Mediterrán kihívás előtt áll az agrárium

Miközben manapság sok gyümölcs leszedetlenül marad vagy a hipermarketek parkolójában végzi, szakértők azt állítják, éppen ezek a hagyományos és keresett termékek húzhatnák ki a magyar agrárium szekerét a kátyúból. A kereslet itthon és külföldön egyre nő a friss zöldségek, gyümölcsök iránt, de a dísznövénykertészet előtt is komoly perspektíva áll. Plinius, a napfényes Itália fia már 2000 éve is a "gyümölcstermő" jelzővel írt Pannóniáról, de régi dicsőségünket csak fejlesztésekkel állíthatjuk vissza.

A magyar mezőgazdaság számára adott a kitörési recept, mégpedig a hagyományos zöldség- és gyümölcsfajták termesztésének felfuttatásával, de a dísznövény-kertészeti ágazatban is nagy lehetőségeink vannak. Ezek úgynevezett magas hozzáadott értéket képviselő, nagy munkaigényű területek, vagyis nagy eltartóképességgel rendelkeznek. A kereslet megvan, hiszen az EU-országok gond nélkül fel tudnának venni még néhány százezer tonna friss árut, és akkor az oroszokról még nem is beszéltünk, akik most már nem is annyira a konzervet, hanem a friss terméket vennék.

Míg az eddigi tendencia a gépi művelés terjedésének kedvezett, a piacon egyre inkább a kézi szedésű, friss gyümölcsöket és zöldségeket keresik. Több öntözésre és fóliasátorra lesz szükség, és a logisztikai kapacitást is fejleszteni kell, ahogyan a termékszerkezetre is ráfér a frissítés.

A szürkemarhatartás nem lesz húzóágazat

A piaci motivációk határozzák meg, hogy mit termesztenek, tenyésztenek a gazdák - mondta az [origo]-nak Fórián Zoltán agrárelemző. Vagyis nem meglepő, hogy a magyar agráriumban éppen a nagy árnövekedést produkáló, nagy tömegben értékesíthető árutőzsdei termékek - búza, kukorica, repce - viszik a prímet. Fórián szerint a különleges agrártermékek soha nem lesznek meghatározóak a magyar mezőgazdasági termelésben, ahogyan a korábban kitörési pontnak gondolt hagyományos magyar állatok tartása sem.

A kertészeti ágazat Magyarországon évente 300-350 milliárd forint bevételt produkál, persze erősen időjárásfüggően. Ennek fele a zöldség-gyümölcs termesztésből származik, míg negyedét a szőlő, további negyedét pedig a dísz- és gyógynövény alágazat adja. Az agrártermelésen belül a kertészeti ágazat exportja a legnagyobb, ami a teljes árbevételnek a harmadát teszi ki. A termelés tovább bővíthető, ehhez azonban óriási fejlesztésekre lenne szükség. A 2013-ig terjedő uniós költségvetési időszakban az ágazat 50-60 milliárd forint támogatásra számíthat. A terv szerint az idei 2,8 millió tonnás termés öt év alatt 3,6 millió tonnára is nőhet.

Szinte minden megterem

Az adottságaink és körülményeink nagyszerűek, a régióban kimondottan jó pozícióban vagyunk - mondja Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezetője az [origo]-nak. Magyarországon a déli áruféleségeket leszámítva gyakorlatilag minden megterem, a kérdés tehát csak az, hogy mit éri meg termeszteni - mondja a szakértő. A friss áru belföldön és külföldön egyaránt keresleti piaccal rendelkezik, méghozzá olyan, dinamikusan bővülő piaccal, amelyen idén előfordult például, hogy egy orosz piacra szállító kereskedő a rendelt étkezési meggy duplázásával sem tudta kielégíteni az ottani igényeket. A fogyasztók egyre jobban rászoknak a szuper- és hipermarketben való vásárláshoz, és most már itt is növekszik a friss áruk fogyasztása.

Óriási tartalékai vannak az országnak az öntözéses kultúrák fejlesztésében, amit a lehetőségeinkhez képest jelenleg igen kis területen folytatnak a Dél-Alföldön. Ráadásul Magyarország édesvízkészlete, azon belül a termálvíz-ellátottsága világszinten is kiemelkedő, vagyis a fóliasátras növénytermesztés komoly muníciókkal bír. A fejlődéshez arra is szükség lenne, hogy az öntözőrendszerek az országos vízgazdálkodási tervhez kapcsolódóan épüljenek ki - teszi hozzá Mártonffy.

Minőségi előnyben vagyunk

Magyarországtól keletre gyakorlatilag szűz piacról beszélhetünk a magas minőségű kertészeti termelés tekintetében; jó lenne, ha ezeket a magyar agrártermékek hódíthatnák meg - nyilatkozta Hamar Balázs, a Magyar Agrárkamara kertészeti osztályának vezetője az [origo]-nak.

A magyar gazdáknak elsősorban olasz, holland és belga vetélytársakkal kell megküzdeniük a piacon. Ahhoz, hogy részesedésünket - és a nemzetgazdaság hasznát - növelhessük, sokkal nagyobb mértékben kéne hasznosítani a termálvízes öntözés lehetőségeit - mondja ő is.

