Tartalom

Hírlevél

Szavazás: Darányi Ignác Terv

Ön szerint alkalmas a Darányi Ignác Terv a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődési pályára állításához?

Főoldal | Környezetvédelem | Klímapolitika és mezőgazdaság az Egyesült Államokban

Klímapolitika és mezőgazdaság az Egyesült Államokban

2009. november 02. Forrás: FVM

Betűméret:

Az Egyesült Államokban az egészségügyi reform mellett az elmúlt időben kiemelt figyelmet kapott a klímaváltozással kapcsolatos politika és törvényhozási folyamat.

A Képviselőház 2009. június 26-án igen szűk többséggel elfogadta a maga javaslatcsomagját (HR 2454, a továbbiakban: Waxman-Markey javaslat) Henry Waxman (D-CA) és Edward Markey (D-MA) képviselők szponzorálásában, míg a Szenátus a szeptember 28-án John Kerry (D-MA) és Barbara Boxer (D-CA) szenátorok által benyújtott javaslatot (S1733, a továbbiakban: Kerry-Boxer javaslat) tárgyalja.

Bár a mezőgazdaság részesedése a GHG-kibocsátásból relatíve kicsi, a javaslatok vitája során a mezőgazdaság igényeinek kezelése mégis kulcsfontosságú lehet. A Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency – EPA) 2007-es számításai szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásából 7 %-kal[1] részesedik az USA-ban. Mindez szén-dioxid ekvivalensben mérve 502 millió tonnányi kibocsátást jelentett 2007-ben.

1. ábra: Az egyes ágazatok részesedése a CO2 ekvivalensben mért GHG-kibocsátásból. Forrás: EPA

Míg a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak kibocsátási szerkezetében a szén-dioxid jelenti a legnagyobb tételt (85-98 % között), addig a mezőgazdaság esetében – annak jellegéből adódóan – a metán és nitrogén-oxid[2] kibocsátás sokkal hangsúlyosabb. Az összkibocsátás 43 %-a N2O, 41 %-a CH4 és 16 %-a CO2. A metánkibocsátás 1990 és 2007 között 11 %-kal nőtt, míg a N2O kibocsátás némileg fluktuált (az időjárás, a szintetikus műtrágyamennyiség és a termésmennyiség függvényében), de összességében 5 %-kal növekedett.

forrás	1990	1995	2000	2005	2006	2007
CH4	171,4	186,3	180,5	185,5	186,8	190
emésztés (állatok)	133,2	143,6	134,4	136	138,2	139
trágyakezelés	30,4	34,5	37,9	41,8	41,9	44
rizstermesztés	7,1	7,6	7,5	6,8	5,9	6,2
mezőgazdasági hulladék égetése	0,7	0,7	0,8	0,9	0,8	0,9
N2O	212,8	215,6	218,9	225,5	223,5	223,1
termőföld művelése	200,3	202,3	204,5	210,6	208,4	207,9
trágyakezelés	12	12,9	14	14,2	14,6	14,7
mezőgazdasági hulladék égetése	0,4	0,4	0,5	0,5	0,5	0,5
Összesen	384,2	402	399,4	410,8	410,3	413,1

1. Táblázat: A mezőgazdaság CH4 és N2O kibocsátásának alakulása, millió tonna CO2 ekvivalensben. Forrás: EPA

A Waxman-Markey javaslat eredeti formájában nem tartalmazott rendelkezést a mezőgazdaságra nézve: a mezőgazdaság kimaradt a csökkentési kötelezettség alól, de a GHG –megkötésért és az emelkedő költségekért sem kapott volna kompenzációt. Mindez a farmerszövetségek és a Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Collin Peterson heves ellenállásába ütközött. Peterson végül is elérte, hogy

- a javaslat explicite tartalmazzon olyan rendelkezést, amely mentesíti a mezőgazdaságot és erdészetet a cap-n-trade rendszer alól,

- hozzon létre egy olyan önkéntes programot, mely alapján a termelők kreditet kaphatnak GHG-kibocsátást csökkentő, illetve GHG-t megkötő technológiák alkalmazásáért,

- a fenti programot ne az EPA, hanem a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) menedzselje,

- az EPA 5 éávig ne vegye figyelembe az indirekt földhasználat-változás hatásait a bioüzemanyagok kibocsátás-csökkentésének értékelése során.

