AgrárHírek: Arccal a környezetvédelem és a minÅ‘ségi élelmiszerek felé Arccal a környezetvédelem és a minÅ‘ségi élelmiszerek felé ================================================================================ Forrás: Magyar Agrárkamara on 2009. szeptember 23. Most nem kullogunk az események után Azt szokták mondani, hogy a jog, a maga alkotta törvényeivel, rendeleteivel, az események után kullog. Mindig az élet által felvetett problémákra, amikor azok már nagyok, utólag keresi a szabályozást. Talán most ez nincs így, amikor Magyarországon a mezÅ‘gazdaságban, idén január 1.-tÅ‘l megkezdÅ‘dött a kölcsönös megfeleltetés környezetre vonatkozó Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelményeinek (JFGK) bevezetése is. Ez a követelményrendszer a környezet- és természetvédelemért, általában a vidéki környezet állapotáért, valamint a minÅ‘ségi élelmiszerekért készült. Most, amikor még talán nem nagy a baj! Általában még tiszták a felszíni és felszín alatti vizeink, országos szinten legnagyobb nemzeti kincsünk, a termÅ‘talaj állapota sem romlott le teljesen, nagy kiterjedésű erózióval azért találkozhatunk, itthoni alapanyagból és hazai feldolgozók által elÅ‘állított élelmiszereink minÅ‘sége is meghaladja a nemzetközi szintet, stb. Ugyanakkor a hírközlÅ‘k naponta tájékoztatnak arról, hogy a világban, az említett kérdésekben, milyen súlyos problémák vannak. Olykor ez alól még a fejlett országok sem kivételek, gondoljunk a különbözÅ‘ élelmiszer botrányokra, vagy az ihatatlan csapvizekre. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy nálunk idÅ‘ben bevezetésre került ez a követelményrendszer. Nem szerencsés fordítás, szerencsés tartalom Cross compliance, azaz kölcsönös megfeleltetés (KM). Hát nem igazán irodalmi fordítás és kifejezés. De majd megszokjuk. Mert ebben az esetben megbocsátható a nyelvi tökéletlenség, hiszen ez a szakkifejezés fontos és hasznos tartalmat takar. Az Európai Unió Közös MezÅ‘gazdasági Politikája 2003-as reformjának gyümölcse a kölcsönös megfeleltetési rendszer. Egy olyan új támogatási filozófia húzódik mögötte és benne, ami arról szól, hogy a társadalom egésze profitál a mezÅ‘gazdasági termelÅ‘knek juttatott támogatásból. Leegyszerűsítve: akkor kapnak támogatási pénzt a gazdák, ha úgy vigyáznak a vidéki környezetre és olyan egészséges élelmiszer alapanyagot állítanak elÅ‘, hogy az, az ország minden lakosának és közvetetten Európa népességének is jó. És mindezt szigorú ellenÅ‘rzések és szankciók fedezete mellett. A kölcsönös megfeleltetés a mezÅ‘gazdaság több funkciós jellegére is utal. Azt üzeni a társadalomnak, hogy a mezÅ‘gazdaság nem csak élelmiszert állít elÅ‘, hanem tevékenysége, része a környezet- és természetvédelemnek, az élelmiszerbiztonságnak és a vidék környezeti állapotának. A környezettudatos gazdálkodással, ezeket a gazdálkodói gondolkodás részévé teszi, és egyben élelmiszer fogyasztói elvárásoknak tesz eleget. Azokban az országokban, ahol már bevezették, az agráriumban dolgozók munkájának össztársadalmi elfogadottsága nÅ‘tt. Azt mondtuk, hogy a kölcsönös megfeleltetés egy rendszer. Miért is? Mert tartalmazza a követelményeket, az ellenÅ‘rzés elÅ‘írásait és a szankcionálást is. Olyan részleteiben is szigorú követelményrendszer, melynek egyes elemeire hosszabb felkészülésre van szükség. Ezért a JFGK-k  a Helyes MezÅ‘gazdasági és Környezeti Állapot elÅ‘írásait már 2004-óta be kell tartanunk - három lépcsÅ‘ben kerülnek bevezetésre, 2009. január 1. és 2013, január 1. között. Lényeges még, hogy a kölcsönös megfeleltetés minden támogatást igénybevevÅ‘re vonatkozik, mérettÅ‘l, tulajdonviszonytól és mezÅ‘gazdasági ágazattól függetlenül. Ez alól egyedül az erdÅ‘gazdálkodók kivételek. Egyébként pedig elÅ‘írásai nem a tulajdonosra, hanem a használóra (termelÅ‘re) vonatkoznak. Vázlatosan a konkrétumokról A kölcsönös megfeleltetés elÅ‘írásait, az Európai Unió most már Magyarországra is vonatkozó jogi szabályozása szerint, a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) és a Helyes MezÅ‘gazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) követelményei tartalmazzák. A JFGK természetvédelmi, környezetvédelmi és állatjelölési, nyilvántartási szabályainak, már idén január 1-tÅ‘l meg kell felelniük a mezÅ‘gazdaságban támogatást igénybevevÅ‘knek. A növényvédÅ‘szerekre, növényegészségügyre, állategészségügyre, élelmiszerbiztonságra és a legsúlyosabb állatbetegségekre vonatkozó elÅ‘írások két év múlva, az állatvédelemre vonatkozóak pedig négy év múlva lesznek kötelezÅ‘ek. A természetvédelmi elÅ‘írások, kiemelten a vadon élÅ‘ madarak, más vadon élÅ‘ állatok és növények, valamint a természetes élÅ‘helyek védelmére vonatkoznak. Arra nincs mód, hogy minden szabályt felsoroljunk, de például tilos a madarak fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása és elpusztítása. Gondoljunk arra, hogy a madarak nem csak fán fészkelnek, hanem sok faj földön is, ahol mezÅ‘gazdasági munkagépek zavarhatják a fészkelÅ‘ madarakat. Ez a rendelet például minden gazdálkodóra vonatkozik. Ugyanakkor vannak olyan szabályok, amelyek csak a fokozottabb védelem alá tartozó, u.n. Natura 2000-es területekre érvényesek. Ilyenek a gyepterületek védelmérÅ‘l szóló elÅ‘írások, hiszen a rétek, legelÅ‘k növényi és állati fajgazdagságát fenn kell tartani, ezért kíméletes gazdálkodás folytatható csak rajtuk. Szintén egy példát említünk: koratavasszal sokszor vizenyÅ‘sek a gyepterületek. Ilyenkor gépekkel rámenni tilos, mert a növényeket a puha talajon a gépi taposás károsítja. A környezetvédelmi elÅ‘írások közé a felszín alatti vizek védelme, a szennyvíziszap felhasználásának szabályai és a nitrát szennyezés elleni védelem tartozik. Ehelyütt is csak szemezgetni tudunk a sok és részletes elÅ‘írásból, de mindenki által belátható, hogy fontos dolgokról van szó. Ki gondolná, hogy ha a felszín alatti vizek elszennyezÅ‘dnek, akkor évtizedeknek, vagy évszázadoknak kell eltelnie, míg újra tiszták lesznek. Sokszor egy szigeteletlen trágyatároló, vagy növényvédÅ‘szer raktár oly mértékű szennyezést idézhet elÅ‘, mely a XXII. században is kimutatható lesz a felszín alatti vízbázisokban. ElsÅ‘sorban a mezÅ‘gazdaságon kívül keletkezik sok szennyvíziszap. KézenfekvÅ‘ lenne ezek elhelyezése a szántóföldeken, más mezÅ‘gazdasági kultúrákban. Mindez azonban a talajvédelem miatt, hatósági vizsgálatokhoz és engedélyhez kötött. Engedélyezett kijuttatás is idÅ‘ben korlátozott, például szántóföldi kultúrában csak betakarítás és vetés közötti lehetséges. Zöldségnövényeknél és talajjal érintkezÅ‘ gyümölcsöknél (pl. eper), sem a termesztés évében, sem az azt megelÅ‘zÅ‘ évben nem lehet kijuttatni, még bevizsgált szennyvíziszapot sem. Magyarország 3.200 településébÅ‘l, 1789-nek a környezete nitrátérzékeny terület. Sokan emlékeznek még arra, hogy 20 évvel ezelÅ‘tt még palackos ivóvizet lehetett csak fogyasztani, fÅ‘leg gyerekeknek pl. Biatorbágyon, a kutak vizének nitrát tartalma miatt. A nitrát szennyezés elleni védelem szabályai az érzékeny területeken korlátozzák a szerves- és műtrágya felhasználását, mennyiségben és idÅ‘ben. Külön szabály vonatkozik a lejtÅ‘s területekre, ahonnan egy-egy zápor, vagy gyors hóolvadás leviheti a völgybe a kijuttatott tápanyagokat. Ez nem csak a gazdának veszteség, hanem a nagy koncentrációjú nitrogén a talajba, vagy felszíni vizekbe (patakok, tavak, stb.) jutva szennyezi azokat. A felszíni vizek mellett védÅ‘sávokat határoznak meg 2  20 m között, ahol nem lehet trágyázni. Az állattartó telepek trágyaelhelyezése is szabályozásra került. Az állatjelölési, nyilvántartás szabályok már a nyomonkövetés céljából kerültek bevezetésre, ami a késÅ‘bbi még szigorúbb élelmiszerbiztonsági elÅ‘írások alapját képezik. Ez esetben egyedi állatjelölésekrÅ‘l van szó, szarvasmarha, sertés, juh és kecske esetében. A kölcsönös megfeleltetés másik lába a Helyes MezÅ‘gazdasági és környezeti Állapot (HMKÁ), fajsúlyos elÅ‘írásokat tartalmaz, úgy mint: - Talajerózióra vonatkozó elÅ‘írások (pl. 12%-nál nagyobb lejtésnél egyes növények nem termeszthetÅ‘k, mások csak rétegvonalas műveléssel; nyári betakarítású növény tarlóját meg kell tartani október végéig, vagy másodvetést kell alkalmazni a talaj takarása érdekében, hogy egy hirtelen esÅ‘ ne mossa le a talaj termÅ‘rétegét stb.). - Teraszos szÅ‘lÅ‘művelésnél a teraszok megszüntetése tilos. - Vetésváltásra vonatkozó elÅ‘írások. (Hosszú idÅ‘n keresztüli monokultúrák ellen.) - Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetésének tilalma. - Vízzel telített talajokon gépi munkát végezni tilos. - Gyepterületek túllegeltetése tilos. - MezÅ‘gazdasági területeket gyommentesen kell tartani. - MezÅ‘gazdasági területeken az inváziószerű cserje megtelepedéseket meg kell akadályozni (ilyen agresszív fajok pl. vadolaj, fűzek, vadbodza stb.) EllenÅ‘rzés és szankciók elsÅ‘sorban, szemléletváltoztatási céllal Egyes elÅ‘írásokat a MezÅ‘gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), másokat a MezÅ‘gazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) ellenÅ‘rzi. Részben véletlenszerű kiválasztással (pl. nem nitrátérzékeny szántóföld ellenÅ‘rzése stb.), részben pedig kritikus területekre koncentrálva (pl. lejtÅ‘sterületek, állattartó telepek, Natura 2000-es gyepek, nitrátérzékeny területek, szennyvíziszap elhelyezésére engedéllyel rendelkezÅ‘k stb.) ellenÅ‘riznek. Aki egyszer megbukott, sűrűbben számíthat ellenÅ‘ri látogatásra. Az ellenÅ‘rök a helyszínen csak a tényeket rögzítik, az összes rendelkezésre álló technikai eszköz és dokumentum (pl. engedélyek megléte) segítségével. Az ellenÅ‘rök mindent, a mezÅ‘gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan ellenÅ‘rizhetnek, nem csak azt a területet, amelyre a gazdálkodó támogatási kérelmet nyújtott be. Például egy gazda csak területalapú támogatást igényelt, de állatot is tart. Az ellenÅ‘rök az állatjelölést és állatnyilvántartást is meg fogják vizsgálni. Az ellenÅ‘rzés kiértékelését már nem maguk az ellenÅ‘rök végzik. A jegyzÅ‘könyvek alapján az esetleges szankciókról már a hivatal apparátusa dönt. Nem a mindenáron való büntetés a cél, sokkal inkább a nevelés szemléletváltás elÅ‘segítése. Ezért elÅ‘ször a szankciók enyhék, vagy csak figyelmeztetés hangzik el. FÅ‘leg az ismétlÅ‘ket és a súlyos természetkárosítókat marasztalják el. Például, ha valaki szennyvizet vezet a patakba, vagy ha önkényesen szÅ‘lÅ‘ teraszokat szüntet meg stb., számíthat arra, hogy nem csak támogatás-csökkentésben lesz része, hanem esetleg több évre nem kap támogatást. Mindezeket végiggondolva belátható, hogy a mezÅ‘gazdaságban dolgozóknak, az abból élÅ‘knek, szemléletváltásra van szükségük. A jövÅ‘ben nem a mennyiségi termelés lesz a cél, hanem minÅ‘ségi termékek elÅ‘állítása, mégpedig olyan technológiákkal, amelyek a környezeti és természeti értékek megÅ‘rzését maximálisan elÅ‘segítik, magunk és a jövÅ‘ generációinak számára. Csak ehhez kapnak támogatást a gazdák. További információkért forduljon a Gazdálkodói Információs Szolgálat tanácsadóihoz személyesen  www.agrarkamara.hu weboldalon GISZ menüpont alatt megtalálhatók elérhetÅ‘ségeik, vagy az info@agrarkamara.hu email címen. Információk gyűjthetÅ‘k le továbbá a www.agrarkamara.hu weboldal Kölcsönös Megfeleltetés menüpontja alól is, vagy km.agrarkamara.hu oldalon. Összeállította: Dr. Garádi Péter (kamarai tanácsadó)