AgrárHírek: Klímapolitika és mezőgazdaság az Egyesült Államokban 

Klímapolitika és mezőgazdaság az Egyesült Államokban
================================================================================
Forrás: FVM on 2009. november 02.
 
A K�pviselőh�z 2009. j�nius 26-�n igen szűk t�bbs�ggel elfogadta a maga
javaslatcsomagj�t (HR 2454, a tov�bbiakban: Waxman-Markey javaslat) Henry
Waxman (D-CA) �s Edward Markey (D-MA) k�pviselők szponzor�l�s�ban, m�g a
Szen�tus a szeptember 28-�n John Kerry (D-MA) �s Barbara Boxer (D-CA)
szen�torok �ltal beny�jtott javaslatot (S1733, a tov�bbiakban: Kerry-Boxer
javaslat) t�rgyalja. B�r a mezőgazdas�g r�szesed�se a GHG-kibocs�t�sb�l
relat�ve kicsi, a javaslatok vit�ja sor�n a mezőgazdas�g ig�nyeinek kezel�se
m�gis kulcsfontoss�g� lehet. A K�rnyezetv�delmi �gyn�ks�g (Environmental
Protection Agency  EPA) 2007-es sz�m�t�sai szerint a mezőgazdas�g az
�vegh�zhat�s� g�zok (GHG) kibocs�t�s�b�l 7 %-kal[1] r�szesedik az USA-ban.
Mindez sz�n-dioxid ekvivalensben m�rve 502 milli� tonn�nyi kibocs�t�st
jelentett 2007-ben.1. �bra: Az egyes �gazatok r�szesed�se a CO2 ekvivalensben
m�rt GHG-kibocs�t�sb�l. Forr�s: EPA M�g a nemzetgazdas�g egy�b �gazatainak
kibocs�t�si szerkezet�ben a sz�n-dioxid jelenti a legnagyobb t�telt (85-98 %
k�z�tt), addig a mezőgazdas�g eset�ben  annak jelleg�ből ad�d�an  a met�n
�s nitrog�n-oxid[2] kibocs�t�s sokkal hangs�lyosabb. Az �sszkibocs�t�s 43 %-a
N2O, 41 %-a CH4 �s 16 %-a CO2. A met�nkibocs�t�s 1990 �s 2007 k�z�tt 11 %-kal
nőtt, m�g a N2O kibocs�t�s n�mileg fluktu�lt (az időj�r�s, a szintetikus
műtr�gyamennyis�g �s a term�smennyis�g f�ggv�ny�ben), de �sszess�g�ben 5 %-kal
n�vekedett.
forr�s
1990
1995
2000
2005
2006
2007
CH4
171,4
186,3
180,5
185,5
186,8
190
em�szt�s (�llatok)
133,2
143,6
134,4
136
138,2
139
tr�gyakezel�s
30,4
34,5
37,9
41,8
41,9
44
rizstermeszt�s
7,1
7,6
7,5
6,8
5,9
6,2
mezőgazdas�gi hullad�k �get�se
0,7
0,7
0,8
0,9
0,8
0,9
N2O
212,8
215,6
218,9
225,5
223,5
223,1
termőf�ld művel�se
200,3
202,3
204,5
210,6
208,4
207,9
tr�gyakezel�s
12
12,9
14
14,2
14,6
14,7
mezőgazdas�gi hullad�k �get�se
0,4
0,4
0,5
0,5
0,5
0,5
�sszesen
384,2
402
399,4
410,8
410,3
413,1
1. T�bl�zat: A mezőgazdas�g CH4 �s N2O kibocs�t�s�nak alakul�sa, milli� tonna
CO2 ekvivalensben. Forr�s: EPAA Waxman-Markey javaslat eredeti form�j�ban nem
tartalmazott rendelkez�st a mezőgazdas�gra n�zve: a mezőgazdas�g kimaradt a
cs�kkent�si k�telezetts�g al�l, de a GHG megk�t�s�rt �s az emelkedő
k�lts�gek�rt sem kapott volna kompenz�ci�t. Mindez a farmersz�vets�gek �s a
K�pviselőh�z Mezőgazdas�gi Bizotts�g�nak eln�ke, Collin Peterson heves
ellen�ll�s�ba �tk�z�tt. Peterson v�g�l is el�rte, hogy
- a javaslat explicite tartalmazzon olyan rendelkez�st, amely mentes�ti a
mezőgazdas�got �s erd�szetet a cap-n-trade rendszer al�l,