A Kerry-Boxer javaslat ehhez képest nem tartalmazza Peterson kompromisszumos javaslatait, és javarészt hallgat a mezőgazdaságról. Azonban a mezőgazdaság a Szenátusban sem marad támogató nélkül, mivel a Mezőgazdasági Bizottság új elnöke, Blanche Lincoln nemcsak a Kerry-Boxer javaslatot, hanem még a Képviselőház által elfogadott tervezetet is ellenzi (az általa képviselt déli rizs és gyapottermesztők profitálhatnak a legkevesebbet a cap-n-trade rendszerből). Lincoln beiktatásakor kijelentette, hogy számos meghallgatást kíván lefolytatni az ügyben, és számára egyáltalán nem sürgős, hogy Koppenhága előtt érdemi kompromisszum szülessen a klímapolitika terén.

Rendelkezés	Szenátus (Kerry-Boxer)	Képviselőház (Waxman-Markey)
Kibocsátás-csökkentés	Kötelező, szövetségi szintű cap-n-trade rendszer bevezetése. Csökkenő limitek, a kibocsátóknak éves engedélyért (jogosultságért) kell jelentkezniük minden kibocsátott tonna szén után. 2020-ra a 2005-ös GHG kibocsátási szint 20 %-os csökkentését kell elérni, 2050-re 83 %-ost.	Kötelező, szövetségi szintű cap-n-trade rendszer bevezetése. Csökkenő limitek, a kibocsátóknak éves engedélyért (jogosultságért) kell jelentkezniük minden kibocsátott tonna szén után. 2020-ra a 2005-ös GHG kibocsátási szint 17 %-os csökkentését kell elérni, 2050-re 83 %-ost.
Kibocsátás-csökkentési kötelezettség a mezőgazdaságra, erdészetre	nincs	nincs
Jogosultságok kiosztása	Kidolgozatlan	Egyes hátrányosan érintett iparágak részére – például beton-, vas-, üveggyártás, helyi energia, földgáz - ingyenes jogosultságokat helyez kilátásba az első 10-15 évre. Az első évben a jogosultságok 85 %-át ingyenesen osztanák ki.
Kreditek felhasználása	Évente maximum 2 Mrd tonna CO2 ekvivalensnek megfelelő kibocsátást lehet GHG kibocsátás-csökkentésért, megkötésért kiutalt kreditek megvásárolásával kiváltani, ezek negyede származhat külföldről.	Évente maximum 2 Mrd tonna CO2 ekvivalensnek megfelelő kibocsátást lehet GHG kibocsátás-csökkentésért, megkötésért kiutalt kreditek megvásárolásával kiváltani, ezek fele származhat külföldről
Jogosultságok árszabályozása	Korlátok között, 28 $-os plafon. Később emelkedik.	Korlátok között, 28 $-os plafon. Később emelkedik, de enyhébb mértékben.
Kedvezmények, ellentételezés a mezőgazdaság számára	Nem garantálja, az elnökre bízza annak engedélyezését.	A farmerek és erdőtulajdonosok számára lehetővé teszi, hogy kibocsátás-csökkentésért, illetve GHG-megkötésért kreditet kapjanak, és azt a piacon eladhassák. A programot az USDA hajtja végre. Lehetséges már alkalmazott gyakorlat alapján is kredithez jutni 2001-ig visszamenőleg[3].
EPA szerepe	Az EPA-t felhatalmazza, hogy eddigi javaslatai alapján önállóan szabályozza a GHG-kibocstátást, beleértve a mezőgazdaság számára hátrányos rendelkezéseket is az ún. Clean Air Act alapján (egy különösen érzékeny téma a mezőgazdaság számára)..	Kizárja a Clean Air Act alkalmazását.
Bio-üzemanyagok	Az EPA figyelembe veheti az indirekt földhasználat-változást a bio-üzemanyagok „carbon footprintjének” vizsgálata során.	Az EPA 5 évig nem veheti figyelembe az indirekt földhasználat-változást a bio-üzemanyagok „carbon footprintjének” vizsgálata során.
Kereskedelem	Lesz benne egy védzáradék, de még egyelőre kidolgozatlan.	Az energia-intenzív ágazatok védelmében felhatalmazza az elnököt, hogy megtorló kereskedelmi eszközöket (például védővámok) vezessen be olyan országokkal szemben, amelyek nem alkalmaznak megfelelő, ekvivalens kibocsátás-csökkentési rendszert.