A termálvíz kiaknázatlansága a szabályozási környezet hiányosságaira vezethető vissza. A hőforrások kitermelését itthon környezetvédelmi okokra hivatkozva adminisztratív módon akadályozhatják meg, ami a mienknél környezettudatosabb országokban, például Hollandiában bizonyosan nem gátolhatná meg egy gazdasági ágazat fejlődését - véli a szakértő.

Az éghajlat változása elsősorban a mezőgazdaságot érinti, Magyarország pedig az egyik legveszélyeztetettebb ország ebből a szempontból - fogalmaz Harnos Zsolt professzor, a klímaváltozással foglalkozó Magyar Tudományos Akadémia-kutatócsoport vezetője. Ez röviden azt jelenti, hogy ha a globális átlaghőmérséklet 1 fokkal emelkedik, akkor Magyarországon 2-vel. A mediterrán éghajlathoz új növényfajok telepítésével, illetve nemesítésével lehet alkalmazkodni. A hőmérséklet emelkedése az állattartást is befolyásolja, a szarvasmarhák tejhozama például jelentősen csökken a kánikulában.

A professzor szerint valószínű, hogy délszaki növények is megjelennek majd országunkban. Az 1950-es évek elején a magyar mezőgazdaságban már próbálkoztak rizzsel, ricinusmaggal, gyapottal, citrommal vagy éppen gumipitypanggal - kevesen tudják, de az ország éghajlatában akkoriban is egy melegebb periódus uralkodott, ami azonban csak néhány évig tartott.

Tél nélkül

A klímaváltozás főleg új gyümölcsfajták megjelenésével jár a Kárpát-medencében, de egész Európába egyre újabb növény- és állatfajok vándorolnak be a globalizáció és a felmelegedés hatására. A mezőgazdaság számára ez kellemetlen következményekkel is járhat. Korábban ismeretlen probléma volt, az utóbbi években viszont rendszeresen áttelelnek olyan kártevők, amelyeknek a valódi kontitentális télben esélyük sem volt a túlélésre. Az ezredforduló óta a folyamat felgyorsult, évente átlagban 19 új faj jelenik meg az öreg kontinensen a francia agrárkutató intézet jelentése szerint. Az új fajoknak csak kevesebb mint tizede telepedett be az emberi szándéknak megfelelően, zömüket spontán módon hurcoltuk be hajók, repülőgépek, vonatok és teherautók segítségével.

A magyar kertészet legnagyobb értékei kétségkívül azok a hungarikumnak tartott állat- és növényfajok, amelyek helyi sajátosságnak, jellegzetes magyar termékeknek számítanak. Ilyen például a kalocsai fűszerpaprika, a makói hagyma, a hajdúsági torma vagy éppen a vecsési savanyú káposzta. A hungarikumok meghatározása és megismertetése ugyancsak kitörési pont lehet a magyar agrárium és élelmiszeripar számára, és gyakran "csak" a külföldi marketingjükre fordított erőfeszítések csekélysége áll nagyobb sikerük útjában. A piac megszerzése és megtartása olyan folyamat, amelynek még csak valahol a közepén vagyunk - teszi hozzá a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács vezetője.

Változás, Hatás, Válaszadás

A hőmérséklet emelkedése, a szárazodás (sivatagosodás), az extremitások fokozódása növeli a kockázatot, a hozamok, a minőség és a termésbiztonság várható romlása miatt. A Változás, Hatás, Válaszadás (VaHaVa) címet víselő kutatási program foglalkozik a klímaváltozás mezőgazdasági kihívásaivaló; az anyag a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésében valósult meg. A kutatók a szélsőséges körülményeket is akceptáló, szárazságtűrő és melegkedvelő növényfajták elterjesztésében látják az alkalmazkodás útját, miközben az öntözéses és fóliasátras kultúráknak is nagyobb szerepet szánnának. A szélsőséges időjárási jelenségek ellen mindenképpen nagyobb védelem kell, például a jégesők ellen hálóval, rakétákkal kellene fellépni. Az állattenyésztés területén nem számítanak nagy felfutásra, de a haltenyésztés felkarolását javasolja több okból is - új víztározók építése és hasznosítása, egészségügyi okok.

"A hazai gyümölcstermelés évszázados harcot folytat az extrém időjárási jelenségek hatásaival" - fogalmaz az anyag. A meggy, cseresznye, dió, szilva, alma, más gyümölcsféleségekhez képest a jövőben is biztonságosabban termelhető. A zöldségek között a paprika, paradicsom, uborka, görögdinnye, csemegekukorica lehet a jó választás a dokumentum szerint. Az energetikai célú növénytermesztésben sokan szintén nagy lehetőségeket látnak, de a korábbi egyöntetűen kedvező megítélés mára a múlté. Az élelmiszer-árrobbanás miatt - és az élelmiszerhiánytól tartva - sok ország lemondott az energetikai célú növénytermesztésről, ráadásul friss kutatási eredmények az efféle növényeknek a termőföldre és a biodiverzitásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait is kimutatták.