- hozzon l�tre egy olyan �nk�ntes programot, mely alapj�n a termelők kreditet
kaphatnak GHG-kibocs�t�st cs�kkentő, illetve GHG-t megk�tő technol�gi�k
alkalmaz�s��rt,
- a fenti programot ne az EPA, hanem a Mezőgazdas�gi Miniszt�rium (USDA)
menedzselje,
- az EPA 5 ��vig ne vegye figyelembe az indirekt f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s
hat�sait a bio�zemanyagok kibocs�t�s-cs�kkent�s�nek �rt�kel�se sor�n.A
Kerry-Boxer javaslat ehhez k�pest nem tartalmazza Peterson kompromisszumos
javaslatait, �s javar�szt hallgat a mezőgazdas�gr�l. Azonban a mezőgazdas�g a
Szen�tusban sem marad t�mogat� n�lk�l, mivel a Mezőgazdas�gi Bizotts�g �j
eln�ke, Blanche Lincoln nemcsak a Kerry-Boxer javaslatot, hanem m�g a
K�pviselőh�z �ltal elfogadott tervezetet is ellenzi (az �ltala k�pviselt d�li
rizs �s gyapottermesztők profit�lhatnak a legkevesebbet a cap-n-trade
rendszerből). Lincoln beiktat�sakor kijelentette, hogy sz�mos meghallgat�st
k�v�n lefolytatni az �gyben, �s sz�m�ra egy�ltal�n nem s�rgős, hogy Koppenh�ga
előtt �rdemi kompromisszum sz�lessen a kl�mapolitika ter�n.
Rendelkez�s
Szen�tus (Kerry-Boxer)
K�pviselőh�z (Waxman-Markey)
Kibocs�t�s-cs�kkent�s
K�telező, sz�vets�gi szintű cap-n-trade rendszer bevezet�se. Cs�kkenő
limitek, a kibocs�t�knak �ves enged�ly�rt (jogosults�g�rt) kell jelentkezni�k
minden kibocs�tott tonna sz�n ut�n.2020-ra a 2005-�s GHG kibocs�t�si szint 20
%-os cs�kkent�s�t kell el�rni, 2050-re 83 %-ost.
K�telező, sz�vets�gi szintű cap-n-trade rendszer bevezet�se. Cs�kkenő
limitek, a kibocs�t�knak �ves enged�ly�rt (jogosults�g�rt) kell jelentkezni�k
minden kibocs�tott tonna sz�n ut�n.2020-ra a 2005-�s GHG kibocs�t�si szint 17
%-os cs�kkent�s�t kell el�rni, 2050-re 83 %-ost.
Kibocs�t�s-cs�kkent�si k�telezetts�g a mezőgazdas�gra, erd�szetre
nincs
nincs
Jogosults�gok kioszt�sa
Kidolgozatlan
Egyes h�tr�nyosan �rintett ipar�gak r�sz�re  p�ld�ul beton-, vas-,
�veggy�rt�s, helyi energia, f�ldg�z - ingyenes jogosults�gokat helyez kil�t�sba
az első 10-15 �vre. Az első �vben a jogosults�gok 85 %-�t ingyenesen osztan�k
ki.
Kreditek felhaszn�l�sa
�vente maximum 2 Mrd tonna CO2 ekvivalensnek megfelelő kibocs�t�st lehet GHG
kibocs�t�s-cs�kkent�s�rt, megk�t�s�rt kiutalt kreditek megv�s�rol�s�val
kiv�ltani, ezek negyede sz�rmazhat k�lf�ldről.
�vente maximum 2 Mrd tonna CO2 ekvivalensnek megfelelő kibocs�t�st lehet GHG
kibocs�t�s-cs�kkent�s�rt, megk�t�s�rt kiutalt kreditek megv�s�rol�s�val
kiv�ltani, ezek fele sz�rmazhat k�lf�ldről
Jogosults�gok �rszab�lyoz�sa
Korl�tok k�z�tt, 28 $-os plafon. K�sőbb emelkedik.
Korl�tok k�z�tt, 28 $-os plafon. K�sőbb emelkedik, de enyh�bb m�rt�kben.
Kedvezm�nyek, ellent�telez�s a mezőgazdas�g sz�m�ra
Nem garant�lja, az eln�kre b�zza annak enged�lyez�s�t.