2. Táblázat: A két törvényjavaslat mezőgazdaság szempontjából releváns elemeinek összehasonlítása. Forrás: AFBF, Reuters

A javaslatok közös eleme egy kibocsátási limit és ehhez kapcsolódó kötelező, szövetségi szintű kibocsátási jogosultság-kereskedelmi rendszer bevezetése. Arról nagyjából konszenzus van, hogy bármelyik javaslat elfogadása esetén az energia és a műtrágya költsége megdrágul, melynek következtében csökken a farmok profitja és versenyképessége, mivel költségnövekedésüket nem vagy csak igen nehezen tudják áthárítani. A kibocsátási limit szempontjából Képviselőházban elfogadott javaslat a mezőgazdaság számára kedvezőbb, mert azzal, hogy 3 %-kal enyhébb csökkentési követelményt ír elő, kevésbé szigorú, mint a Kerry-Boxer tervezet. Azonban szakértők szerint egy 17 %-os csökkentés felajánlása 2020-ig kevés lesz Koppenhágában.

Az USDA a Waxman-Markey javaslat Képviselőház által történt elfogadása után kiadott egy – konzervatív jellegű - elemzést annak gazdasági hatásairól. Az USDA szerint rövidtávon a farmok nettő jövedelme kevesebb, mint 1 %-kal csökkenne, mert a kreditek mérsékelnék a költségnövekedés okozta hátrányt. Közép- és hosszú távon a nettó farmjövedelemben már komolyabb – 3,5-7,2 %-os – kiesés lesz tapasztalható a költségek emelkedése következtében. Ennek ellenére a kreditpiacból származó bevétel is növekszik, és valószínűleg meg is haladja a költségnövekményt. Megjegyzendő, hogy az USDA nem számol a kreditpiac azon hatásával, hogy erdősítésre ösztönöz, amely felfelé húzhatja a takarmánynövények és ezáltal az élő állatok, húsok és a tej árát.

Az EPA analízise szerint a Waxman-Markey javaslatnak az alábbi hatása lenne az energiaárakra:

	2015	2020	2025	2030	2035	2040	2045	2050
jogosultság árfolyama ($)	12,64	16,31	20,78	26,54	33,92	43,37	55,27	70,4
elektromos áram árának változása (%)	10,7	12,7	14	13,3	16,9	24	29,1	35,2
földgáz árának változása (%)	7,4	8,5	8,6	10,4	14,3	18,9	24,1	30,9
kőolaj árának változása (%)	3,2	4	4,7	5,6	7,2	9	11,4	14,6

3. Táblázat: Az energiaárak alakulása a Waxman-Markey javaslat figyelembe vételével. A változások 2005-höz képest értendők. Forrás: EPA

A műtrágya-költségek 2025-ig változatlanok maradnának, mert a törvényjavaslat szerint ingyen juthatnának kibocsátási jogosultságokhoz. Mindez komoly kedvezmény lenne a mezőgazdaságnak, mer a műtrágya drágulása az USDA szerint a termelők költségeit sokkal nagyobb mértékben növelné, mint például az üzemanyagköltségek.

	rövidtáv	középtáv	hosszútáv
kukorica	2,97	20,05	62,97
cirok	3,15	13,62	28,25
árpa	1,75	12,5	26,1
zab	1,42	10,3	21,65
búza	1,65	12,35	25,85
rizs	7,72	33,7	70,2
szójabab	1,12	6,25	12,97
gyapot	3,65	19,75	41,1

4. Táblázat: A Waxman-Markey javaslat inputárakon keresztül gyakorolt hatása egyes haszonnövények hektárra vetített változó költségére ($/ha), 2005-ös dollárban. Forrás: USDA, saját.

