AgrárHírek: IFPRI tanulmány a klímaváltozás költségeirÅ‘l IFPRI tanulmány a klímaváltozás költségeirÅ‘l ================================================================================ Forrás: FVM on 2009. október 07. A tanulmány a klímaváltozás kedvezÅ‘tlen hatásainak mérésére két indikátort használ: a kalóriafogyasztást és az alultáplált gyermekek számát, és azt vizsgálja, hogy mi a költsége annak a három elembÅ‘l  mezÅ‘gazdasági kutatás, vidéki úthálózat fejlesztése, öntözés - álló összberuházásnak, amely ahhoz szükséges, hogy a 2050-re várható klímaváltozás negatív hatásait kiküszöbölje.A tanulmány a csapadékmennyiség és a hÅ‘mérséklet alakulására 2000-2050 között két forgatókönyvet vesz alapul, az amerikai National Center for Atmospheric Research (NCAR), illetve az ausztrál Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization (CSIRO) által elÅ‘revetített szcenáriókat[2]. A két szcenáriót a tanulmány modellezi az ún. CO2 fertilization[3] hatás figyelembe vételével is. MegjegyzendÅ‘, hogy a klímaváltozás hatásait illetÅ‘en azért még jelentÅ‘s a bizonytalanság, a CSIRO az Amazon-medence nyugati részére például jelentÅ‘s csapadékkiesést prognosztizál, míg a NCAR növekedést.A tanulmány következtetéseit az alábbiakban lehet összefoglalni: - A klímaváltozás miatt a fejlÅ‘dÅ‘ országokban a legfontosabb haszonnövények hozama jelentÅ‘sebben csökken, mint a fejlett országokban. MegjegyzendÅ‘, hogy a különbözÅ‘ modellek között érdemi eltérések vannak. Például a fejlett országok nem öntözött kukoricatermesztÅ‘ régióiban a NCAR alapú, CO2 fertilization-hatást figyelembe nem vevÅ‘ modell 2050-re 5,7%-os hozamcsökkenést, míg a CSIRO alapú, CO2-hatást figyelembe vevÅ‘ modell 23,9%-os hozamnövekedést prognosztizál 2000-hez képest. - Klímaváltozás nélkül is várható árnövekedés, azonban azt a klímaváltozás felerÅ‘síti. Például 2050-re a kukorica ára klímaváltozás nélkül is 63%-kal emelkedne a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása következtében 2000-hez képest. A klímaváltozással ez a növekedési ráta 148-153% körül alakul. - A klímaváltozás mezÅ‘gazdasági termelésre gyakorolt hatása a legkedvezÅ‘tlenebbül a Szub-Szaharai Afrikát és Dél-Ázsiát érinti. - Az alultáplált gyermekek száma összességében csökken 2050-re, de a klímaváltozással 20%-kal több gyermek nem jut elegendÅ‘ élelemhez, mint anélkül. - A kedvezÅ‘tlen hatások ellentételezésére a fejlÅ‘dÅ‘ országokban mintegy 7,1-7,3 Mrd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente. Ennek megoszlása: -Szub-Szahara régió: 3 Mrd $ (elsÅ‘sorban vidéki úthálózat fejlesztése, öntözés), -Dél-Ázsia: 1,5 Mrd $ (elsÅ‘sorban mezÅ‘gazdasági kutatás-fejlesztés, öntözés), - Latin-Amerika, Karib-térség: 1,2 Mrd $ (elsÅ‘sorban mezÅ‘gazdasági kutatás-fejlesztés, öntözés), -Kelet-Ázsia/Csendes-óceáni térség: 1 Mrd $ (elsÅ‘sorban mezÅ‘gazdasági kutatás-fejlesztés, öntözés).A tanulmány az alábbi linkrÅ‘l tölthetÅ‘ le: http://www.ifpri.org/pressroom/briefing/impact-climate-change-agriculture ------------------------- [1] Climate Change  Impact on Agriculture and Cost of Adaptation[2] A CSIRO-modell csapadék szempontjából szárazabb forgatókönyvet vázol.[3] A megemelkedett CO2 szint kedvezÅ‘ hatással járhat a növények fejlÅ‘désére (ennek megítélése még rendkívül bizonytalan, újabban inkább negatív). Forrás: Dr. Tóth Attila