A farmerek �s erdőtulajdonosok sz�m�ra lehetőv� teszi, hogy
kibocs�t�s-cs�kkent�s�rt, illetve GHG-megk�t�s�rt kreditet kapjanak, �s azt a
piacon eladhass�k. A programot az USDA hajtja v�gre. Lehets�ges m�r alkalmazott
gyakorlat alapj�n is kredithez jutni 2001-ig visszamenőleg[3].
EPA szerepe
Az EPA-t felhatalmazza, hogy eddigi javaslatai alapj�n �n�ll�an szab�lyozza a
GHG-kibocst�t�st, bele�rtve a mezőgazdas�g sz�m�ra h�tr�nyos rendelkez�seket
is az �n. Clean Air Act alapj�n (egy k�l�n�sen �rz�keny t�ma a mezőgazdas�g
sz�m�ra)..
Kiz�rja a Clean Air Act alkalmaz�s�t.
Bio-�zemanyagok
Az EPA figyelembe veheti az indirekt f�ldhaszn�lat-v�ltoz�st a bio-�zemanyagok
carbon footprintj�nek vizsg�lata sor�n.
Az EPA 5 �vig nem veheti figyelembe az indirekt f�ldhaszn�lat-v�ltoz�st a
bio-�zemanyagok carbon footprintj�nek vizsg�lata sor�n.
Kereskedelem
Lesz benne egy v�dz�rad�k, de m�g egyelőre kidolgozatlan.
Az energia-intenz�v �gazatok v�delm�ben felhatalmazza az eln�k�t, hogy megtorl�
kereskedelmi eszk�z�ket (p�ld�ul v�dőv�mok) vezessen be olyan orsz�gokkal
szemben, amelyek nem alkalmaznak megfelelő, ekvivalens kibocs�t�s-cs�kkent�si
rendszert.
2. T�bl�zat: A k�t t�rv�nyjavaslat mezőgazdas�g szempontj�b�l relev�ns
elemeinek �sszehasonl�t�sa. Forr�s: AFBF, ReutersA javaslatok k�z�s eleme egy
kibocs�t�si limit �s ehhez kapcsol�d� k�telező, sz�vets�gi szintű kibocs�t�si
jogosults�g-kereskedelmi rendszer bevezet�se. Arr�l nagyj�b�l konszenzus van,
hogy b�rmelyik javaslat elfogad�sa eset�n az energia �s a műtr�gya k�lts�ge
megdr�gul, melynek k�vetkezt�ben cs�kken a farmok profitja �s versenyk�pess�ge,
mivel k�lts�gn�veked�s�ket nem vagy csak igen nehezen tudj�k �th�r�tani. A
kibocs�t�si limit szempontj�b�l K�pviselőh�zban elfogadott javaslat a
mezőgazdas�g sz�m�ra kedvezőbb, mert azzal, hogy 3 %-kal enyh�bb cs�kkent�si
k�vetelm�nyt �r elő, kev�sb� szigor�, mint a Kerry-Boxer tervezet. Azonban
szak�rtők szerint egy 17 %-os cs�kkent�s felaj�nl�sa 2020-ig kev�s lesz
Koppenh�g�ban.Az USDA a Waxman-Markey javaslat K�pviselőh�z �ltal t�rt�nt
elfogad�sa ut�n kiadott egy  konzervat�v jellegű - elemz�st annak gazdas�gi
hat�sair�l. Az USDA szerint r�vidt�von a farmok nettő j�vedelme kevesebb, mint
1 %-kal cs�kkenne, mert a kreditek m�rs�keln�k a k�lts�gn�veked�s okozta
h�tr�nyt. K�z�p- �s hossz� t�von a nett� farmj�vedelemben m�r komolyabb 
3,5-7,2 %-os  kies�s lesz tapasztalhat� a k�lts�gek emelked�se k�vetkezt�ben.