Mivel a termelői árak növekedése nem képes ellentételezni a megemelkedett költségeket, egyik legkomolyabb kérdés, hogy a mezőgazdaság milyen módon, milyen mértékben nyer kompenzációt, és hogyan tudja hasznosítani GHG-megkötési képességét. Az EPA becslései szerint a mezőgazdaság és erdészet a gazdaság teljes GHG-kibocsátásának 12 %-át köti meg évente (ennek 90 %-át az erdők), amelyet potenciálisan 20 %-ra lehetne növelni, amennyiben 1 kredit ára a 15 $-t eléri. A Bipartisan Policy Center 2008-as tanulmánya szerint[4], amennyiben a mezőgazdaság évente 168 millió tonna CO2-t köt meg, az 15 $/kredit átlagárral 2,5 Mrd $ dollár éves jövedelmet jelentene az ágazat számára.[5] Az USDA szerint a mezőgazdaság és erdészet – a megváltozó gazdálkodási gyakorlat miatt – 2050-re évente 643 millió tonna GHG (CO2 ekvivalens) megkötésére lesz képes, amely 28 Mrd dollár (2005-ös reál), kreditekből származó bruttó bevételt jelent az ágazatnak. A mezőgazdaság GHG megkötési képessége különösen rövidtávon lehet nagyon fontos, amíg a nemzetgazdaság további ágazatai alkalmazkodnak az új követelményekhez.

A mezőgazdasági termelők eddig a Chicago Climate Exchange (CCX) önkéntes szénkereskedelmi rendszerében való részvétellel környezetkímélő művelési módok alkalmazásáért járó „karbon kreditjeiket” (Carbon Financial Instrument – CFI) eladhatták a CCX-n, és ezzel némi többletbevételre tehettek szert. A CCX-en vállalt csökkentési kötelezettségek 10 %-a származott - nem csak mezőgazdasági - CFI-k vásárlásából. A CQ Weekly magazin szerint például 400 hektár dél-dakotai föld után évente körülbelül 8000 dollárnyi többletbevételre lehetett szert tenni. Általános vélemény szerint ezek a kreditek alulértékeltek. A CFI értéke 2008 júniusában tetőzött, majd drasztikusan visszaesett a gazdasági válság következtében.

2. ábra: A CCX CFI árfolyamának (USD) és kereskedési volumenének (t) alakulása, Forrás: CCX

Azonban amennyiben megvizsgáljuk a CFI-k határidős piacát, a helyzet sokkal kedvezőbb. A Chicago Climate Futures Exchange CFI-US terméke a CFI-re vonatkozó árfolyam-várakozásokat tükrözi 2013-tól – tehát egy valószínűsíthető szövetségi szintű, kötelező cap-n-trade rendszer bevezetését követően. A CFI-US árfolyama 2008-ban és 2009-ben is stabilan 10-12 dollár körül mozgott. Természetesen a kereskedési volumen még alacsony, de az amerikai klíma-törvényhozási erőfeszítések következtében várhatóan emelkedni fog.

A CCX mezőgazdasághoz, erdészethez kapcsolódó, kreditre jogosító programjai a következők:

mezőgazdasági metán összegyűjtése és elégetése (trágyakezeléshez kapcsolódó biogáz-erőművek),
folyamatos környezetkímélő talajművelés (minimum 5 évig) és gyepgazdálkodás (5 évig megtartani a gyep-szántóföld arányt),
erdősítés,
megújuló energia-rendszerek,
fenntartható legelőgazdálkodás.

A 2. számú programban például egy Iowa-i gazdálkodó – 1,5 tonna szénmegkötés/ha-ral számolva – 2008 júniusában hektáronként 10,5 dollár körüli összeget kaphatott a tőzsdén (tőzsdén kívül ennél még többet is). Ha a jövőbeni várakozásokkal, és a CFI-US határidős termékkel számolunk, akkor – jelen állás szerint 1 hektár termőföld után 16-17 dollárnyi összeg szerezhető a tőzsdén[6]. A klímaváltozási reformmal a CFI-US értéke – és a hektáronként elnyerhető összeg - várhatóan növekedni fog.

A CCX legnagyobb mezőgazdasági aggregátora egyébként a National Farmers Union (NFU), melyen keresztül 2 millió hektárnyi mezőgazdasági terület és körülbelül 4000 termelő iratkozott be valamelyik CCX programba, és jut így kreditekhez. Az NFU tagjai eddig összesen körülbelül 9,5 millió dollárt kerestek kreditjeikkel.

