Minőségi búza kell Magyarországnak

A szakemberek és a kutatók szerint Magyarországon előtérbe kell helyezni a minőségi búzatermelést, mivel ez adhat esélyt a magyar gabonatermelőknek arra, hogy itthon és külföldön is megfelelő áron adhassák el árujukat - hangzott el egy gabonatermesztéssel foglalkozó szakmai tanácskozáson.

A kutatók szerint a magyar búzafajták megfelelőek a köztermesztésre: a környező országokban is keresik a hazánkban nemesített búzafajtákat és az egyéb kalászos növényeket.

A szakemberek úgy vélik, elsősorban a búza sikértartalmát kell megfelelő szintűre hozni ahhoz, hogy az a malmokban jól feldolgozható alapanyagot jelentsen. Emellett azonban figyelembe kell venni azokat a változó fogyasztói igényeket is, miszerint az emberek több rostot, fehérjét és kevésbé emészthető keményítőt szeretnének fogyasztani. Ez utóbbi azért fontos, mert gátolja az elhízást, ami jelenleg már népbetegségnek számít Európában.

Őszi búzából idén várhatóan ötmillió tonna körüli lesz országosan a termés mennyisége. A kalászosokból összességében az előrejelzések szerint mintegy hétmillió tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Ez utóbbi mennyiség egymillió tonnával kevesebb, mint amennyit a szaktárcánál becsültek - mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

A termésbecsléssel jelenleg óvatosan kell bánni, mivel a gabona még sokat alszik kinn a földön és az időjárási körülmények jelentős mértékben befolyásolhatják a termés mennyiségét - vélekedik Vancsura. Az aratás idején az esős időjárás árthat a termés mennyiségének és minőségnek, valamint a munka ütemének, ami jelentős veszteségeket is okozhat. Az árpa aratása már megkezdődött az ország déli homokos területein, a munka dandárja azonban csak az őszi búza aratásával indul majd el.

Magyarországon étkezési célra nagyjából 1,0-1,2 millió tonna búzát használnak majd fel. Ezen felül mintegy hárommillió tonna étkezési minőségű búza maradhat, amelyet külföldön kell értékesíteni. Vancsura azt javasolja, hogy a termelők az aratást követően ne adják el azonnal termést, hanem - mivel a tárolókapacitások rendelkezésre állnak - várják meg a legjobb pillanatot.

Magyarországon a gabonát elsősorban élelmezési célra kell termeszteni, mert az ország adottságai erre kínálják a legjobb lehetőséget, ám az energetikai célú felhasználást sem szabad elvetni. Az energia célú termesztés az elnök szerint tíz-húsz százalékos lehet hazánkban.