Ennek ellen�re a kreditpiacb�l sz�rmaz� bev�tel is n�vekszik, �s val�sz�nűleg
meg is haladja a k�lts�gn�vekm�nyt. Megjegyzendő, hogy az USDA nem sz�mol a
kreditpiac azon hat�s�val, hogy erdős�t�sre �szt�n�z, amely felfel� h�zhatja a
takarm�nyn�v�nyek �s ez�ltal az �lő �llatok, h�sok �s a tej �r�t.Az EPA
anal�zise szerint a Waxman-Markey javaslatnak az al�bbi hat�sa lenne az
energia�rakra:
2015
2020
2025
2030
2035
2040
2045
2050
jogosults�g �rfolyama ($)
12,64
16,31
20,78
26,54
33,92
43,37
55,27
70,4
elektromos �ram �r�nak v�ltoz�sa (%)
10,7
12,7
14
13,3
16,9
24
29,1
35,2
f�ldg�z �r�nak v�ltoz�sa (%)
7,4
8,5
8,6
10,4
14,3
18,9
24,1
30,9
kőolaj �r�nak v�ltoz�sa (%)
3,2
4
4,7
5,6
7,2
9
11,4
14,6
3. T�bl�zat: Az energia�rak alakul�sa a Waxman-Markey javaslat figyelembe
v�tel�vel. A v�ltoz�sok 2005-h�z k�pest �rtendők. Forr�s: EPAA
műtr�gya-k�lts�gek 2025-ig v�ltozatlanok maradn�nak, mert a t�rv�nyjavaslat
szerint ingyen juthatn�nak kibocs�t�si jogosults�gokhoz. Mindez komoly
kedvezm�ny lenne a mezőgazdas�gnak, mer a műtr�gya dr�gul�sa az USDA szerint
a termelők k�lts�geit sokkal nagyobb m�rt�kben n�veln�, mint p�ld�ul az
�zemanyagk�lts�gek.
r�vidt�v
k�z�pt�v
hossz�t�v
kukorica
2,97
20,05
62,97
cirok
3,15
13,62
28,25
�rpa
1,75
12,5
26,1
zab
1,42
10,3
21,65
b�za
1,65
12,35
25,85
rizs
7,72
33,7
70,2
sz�jabab
1,12
6,25
12,97
gyapot
3,65
19,75
41,1
4. T�bl�zat: A Waxman-Markey javaslat input�rakon kereszt�l gyakorolt hat�sa
egyes haszonn�v�nyek hekt�rra vet�tett v�ltoz� k�lts�g�re ($/ha), 2005-�s
doll�rban. Forr�s: USDA, saj�t.Mivel a termelői �rak n�veked�se nem k�pes
ellent�telezni a megemelkedett k�lts�geket, egyik legkomolyabb k�rd�s, hogy a
mezőgazdas�g milyen m�don, milyen m�rt�kben nyer kompenz�ci�t, �s hogyan tudja
hasznos�tani GHG-megk�t�si k�pess�g�t. Az EPA becsl�sei szerint a mezőgazdas�g
�s erd�szet a gazdas�g teljes GHG-kibocs�t�s�nak 12 %-�t k�ti meg �vente (ennek
90 %-�t az erdők), amelyet potenci�lisan 20 %-ra lehetne n�velni, amennyiben 1
kredit �ra a 15 $-t el�ri. A Bipartisan Policy Center 2008-as tanulm�nya
szerint[4], amennyiben a mezőgazdas�g �vente 168 milli� tonna CO2-t k�t meg,
az 15 $/kredit �tlag�rral 2,5 Mrd $ doll�r �ves j�vedelmet jelentene az �gazat
sz�m�ra.[5] Az USDA szerint a mezőgazdas�g �s erd�szet  a megv�ltoz�
gazd�lkod�si gyakorlat miatt  2050-re �vente 643 milli� tonna GHG (CO2
ekvivalens) megk�t�s�re lesz k�pes, amely 28 Mrd doll�r (2005-�s re�l),
kreditekből sz�rmaz� brutt� bev�telt jelent az �gazatnak. A mezőgazdas�g GHG
megk�t�si k�pess�ge k�l�n�sen r�vidt�von lehet nagyon fontos, am�g a
nemzetgazdas�g tov�bbi �gazatai alkalmazkodnak az �j k�vetelm�nyekhez.A
mezőgazdas�gi termelők eddig a Chicago Climate Exchange (CCX) �nk�ntes
sz�nkereskedelmi rendszer�ben val� r�szv�tellel k�rnyezetk�m�lő művel�si
m�dok alkalmaz�s��rt j�r� karbon kreditjeiket (Carbon Financial Instrument 
CFI) eladhatt�k a CCX-n, �s ezzel n�mi t�bbletbev�telre tehettek szert. A
CCX-en v�llalt cs�kkent�si k�telezetts�gek 10 %-a sz�rmazott - nem csak
mezőgazdas�gi - CFI-k v�s�rl�s�b�l. A CQ Weekly magazin szerint p�ld�ul 400
hekt�r d�l-dakotai f�ld ut�n �vente k�r�lbel�l 8000 doll�rnyi t�bbletbev�telre
lehetett szert tenni. �ltal�nos v�lem�ny szerint ezek a kreditek
alul�rt�keltek. A CFI �rt�ke 2008 j�nius�ban tetőz�tt, majd drasztikusan
visszaesett a gazdas�gi v�ls�g k�vetkezt�ben. 2. �bra: A CCX CFI �rfolyam�nak
(USD) �s keresked�si volumen�nek (t) alakul�sa, Forr�s: CCXAzonban amennyiben
megvizsg�ljuk a CFI-k hat�ridős piac�t, a helyzet sokkal kedvezőbb. A Chicago
Climate Futures Exchange CFI-US term�ke a CFI-re vonatkoz�
�rfolyam-v�rakoz�sokat t�kr�zi 2013-t�l  teh�t egy val�sz�nűs�thető
sz�vets�gi szintű, k�telező cap-n-trade rendszer bevezet�s�t k�vetően. A
CFI-US �rfolyama 2008-ban �s 2009-ben is stabilan 10-12 doll�r k�r�l mozgott.