További nyitott kérdés, hogy a termelők milyen típusú tevékenység esetén juthatnak majd kreditekhez. Egy dologban ellenben tökéletes az egyetértés az ágazat szereplői között: bármi is legyen a végeredmény, annak végrehajtása ne az EPA-hez, hanem az USDA-hoz tartozzon. A Waxman-Markey javaslat már ad erre egy iránymutatást:

- környezetbarát talajművelés,

- téli vetéstakaró,

- nitrogén műtrágya használat csökkentése, nitrogénhatékonyság növelése,

- a rizsültetvények elárasztásának mérséklése (gyakoriság, mérték),

- GHG-kibocsátás csökkenését eredményező trágyakezelés,

- GHG-kibocsátás csökkenését eredményező állattartás (takarmányozás),

- erdősítés,

- szénmegkötést növelő erdőgazdálkodás,

- vizes élőhelyek kezelése,

- környezetbarát legelő és erdőgazdálkodás,

- csökkentett erdőkivágás,

- városi faültetés és gondozás,

- biogáz-üzemek létesítése,

- szerves trágya szántóföldi alkalmazása műtrágya helyett,

- hulladék szellőztetése.

Mindenesetre a klímapolitikai reform egyik haszonélvezője lehet a biotechnológia-ipar: egyrészt a minimális talajműveléses gazdálkodást megkönnyítő herbicid toleráns vetőmag és permetszer kombinációval, másrészt új GM-fajták – például nitrogén-hatékony fajták és felhasználásuk jogosult tevékenységként való elismertetésével.

Az egyes - jelentősebb - mezőgazdasági érdekképviseleti szerveződések álláspontjának főbb elemeit az alábbi táblázat foglalja össze.

