Magyar agrárstratégia készül

Dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke

Beszélgetés dr. Csikai Miklóssal, a Magyar Agrárkamara elnökével

A Magyar Agrárkamara XXI. küldöttgyűlését tartotta június 4-én. Melyek voltak a küldöttgyűlés legfőbb céljai?

Először is törvényi kötelezettségünk, hogy az előző év beszámolóját és a tárgyévi terveket a küldöttgyűlés tárgyalja meg és fogadja el. Ez minden évben kötelezően teljesítendő feladatunk. Ezentúl azonban a magyar agrárium jövőjét jelentősen befolyásoló kérdéseket is tárgyalnunk kellett, így az SPS 2009. évi bevezetését, a KAP félidős felülvizsgálatával kapcsolatos EU-javaslatokat és a magyar agrárstratégia kidolgozásának kezdeményezését.

Folytassuk beszélgetésünket az aktuális kérdések előbbi sorrendjében! A küldöttgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az elnökség javaslatát az SPS 2009. évi bevezetésére vonatkozóan. A politika megosztott ebben a kérdésben…

A Kamara köztestület és ezért távol tartja magát a pártpolitikáktól. Mi szakmai alapon foglalkozunk az agrárium kérdéseivel. Az SPS bevezetését támogató előterjesztésünket egy jó fél évig tartó előkészítő munka előzte meg, sok tájékoztatót is tartottunk, amelyen igyekeztünk minden szükséges információt megadni. A szavazás eredménye azt mutatja, hogy mindenkit sikerült meggyőzni az új támogatási rendszerre való áttérés indokoltságról.

Milyen érvek szólnak az SPS 2009. évi bevezetése mellett?

A magyar termelőknek az az érdeke, hogy Magyarország az EU-ban ne „külön táborba” tartozzon, hanem mielőbb a régi tagállamokkal kerüljön egy megítélés alá. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ne érjen bennünket hátrány a 15-ökkel szemben, s ezt az SPS alkalmazásával érhetjük el. A ma alkalmazott támogatási rendszerhez tartozó ún. „külön boríték”-ok szerinti támogatási lehetőségeket elveszítenénk, ha nem váltanánk. Emellett az új támogatási rendszer öt évre garantált, minden magyar termelő számára átlátható támogatási feltételeket jelent; nem ösztönöz eladhatatlan termékek előállítására, ugyanakkor bizonyos területeken fennmaradnak a termeléstől függő támogatások is. Meggyőződésem, hogy a magyar termelők döntő többségének az SPS rendszer több és kiszámíthatóbb támogatást jelent.

A másik jelentős kérdés a KAP félidős felülvizsgálata. A Kamara milyen álláspontot alakított ki ezzel kapcsolatban?

Mi egyértelműen amellett vagyunk, hogy egyszerűsödjön a szabályozás, és ne legyen a támogatásnak alsó és felső korlátja. Köztudott, hogy nálunk nagyon sok a kisgazdaság és ezeket tönkre tenné, ha a jövőben nem kapnának támogatást, holott vidéken éppen a munkanélküliség és a szegénység a legfőbb probléma. A támogatás felső határának szabályozása egyértelműen hátrányt jelentene a legnagyobb piaci arányt képviselő magyar termelőknek a versenytársakkal szemben, ezért nem támogatjuk. Az a véleményünk továbbá, hogy az első pillért változatlanul kell hagyni, és nemzeti hatáskörben kell lehetőséget adni az első és második pillér közötti átjárásra.

A magyar agrárközvélemény teljesen egységes abban, hogy szükség van egy konszenzusra épülő középtávú agrárstratégiára, amely meghatározza a nemzeti agrárpolitikai célokat és az ezek teljesüléséhez szükséges feltételeket. A küldöttgyűlés nemcsak ezt erősítette meg, hanem állást foglalt amellett, hogy a Kamara és az AKI közösen dolgozza ki a magyar agrárstratégiát. Elnök úr véleménye szerint milyen tényezők indokolják ezt a döntést?

Teljesen új kihívásokkal kell szembe néznünk a világgazdaságban, az energia mellett egyre markánsabb stratégiai cikké válik az élelmiszer és a víz. Ezért a kiváló magyar mezőgazdasági és vízgazdálkodási adottságok ésszerű kihasználására kell törekedni a környezeti és gazdasági fenntarthatóság együttes biztosítása mellett. Az ellenőrzött, biztonságos és jó minőségű élelmiszer-előállítás növelésében nagy lehetőségeink vannak, de ennek realizálásához megfelelő stratégiára van szükség. Az élelmiszer-előállítás mellett fontos terület a bioüzemanyag-előállításban való részvétel is a magyar mezőgazdasági termelők számára; ezzel kapcsolatban azonban az Agrárkamara elsősorban az üzemi szintű megoldásokat szorgalmazza.
A stratégia kidolgozására megállapodást kötöttünk az AKI-val, de a gyakorlati szakemberek javaslataira és kontrolljára is nagymértékben szeretnénk építeni. Úgy tervezzük, hogy az ágazati részanyagok már októberben elkészülnek és a teljes szakmai stratégiával a következő év elején jelenünk meg.

Köszönöm a beszélgetést.