Term�szetesen a keresked�si volumen m�g alacsony, de az amerikai
kl�ma-t�rv�nyhoz�si erőfesz�t�sek k�vetkezt�ben v�rhat�an emelkedni fog.A CCX
mezőgazdas�ghoz, erd�szethez kapcsol�d�, kreditre jogos�t� programjai a
k�vetkezők:
*mezőgazdas�gi met�n �sszegyűjt�se �s el�get�se (tr�gyakezel�shez kapcsol�d�
biog�z-erőművek),	*folyamatos k�rnyezetk�m�lő talajművel�s (minimum 5 �vig)
�s gyepgazd�lkod�s (5 �vig megtartani a gyep-sz�nt�f�ld
ar�nyt),	*erdős�t�s,	*meg�jul� energia-rendszerek,	*fenntarthat�
legelőgazd�lkod�s.
A 2. sz�m� programban p�ld�ul egy Iowa-i gazd�lkod�  1,5 tonna
sz�nmegk�t�s/ha-ral sz�molva  2008 j�nius�ban hekt�ronk�nt 10,5 doll�r k�r�li
�sszeget kaphatott a tőzsd�n (tőzsd�n k�v�l enn�l m�g t�bbet is). Ha a
j�vőbeni v�rakoz�sokkal, �s a CFI-US hat�ridős term�kkel sz�molunk, akkor 
jelen �ll�s szerint 1 hekt�r termőf�ld ut�n 16-17 doll�rnyi �sszeg szerezhető
a tőzsd�n[6]. A kl�mav�ltoz�si reformmal a CFI-US �rt�ke  �s a hekt�ronk�nt
elnyerhető �sszeg - v�rhat�an n�vekedni fog.A CCX legnagyobb mezőgazdas�gi
aggreg�tora egy�bk�nt a National Farmers Union (NFU), melyen kereszt�l 2 milli�
hekt�rnyi mezőgazdas�gi ter�let �s k�r�lbel�l 4000 termelő iratkozott be
valamelyik CCX programba, �s jut �gy kreditekhez. Az NFU tagjai eddig �sszesen
k�r�lbel�l 9,5 milli� doll�rt kerestek kreditjeikkel.Tov�bbi nyitott k�rd�s,
hogy a termelők milyen t�pus� tev�kenys�g eset�n juthatnak majd kreditekhez.
Egy dologban ellenben t�k�letes az egyet�rt�s az �gazat szereplői k�z�tt:
b�rmi is legyen a v�geredm�ny, annak v�grehajt�sa ne az EPA-hez, hanem az
USDA-hoz tartozzon. A Waxman-Markey javaslat m�r ad erre egy ir�nymutat�st:
- k�rnyezetbar�t talajművel�s,
- t�li vet�stakar�,
- nitrog�n műtr�gya haszn�lat cs�kkent�se, nitrog�nhat�konys�g n�vel�se,
- a rizs�ltetv�nyek el�raszt�s�nak m�rs�kl�se (gyakoris�g, m�rt�k),
- GHG-kibocs�t�s cs�kken�s�t eredm�nyező tr�gyakezel�s,
- GHG-kibocs�t�s cs�kken�s�t eredm�nyező �llattart�s (takarm�nyoz�s),
- erdős�t�s,
- sz�nmegk�t�st n�velő erdőgazd�lkod�s,
- vizes �lőhelyek kezel�se,
- k�rnyezetbar�t legelő �s erdőgazd�lkod�s,
- cs�kkentett erdőkiv�g�s,
- v�rosi fa�ltet�s �s gondoz�s,
- biog�z-�zemek l�tes�t�se,
- szerves tr�gya sz�nt�f�ldi alkalmaz�sa műtr�gya helyett,
- hullad�k szellőztet�se.Mindenesetre a kl�mapolitikai reform egyik
haszon�lvezője lehet a biotechnol�gia-ipar: egyr�szt a minim�lis
talajművel�ses gazd�lkod�st megk�nny�tő herbicid toler�ns vetőmag �s
permetszer kombin�ci�val, m�sr�szt �j GM-fajt�k  p�ld�ul nitrog�n-hat�kony
fajt�k �s felhaszn�l�suk jogosult tev�kenys�gk�nt val� elismertet�s�vel.Az
egyes - jelentősebb - mezőgazdas�gi �rdekk�pviseleti szerveződ�sek
�ll�spontj�nak főbb elemeit az al�bbi t�bl�zat foglalja �ssze.
Szervezet
K�pviselt �gazat
�ll�spont
American Farm Bureau Federation
6 milli� farmer (csal�dtagokat is bele�rtve)
Nem t�mogatja egyik t�rv�nyjavaslatot sem[7]. A limiteket �s a jogosults�gokat
egy nem k�v�natos sz�nad�nak tekinti, melyet a mezőgazdas�g  m�s ipar�gakkal
ellent�tben  nem tud �th�r�tani a fogyaszt�kra. �nk�ntes, piaci alap�
cap-n-trade rendszer elfogadhat� lenne. Mindk�t javaslat jelentősen emeli a
termelők k�lts�geit, ezt csak r�szben t�telezik ellen. Mindenk�ppen az USDA
fel�gyelje a mezőgazdas�g sz�m�ra juttatand� kedvezm�nyeket, melyeknek nem
szabad azt eredm�nyeznie, hogy produkt�v termőf�ldet vonjanak ki a
termel�sből. T�mogatja a nukle�ris energi�t. Erősen ellenzi az indirekt
f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s figyelembe v�tel�t a bio-�zemanyagok eset�n.
National Farmes Union
250.000 fők�nt kis �s k�zepes csal�di gazdas�g
Alapvetően t�mogatja a cap-n-trade rendszer bevezet�s�t. A K�pviselőh�z �ltal
elfogadott javaslat egy l�p�s a helyes ir�nyba. A mezőgazdas�got �rintő
programokat az USDA-nak kell menedzselnie. Nem t�mogatja a belf�ldi kreditek
felhaszn�l�s�nak mennyis�gi korl�toz�s�t. A m�r k�rnyezetbar�t technol�gi�t
alkalmaz� termelőket is ismerj�k el a rendszerben. A kreditek megfelelően
kompenz�lhatj�k a termelőket megemelkedett k�lts�gek�rt, amennyiben a
t�rv�nyhoz�k egy �tfog� megk�zel�t�st alkalmaznak. A nem cselekv�snek sokkal
komolyabb k�lts�ge lehet (term�singadoz�sok, stresszhelyzetek, term�szeti
katasztr�f�k). A jogosults�gok t�bbs�g�t �rver�sen kell kiosztani, a befolyt
�sszegből meg�jul� energi�val kapcsolatos projekteket kell t�mogatni. A
jogosults�gok 5 %-�t a mezőgazdas�g sz�m�ra ossz�k ki (ingyenesen). Erősen
ellenzi az indirekt f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s figyelembe v�tel�t a bio-�zemanyagok
eset�n.
National Corn Growers Association
kukoricatermelők
Egy megfelelően �ssze�ll�tott cap-n-trade program pozit�v lehet az �gazat
sz�m�ra. T�mogatja a K�pviselőh�z �ltal elfogadott javaslatot, �s a Peterson
�ltal kiharcolt kompromisszumot. Nem t�mogatja a kreditek felhaszn�l�s�nak
mennyis�gi korl�toz�s�t. Ellenzi az indirekt f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s figyelembe
v�tel�t a bio-�zemanyagok eset�n.
Renewable Fuels Association
etanol, biod�zel
T�mogatja a K�pviselőh�z �ltal elfogadott javaslatot, �s a Peterson �ltal
kiharcolt kompromisszumot. Nem t�mogatja a kreditek felhaszn�l�s�nak mennyis�gi
korl�toz�s�t. Ellenzi az indirekt f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s figyelembe v�tel�t a
bio-�zemanyagok �letciklus-anal�zise ter�n, illetve fosszilis �zemanyagok
eset�n is alkalmazni kell.
United Fresh Produce Association
friss term�kek (elsősorban z�lds�g, gy�m�lcs)
A kl�mapolitikai reformelk�pzel�sek gazdas�gi hat�sainak alapos elemz�se 
bele�rtve a szervezet �ltal k�pviselt igen diverz �gazatot  sz�ks�ges b�rmely
javaslat elfogad�s�hoz. A mezőgazdas�got megfelelően kompenz�lni kell a
megemelkedett inputk�lts�gek�rt. Nem t�mogatja a kreditek felhaszn�l�s�nak
mennyis�gi korl�toz�s�t.
National Pork Producers Council
sert�start�k
Nem t�mogatja egyik javaslatot sem. V�gső megold�sk�nt elfogadn� a
Peterson-kompromisszumot, de tart egy cap-n-trade rendszer k�lts�geitől,
melyet nem lehet megfelelően ellent�telezni.
National Cattlemens Beef Association
h�smarha-tart�k
Nem ellenzi kategorikusan a cap-n-trade rendszert, de csakis �tgondolt
szab�lyoz�st t�mogat, ahol a mezőgazdas�g megfelelő ellent�telez�shez jut, �s
nem cs�kken versenyk�pess�ge a k�lf�ldi piacokon. Nem t�mogatja a kreditek
felhaszn�l�s�nak mennyis�gi korl�toz�s�t.
Growth Energy
meg�jul� energia (elsősorban etanol)
Alapvetően a piaci alap� (�nk�ntes) megk�zel�t�st t�mogatja, de elfogadja a
Peterson �ltal el�rt kompromisszumot, k�l�n�sen annak indirekt
f�ldhaszn�lat-v�ltoz�s figyelembev�tel�re vonatkoz� r�sz�t.
Dairy Farmers of America
tejtermel�s
Tov�bb kell vizsg�lni a kl�mav�ltoz�s �gazatra gyakorolt hat�sait ahhoz, hogy
megfelelő szab�lyoz�st lehessen hozni. Biztos�tani kell, hogy m�s orsz�gok
(k�zt�k a fejlődők) is hasonl� cs�kkent�si k�telezetts�geket v�llaljanak. Nem
terjeszten� ki a cap-n-trade rendszer a gazdas�g valamennyi �gazat�ra.
Biotechnology Industrial Organization
biotechnol�gia
Erősen t�mogatja a kl�mapolitikai reformot. A t�rv�ny t�mogassa �s ismerje el
a biotechnol�gia alkalmaz�s�t a GHG-kibocs�t�s cs�kkent�se sor�n. A
jogosults�gok �rt�kes�t�s�ből befoly� �sszeg egy megfelelő r�sz�t ford�ts�k
n�v�nyfajt�kkal �s bio-�zemanyagokkal kapcsolatos kutat�sok t�mogat�s�ra. A
kreditre jogos�t� projektek felsorol�s�n�l a biotechnol�gia expressis verbis
szerepeljen.
American Soybean Association
Sz�jabab-termesztők
A Peterson-f�le kompromisszum jelentős előrel�p�s, azonban tov�bbi
erőfesz�t�sek sz�ks�gesek annak �rdek�ben, hogy a szervezet
k�lts�gn�veked�ssel �s versenyk�pess�g-cs�kken�ssel kapcsolatos agg�lyait
eloszlass�k.
Kl�mapolitikai t�rv�ny el nem fogad�sa gyakorlatilag nem alternat�va a
mezőgazdas�g sz�m�ra, ugyanis ebben az esetben az EPA szab�lyozn� a
GHG-kibocs�t�st az �n. Clean Air Act alapj�n. Az EPA m�r el is k�sz�tett egy
szab�lyoz�si tervezetet szeptember v�g�n, amely a 25.000 tonna GHG felett
kibocs�t� �zemeket  bele�rtve a nagyobb farmokat is - szab�lyozza oly m�don,
hogy k�telezi őket kibocs�t�si enged�lyek megv�s�rl�s�ra. Ez pedig a
mezőgazdas�g szereplői sz�m�ra nem elfogadhat�.A kl�mapolitikai reform egyik
legfontosabb dilemm�ja, hogy cs�kkenti az energia-intenz�v amerikai ipar�gak 
k�zt�k a mezőgazdas�g  versenyk�pess�g�t a magasabb energia�rak k�vetkezt�ben
olyan orsz�gokkal szemben, ahol hasonl� rendszer nem ker�l bevezet�sre. Ez�rt
egyfajta kereskedelmi v�dz�rad�k-rendszer bevezet�s�vel kapcsolatban
t�bb�-kev�sb� egyet�rt�s mutatkozik, mely a mezőgazdas�g szempontj�b�l is
fontos lehet.Az amerikai kl�mapolitikai reform �s a vil�gkereskedelem
liberaliz�ci�ja szempontj�b�l kulcsfontoss�g�, hogy Koppenh�g�ban a fejlődő
orsz�gok  k�l�n�sen India, K�na, Braz�lia - megfelelő cs�kkent�si
k�telezetts�get v�llaljanak magukra. Amennyiben ez nem t�rt�nik meg, �gy az
megingathatja a kl�mat�rv�ny amerikai b�zis�t, �s ha sz�letik is reform,
val�sz�nűleg kereskedelmi jellegű megtorl� int�zked�sek alkalmaz�s�hoz vezet.
Ez Eur�p�t nem val�sz�nű, hogy �rinti, de sok m�s  elsősorban fejlődő -
orsz�got igen, �gy rendk�v�l h�tr�nyosan befoly�solhatja a WTO Dohai
Fordul�j�t, �s �ltal�ban a protekcionizmus t�rnyer�s�hez vezethet. Nem besz�lve
arr�l, hogy egy esetleges amerikai megtorl� int�zked�s WTO-konformit�sa is
megk�rdőjelezhető.Bill Hohenstein, az USDA kl�mav�ltoz�si programj�nak
vezetője egy 2009. okt�ber 29-�n megtartott f�rumon az al�bbiakban foglalta
�ssze az USA Koppenh�g�val kapcsolatos �ll�spontj�t:
- a kl�mapolitika egy�rtelmű amerikai priorit�s, az USA vezető szerepet k�v�n
v�llalni a nemzetk�zi sz�nt�ren is,
- a fejlett orsz�goknak robosztus GHG-cs�kkent�si k�telezetts�geket kell
v�llalniuk,
- a fejlődő orsz�gok k�z�tt differenci�lni kell: a fejlettebbeknek is
sz�ks�ges jelentős cs�kkent�st v�llalniuk, m�g a kev�sb� fejletteknek nem,
- az amerikai deleg�ci� t�rekedni fog arra, hogy a mezőgazdas�g Koppenh�g�ban
kiemelt szerephez jusson.T�bb hely�tt elhangozott, hogy amerikai r�szről
egyfajta WTO-jellegű megk�zel�t�st t�mogatn�nak: nincs vil�gszintű cap, az
egyes orsz�gok tesznek v�llal�sokat, melyekhez �temtervek kapcsol�dnak, �s
amelyhez egy jelent�si rendszer kapcsol�dik; a nem teljes�t�s t�bbek k�z�tt
kereskedelmi jellegű szankci�kat vonna maga ut�n.Jelen �ll�s szerint nem
val�sz�nű, hogy a Kongresszusban Koppenh�g�ig konszenzus-sz�letik
kl�mat�rv�ny-�gyben. Szak�rtők szerint ezt t�bb t�nyező is al�t�masztja:
- az eg�szs�gbiztos�t�si rendszer reformj�nak vit�ja, amely t�bb, a
kl�mapolitika ter�n is h�z� n�vnek sz�m�t� demokrata szen�tor idej�t lek�ti,
- a Szen�tus Mezőgazdas�gi Bizotts�ga eln�k�nek, Blanche Lincolnnak relat�ve
ellens�ges hozz��ll�sa (aki r�ad�sul j�vőre �jrav�laszt�snak n�z el�be),
- t�bb, rendk�v�l �rz�keny k�rd�sk�r is nyitott: cap m�rt�ke, enged�lyek
kioszt�sa, nukle�ris energia �s f�ldg�z helye, sz�nt�zel�sű erőművekre
vonatkoz� cs�kkent�si k�vetelm�nyek, munkahelyek v�delme stb,
- a mezőgazdas�g ter�n viszonylag kev�s a hat�stanulm�ny.A Szen�tusban a
bizotts�gi meghallgat�sok okt�ber 26-�n kezdődtek meg.Amennyiben nincs
konszenzus, az az amerikai t�rgyal�partnerek helyzet�t is megnehez�ti
Koppenh�g�ban. Nem besz�lve arr�l, hogy a korm�nyzat b�rmiben is egyezik meg,
azt a Kongresszus korl�tlanul fel�lvizsg�lhatja, ami az amerikaiak
v�llal�sainak komolys�g�t vesz�lyezteti.
-------------------------
[1] Az EU-s �tlag 9 %.[2] