IFPRI tanulmány a klímaváltozás költségeiről

A washingtoni székhelyű International Food Policy Research Institute (IFPRI) a közelmúltban publikált egy tanulmányt a klímaváltozásról és az adaptáció költségeiről a mezőgazdaságban[1], amelyet 2009. október 5-én mutattak be az IFPRI székhelyén.

- A klímaváltozás miatt a fejlődő országokban a legfontosabb haszonnövények hozama jelentősebben csökken, mint a fejlett országokban. Megjegyzendő, hogy a különböző modellek között érdemi eltérések vannak. Például a fejlett országok nem öntözött kukoricatermesztő régióiban a NCAR alapú, CO2 fertilization-hatást figyelembe nem vevő modell 2050-re 5,7%-os hozamcsökkenést, míg a CSIRO alapú, CO2-hatást figyelembe vevő modell 23,9%-os hozamnövekedést prognosztizál 2000-hez képest.

- Klímaváltozás nélkül is várható árnövekedés, azonban azt a klímaváltozás felerősíti. Például 2050-re a kukorica ára klímaváltozás nélkül is 63%-kal emelkedne a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása következtében 2000-hez képest. A klímaváltozással ez a növekedési ráta 148-153% körül alakul.

- A klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatása a legkedvezőtlenebbül a Szub-Szaharai Afrikát és Dél-Ázsiát érinti.

- Az alultáplált gyermekek száma összességében csökken 2050-re, de a klímaváltozással 20%-kal több gyermek nem jut elegendő élelemhez, mint anélkül.

- A kedvezőtlen hatások ellentételezésére a fejlődő országokban mintegy 7,1-7,3 Mrd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente. Ennek megoszlása:

   -Szub-Szahara régió: 3 Mrd $ (elsősorban vidéki úthálózat fejlesztése, öntözés),

   -Dél-Ázsia: 1,5 Mrd $ (elsősorban mezőgazdasági kutatás-fejlesztés, öntözés),

   - Latin-Amerika, Karib-térség: 1,2 Mrd $ (elsősorban mezőgazdasági kutatás-fejlesztés, öntözés),

   -Kelet-Ázsia/Csendes-óceáni térség: 1 Mrd $ (elsősorban mezőgazdasági kutatás-fejlesztés, öntözés).