�gh�bor�
miatt ez nem val�sult meg.
Milyen jellemzőkkel lehet le�rni az �lvonalba tartoz� orsz�gok
�lelmiszer-termel�s�t?
A vil�gban elk�pesztő koncentr�ci� �s specializ�ci� megy v�gbe �zemi szinten,
�s az integr�ci�k, sz�vetkezetek eset�ben is. A mag�nyos farmereknek nagyon
nehez�l a helyzete.. D�ni�ban p�ld�ul jelenleg �vente huszonh�tmilli� sert�st
mind�ssze 5800 farmer �ll�t elő, a 70-es �vekben viszont hetvenezer farmer
kellett t�zmilli� sert�s elő�ll�t�s�hoz. D�ni�ban a sert�svertikumot az
alapanyag-elő�ll�t�son, a takarm�nygy�rt�son, a feldolgoz�son, a
kutat�sfejleszt�sen �t az �rt�kes�t�sig egyetlen sz�vetkezet fogja �t. Az
integr�ci� olyan magas szintj�t �rt�k el, amellyel m�g az Egyes�lt �llamok
vil�gpiaci sert�spoz�ci�j�t is komolyan vesz�lyeztett�k. Ezt �rz�kelve az
USA-ban egy �j sert�s-strat�gi�t alak�tottak ki 1995-ben. Az amerikai
Sert�stermelők Sz�vets�ge z�rt �l�st h�vott �ssze Iowa-ban a sert�selő�ll�t�s
k�zpontj�ban. Ezen agr�rfinansz�roz� bankok, feldolgoz�k, integr�torok �s 15
kutat�, k�zt�k j�magam is, vett r�szt. Ezen a tan�cskoz�son egy�rtelműv� v�lt,
hogy �j alapokra kell helyezni a sert�stermel�st, mert a baromfiipar az erős
koncentr�ci�ja k�vetkezt�ben m�g belf�ld�n is kiszor�tja a sert�sterm�keket.
Ekkor a sert�steny�szt�s az USA-ban m�g viszonylag sz�tapr�z�dott volt. A
tan�cskoz�s eredm�nyek�nt megfogalmaz�dtak az �j k�vetelm�nyek: ezek k�z�l az
egyik legfontosabb a koncentr�ci� n�vel�se; ennek �rdek�ben az �tsz�z koca
alatti telepek nem kapnak hitelt, �s csak olyan sz�vetkezeteket finansz�roznak,
amelyeknek legal�bb sz�z tagjuk van, �s �vente legal�bb 2-3 milli� darab sert�st
�ll�tanak elő.
M�r akkor vil�gos volt, hogy a csal�di gazdas�goknak  ha nem �llnak �ssze �s
nem sz�vetkeznek  nincs versenyk�pes helyzet�k. A csal�di gazdas�gok
versenyhelyzet�t t�bbek k�z�tt erősen rontja a magas v�l�si ar�ny is a
legfejlettebb orsz�gokban.
Az is megsz�vlelendő tanuls�g, hogy m�g a leggazdagabb orsz�gok is k�lf�ldi
tők�t vonnak be saj�t agr�rgazdas�guk fejleszt�se �rdek�ben, s ez a tőke
jellemzően r�gh�z k�tődik, sokkal jobban nemzetiv� v�lik, mint a mobilis
ipari tőke (pl. USA, �j-Z�land stb.)
Hogyan jellemezn� a magyar �lelmiszer-gazdas�g jelenlegi helyzet�t?
J�k az agr�r�kol�giai adotts�gaink. Gondoljunk csak bele, hogy a hollandoknak
n�gyszer annyi műtr�gy�t kel felhaszn�lni, mint nek�nk talajaik rossz
t�panyag-megk�tő k�pess�ge miatt. A kedvező term�szeti felt�telek mellett
azonban nehez�tő k�r�lm�nyek is g�tolj�k a hazai agr�rgazdas�g prosperit�s�t.
Itt van p�ld�ul az erős forint, amely nagyon k�ros a magyar mezőgazdas�gnak.
Sokat seg�tene egy stabil re�l�rfolyam, �s az eur� mielőbbi bevezet�se is jobb
lenne a jelenlegi helyzetn�l. A magas kamatokat is meg kell eml�tenem, amelyek
kitermelhetetlenek az agr�rgazdas�g j�vedelmi viszonyai mellett. A
feketegazdas�got is a ront� t�nyezők k�z�tt eml�tem, mivel idehaza n�gyszer
akkora a m�rt�ke, mint az eur�pai �tlag. Ez erk�lcstelen �s versenytorz�t�
t�nyező a tisztess�ges termelőkkel, a fogyaszt�kkal �s az ad�fizető
polg�rokkal szemben is.
A f�ldk�rd�s megoldatlans�ga szint�n g�tolja a magyar �lelmiszer-gazdas�g
sz�rnyal�s�t, ez�rt mielőbb ki kell szabad�tani a politika fogs�g�b�l. Egy
fontos nemzetk�zi tapasztalat, hogy soha senkinek nem siker�lt megoldani az
agr�rgazdas�g moderniz�ci�j�t k�lf�ldi tőke bevon�sa n�lk�l, m�g a
leggazdagabb orsz�goknak sem. Ha ezt megl�pj�k, akkor �jra lesz magas szintű
�llatteny�szt�s �s prosper�l� kert�szet is Magyarorsz�gon. Ma az agr�rgazdas�g
fajlagos j�vedelemelő�ll�t�sa egyharmada az EU �tlag�nak. Az előbb eml�tett
t�nyezők �sszehangolt csatasorba �ll�t�s�val m�r k�z�pt�von t�zmilli�rd eur�
lehetne a magyar �lelmiszer-gazdas�g exportja, �s megdupl�zhatn�nk a jelenlegi
nett� devizahozamot, azaz n�gymilli�rd eur�ra n�velhetn�nk. Ehhez azonban
megfelelő szakmai-szellemi b�zisra is sz�ks�g van. Ma azonban �gy l�tszik,
hogy az �j fejlőd�si p�ly�hoz nem lesz elegendő sz�m� �s kvalit�s�
szakember�nk. Ez a vesz�ly nemcsak benn�nket fenyeget, de hasonl� a helyzet az
USA-ban �s N�metorsz�gban is.
Magyarorsz�g a kedvező mezőgazdas�gi adotts�gait a m�ltban is igyekezett
kihaszn�lni, s ez legt�bbsz�r siker�lt is.
Haz�nkban sohasem volt �h�ns�g, a k�z�pkorban is j�l műk�d�tt a mezőgazdas�g.
A Monarchia idej�n pedig volt egy jelentős felfut�s, amely j�r�szt k�lf�ldi �s
banktők�re, valamint �rdemi tud�simportra �p�lt. A KGST-n bel�li
agr�rsikereinket szint�n liber�lis agr�rpolitik�val alapoztuk meg:
korm�nyprogramok �s k�sőbb vil�gbanki programok seg�tett�k az adotts�gaink
kedvező kihaszn�l�s�t, bej�tt az orsz�gba az �lenj�r� technol�gia �s know-how
�s hangs�lyoznom kell, hogy ragyog� vezetőink is voltak sok tsz-ben, �llami
gazdas�gban �s a k�zigazgat�sban.
A sikeres m�lt ut�n t�rj�nk vissza a rendszerv�lt�s ut�ni egyharmados
visszaes�sre, ennek okaira �s az aktu�lis feladatainkra!
Hangs�lyoznom kell, hogy a t�lpolitiz�lt mezőgazdas�g sehol sem műk�dik �s
k�l�n�sen akkor vesz�lyes, ha az �zemstrukt�ra vegyes, mint eset�nkben. Egy
szab�lyoz�rendszeren bel�l ugyanis nem megval�s�that� a nagyon k�l�nb�ző
m�retű v�llalkoz�sok egys�ges szab�lyoz�sa. Amit elrontottak a 90-es �vek
elej�n, azt neh�z rendbe tenni �s hosszabb idő sz�ks�ges hozz�. A jelenlegi
helyzet azonban nem tarthat� fenn hosszabb t�von. Gondoljunk csak bele, hogy a
m�lt sz�zad 70-80-as �veiben n�lunk val�sult meg a legsikeresebb sz�vetkezeti
modell, amely előseg�tette a paraszts�g �letsz�nvonal�nak n�vel�s�t, el�rve a
v�rosi sz�nvonalat, a vid�ki infrastrukt�ra ki�p�l�s�t, a mezőgazdas�gban
dolgoz�k nyugd�j- �s eg�szs�gbiztos�t�s�t, a k�z�s �s h�zt�ji gazdas�g szerves
egym�sra �p�l�s�t. Ilyen eredm�nyekkel az akkori K�z�s Piac orsz�gai sem
dicsekedhettek.
Eln�k �r eml�tette a k�lf�ldi tőke n�lk�l�zhetetlen szerep�t az agr�rgazdas�g
fejleszt�s�ben. A rendszerv�lt�s ut�n a k�lf�ldi tőke bej�tt ugyan a magyar
�lelmiszeriparba, de azt�n egy r�sze ki is ment. �n szerint ennek mi lehet az
oka?
V�lem�nyem szerint a k�lf�ldiek nem szeretik a bizonytalan szab�lyoz�si
felt�teleket. Emellett a k�lf�ldi tőke t�rsadalmi meg�t�l�se sem a
legkedvezőbb idehaza. A forint �rfolyam-ingadoz�sa is jelentős
bizonytalans�gi t�nyező. V�g�l a nyersanyagh�tt�r sz�tapr�zotts�g�t is
megeml�tem, amely szint�n nehez�ti az �lelmiszer-feldolgoz�k helyzet�t. Ők
ugyanis k�t-h�rom alapanyag-besz�ll�t�val m�g j�l egy�tt tudnak dolgozni, de a
sok kis partner bizonytalann� teszi a feldolgoz� kapacit�sok kihaszn�l�s�t, az
egys�ges minős�g biztos�t�s�t �s rontja a piaci versenyk�pess�get is.
Mi a v�lem�nye arr�l, hogy az elm�lt �vek agr�rb�k�je ut�n a mezőgazdas�g
hamarosan a v�laszt�si kamp�ny r�sz�v� v�lik? Ezt az�rt k�rdezem, mert
Olaszorsz�gban a legut�bbi k�pviselő-v�laszt�s előtt a p�rtok megegyeztek
abban, hogy a mezőgazdas�got �s a vid�ket nem teszik a v�laszt�si kamp�ny
r�sz�v�.
Nekem van egy �lmom a k�t nagy p�rt megegyez�s�ről, hogy a mezőgazdas�got
kiveszik a kamp�nyt�m�k k�z�l, �s ezzel egyidejűleg abban is meg�llapodnak,
hogy a v�laszt�sok ut�n le�lnek, �s szakmai alapon hat�rozz�k meg az
ag�rgazdas�g j�vőj�t. V�gtelen�l boldog lenn�k, ha ez az �lmom teljes�lne.