Szervezet	Képviselt ágazat	Álláspont
American Farm Bureau Federation	6 millió farmer (családtagokat is beleértve)	Nem támogatja egyik törvényjavaslatot sem[7]. A limiteket és a jogosultságokat egy nem kívánatos szénadónak tekinti, melyet a mezőgazdaság – más iparágakkal ellentétben – nem tud áthárítani a fogyasztókra. Önkéntes, piaci alapú cap-n-trade rendszer elfogadható lenne. Mindkét javaslat jelentősen emeli a termelők költségeit, ezt csak részben tételezik ellen. Mindenképpen az USDA felügyelje a mezőgazdaság számára juttatandó kedvezményeket, melyeknek nem szabad azt eredményeznie, hogy produktív termőföldet vonjanak ki a termelésből. Támogatja a nukleáris energiát. Erősen ellenzi az indirekt földhasználat-változás figyelembe vételét a bio-üzemanyagok esetén.
National Farmes Union	250.000 főként kis és közepes családi gazdaság	Alapvetően támogatja a cap-n-trade rendszer bevezetését. A Képviselőház által elfogadott javaslat egy lépés a helyes irányba. A mezőgazdaságot érintő programokat az USDA-nak kell menedzselnie. Nem támogatja a belföldi kreditek felhasználásának mennyiségi korlátozását. A már környezetbarát technológiát alkalmazó termelőket is ismerjék el a rendszerben. A kreditek megfelelően kompenzálhatják a termelőket megemelkedett költségekért, amennyiben a törvényhozók egy átfogó megközelítést alkalmaznak. A nem cselekvésnek sokkal komolyabb költsége lehet (termésingadozások, stresszhelyzetek, természeti katasztrófák). A jogosultságok többségét árverésen kell kiosztani, a befolyt összegből megújuló energiával kapcsolatos projekteket kell támogatni. A jogosultságok 5 %-át a mezőgazdaság számára osszák ki (ingyenesen). Erősen ellenzi az indirekt földhasználat-változás figyelembe vételét a bio-üzemanyagok esetén.
National Corn Growers Association	kukoricatermelők	Egy megfelelően összeállított cap-n-trade program pozitív lehet az ágazat számára. Támogatja a Képviselőház által elfogadott javaslatot, és a Peterson által kiharcolt kompromisszumot. Nem támogatja a kreditek felhasználásának mennyiségi korlátozását. Ellenzi az indirekt földhasználat-változás figyelembe vételét a bio-üzemanyagok esetén.
Renewable Fuels Association	etanol, biodízel	Támogatja a Képviselőház által elfogadott javaslatot, és a Peterson által kiharcolt kompromisszumot. Nem támogatja a kreditek felhasználásának mennyiségi korlátozását. Ellenzi az indirekt földhasználat-változás figyelembe vételét a bio-üzemanyagok életciklus-analízise terén, illetve fosszilis üzemanyagok esetén is alkalmazni kell.
United Fresh Produce Association	friss termékek (elsősorban zöldség, gyümölcs)	A klímapolitikai reformelképzelések gazdasági hatásainak alapos elemzése – beleértve a szervezet által képviselt igen diverz ágazatot – szükséges bármely javaslat elfogadásához. A mezőgazdaságot megfelelően kompenzálni kell a megemelkedett inputköltségekért. Nem támogatja a kreditek felhasználásának mennyiségi korlátozását.
National Pork Producers Council	sertéstartók	Nem támogatja egyik javaslatot sem. Végső megoldásként elfogadná a Peterson-kompromisszumot, de tart egy cap-n-trade rendszer költségeitől, melyet nem lehet megfelelően ellentételezni.
National Cattlemen’s Beef Association	húsmarha-tartók	Nem ellenzi kategorikusan a cap-n-trade rendszert, de csakis átgondolt szabályozást támogat, ahol a mezőgazdaság megfelelő ellentételezéshez jut, és nem csökken versenyképessége a külföldi piacokon. Nem támogatja a kreditek felhasználásának mennyiségi korlátozását.
Growth Energy	megújuló energia (elsősorban etanol)	Alapvetően a piaci alapú (önkéntes) megközelítést támogatja, de elfogadja a Peterson által elért kompromisszumot, különösen annak indirekt földhasználat-változás figyelembevételére vonatkozó részét.
Dairy Farmers of America	tejtermelés	Tovább kell vizsgálni a klímaváltozás ágazatra gyakorolt hatásait ahhoz, hogy megfelelő szabályozást lehessen hozni. Biztosítani kell, hogy más országok (köztük a fejlődők) is hasonló csökkentési kötelezettségeket vállaljanak. Nem terjesztené ki a cap-n-trade rendszer a gazdaság valamennyi ágazatára.
Biotechnology Industrial Organization	biotechnológia	Erősen támogatja a klímapolitikai reformot. A törvény támogassa és ismerje el a biotechnológia alkalmazását a GHG-kibocsátás csökkentése során. A jogosultságok értékesítéséből befolyó összeg egy megfelelő részét fordítsák növényfajtákkal és bio-üzemanyagokkal kapcsolatos kutatások támogatására. A kreditre jogosító projektek felsorolásánál a biotechnológia expressis verbis szerepeljen.
American Soybean Association	Szójabab-termesztők	A Peterson-féle kompromisszum jelentős előrelépés, azonban további erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a szervezet költségnövekedéssel és versenyképesség-csökkenéssel kapcsolatos aggályait eloszlassák.

Klímapolitikai törvény el nem fogadása gyakorlatilag nem alternatíva a mezőgazdaság számára, ugyanis ebben az esetben az EPA szabályozná a GHG-kibocsátást az ún. Clean Air Act alapján. Az EPA már el is készített egy szabályozási tervezetet szeptember végén, amely a 25.000 tonna GHG felett kibocsátó üzemeket – beleértve a nagyobb farmokat is - szabályozza oly módon, hogy kötelezi őket kibocsátási engedélyek megvásárlására. Ez pedig a mezőgazdaság szereplői számára nem elfogadható.

A klímapolitikai reform egyik legfontosabb dilemmája, hogy csökkenti az energia-intenzív amerikai iparágak – köztük a mezőgazdaság – versenyképességét a magasabb energiaárak következtében olyan országokkal szemben, ahol hasonló rendszer nem kerül bevezetésre. Ezért egyfajta kereskedelmi védzáradék-rendszer bevezetésével kapcsolatban többé-kevésbé egyetértés mutatkozik, mely a mezőgazdaság szempontjából is fontos lehet.

Az amerikai klímapolitikai reform és a világkereskedelem liberalizációja szempontjából kulcsfontosságú, hogy Koppenhágában a fejlődő országok – különösen India, Kína, Brazília - megfelelő csökkentési kötelezettséget vállaljanak magukra. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az megingathatja a klímatörvény amerikai bázisát, és ha születik is reform, valószínűleg kereskedelmi jellegű megtorló intézkedések alkalmazásához vezet. Ez Európát nem valószínű, hogy érinti, de sok más – elsősorban fejlődő - országot igen, így rendkívül hátrányosan befolyásolhatja a WTO Dohai Fordulóját, és általában a protekcionizmus térnyeréséhez vezethet. Nem beszélve arról, hogy egy esetleges amerikai megtorló intézkedés WTO-konformitása is megkérdőjelezhető.

Bill Hohenstein, az USDA klímaváltozási programjának vezetője egy 2009. október 29-én megtartott fórumon az alábbiakban foglalta össze az USA Koppenhágával kapcsolatos álláspontját:

- a klímapolitika egyértelmű amerikai prioritás, az USA vezető szerepet kíván vállalni a nemzetközi színtéren is,

- a fejlett országoknak robosztus GHG-csökkentési kötelezettségeket kell vállalniuk,

- a fejlődő országok között differenciálni kell: a fejlettebbeknek is szükséges jelentős csökkentést vállalniuk, míg a kevésbé fejletteknek nem,

- az amerikai delegáció törekedni fog arra, hogy a mezőgazdaság Koppenhágában kiemelt szerephez jusson.

Több helyütt elhangozott, hogy amerikai részről egyfajta WTO-jellegű megközelítést támogatnának: nincs világszintű cap, az egyes országok tesznek vállalásokat, melyekhez ütemtervek kapcsolódnak, és amelyhez egy jelentési rendszer kapcsolódik; a nem teljesítés többek között kereskedelmi jellegű szankciókat vonna maga után.

Jelen állás szerint nem valószínű, hogy a Kongresszusban Koppenhágáig konszenzus-születik klímatörvény-ügyben. Szakértők szerint ezt több tényező is alátámasztja:

- az egészségbiztosítási rendszer reformjának vitája, amely több, a klímapolitika terén is húzó névnek számító demokrata szenátor idejét leköti,

- a Szenátus Mezőgazdasági Bizottsága elnökének, Blanche Lincolnnak relatíve ellenséges hozzáállása (aki ráadásul jövőre újraválasztásnak néz elébe),

- több, rendkívül érzékeny kérdéskör is nyitott: cap mértéke, engedélyek kiosztása, nukleáris energia és földgáz helye, széntüzelésű erőművekre vonatkozó csökkentési követelmények, munkahelyek védelme stb,

- a mezőgazdaság terén viszonylag kevés a hatástanulmány.

A Szenátusban a bizottsági meghallgatások október 26-án kezdődtek meg.

Amennyiben nincs konszenzus, az az amerikai tárgyalópartnerek helyzetét is megnehezíti Koppenhágában. Nem beszélve arról, hogy a kormányzat bármiben is egyezik meg, azt a Kongresszus korlátlanul felülvizsgálhatja, ami az amerikaiak vállalásainak komolyságát veszélyezteti.

[1] Az EU-s átlag 9 %.

[2] Melynek globális felmelegedési potenciálja (GWP) a CO2 21-szerese, illetve 310-szerse.

[3] Ezt a kérdést már csak azért is kezelni kell, mert annak a földje, aki már több éve környezettudatos talajművelést folytat, kevesebb szenet tud megkötni, mint aki csak újabban tér át.

[4] „The Role of Agriculture in Reducing Greenhouse Gas Emissions: Recommendations for a National Cap and Trade Program”, http://www.bipartisanpolicy.org/projects/21st-century-agriculture

[5] Megjegyzendő, hoy másik oldalról pedig a jogosultságok árfolyamának növekedésével az inputköltségek is növekednek.

[6] Forintra lefordítva: egy 500 hektáros gazdaság körülbelül 1,6-1,7 millió forint többletbevételre tehet szert.

[7] Az AFB „Don’t Cap our Future” címszóval egy kampányt is indított a klímapolitikai reform ellen. http://www.fbactinsider.org/

Forrás: Dr. Tóth Attila