Uniós konszenzuskényszer klímaügyben

Az Európai Unió tagországainak vezetői egyhangúlag állást foglaltak arról, hogy meg kell próbálni még idén elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek részletezik a tavaly vállalt klímavédelmi célok teljesítésének programját. Megállapodtak ugyanakkor abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi döntés helyett teljes egyetértéssel kell elfogadni a végső megállapodást, vagyis bármelyik tagország vétójoggal bír.

Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcstalálkozó zárását követő sajtótájékoztatón közölte: teljes az egyetértés abban, hogy az ambiciózus célokat nem szabad megváltoztatni. Marad tehát az EU által meghirdetett eredeti program, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal 2020-ra. Megállapodtak ugyanakkor abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi döntés helyett teljes egyetértéssel, konszenzussal kell elfogadni a végső megállapodást, azaz bármelyik tagország vétójoggal bír.

A jelenlegi tervek ellen a közép- és kelet-európai országoknak számos kifogásuk van. A három balti állam, valamint Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország azt sürgeti, hogy az Európai Unió ismerje el azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésében eddig elértek "nagyon magas társadalmi és gazdasági költségekkel". Az egyik fő probléma tehát az, hogy a jelenlegi brüsszeli széndioxidkibocsátás-csökkentési javaslatok nem 1990-et, hanem 2005-öt veszik viszonyítási évnek, és figyelmen kívül hagyják a kilencvenes években lezajlott ipari szerkezetátalakítást. Szerintük a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok idején fontos, hogy az uniós energiapolitika egyszerre vegye figyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét.

Hosszú az út a megállapodásig

A csúcstalálkozó számos résztvevője - köztük a magyar delegáció is - utalt ugyanakkor arra, hogy még hosszúnak mutatkozik az út a megállapodásig. Ez volt a véleménye mások mellett Angela Merkel német kancellárnak is.

Az EU-t jogilag semmi nem köti arra, hogy még idén megállapodjon a tervezetről, amely tagországonként lebontva tartalmazza a célok teljesítéséhez vezető utat. Azt azonban Brüsszel már kinyilvánította, hogy a témáról jövőre Koppenhágában tartandó nemzetközi értekezletig szeretné tető alá hozni a megállapodást.

Göncz Kinga külügyminiszter a csúcstalálkozó után a konszenzuskényszer kimondásával kapcsolatban azt mondta: „Megteremtődött annak a lehetősége, hogy olyan megegyezés jöjjön majd létre, amely kiegyensúlyozott, koherens, és valamennyi, korábban felmerült szempontot figyelembe veszi. (...) Ebben az is benne van, hogy a magyar javaslat továbbra is az asztalon van”.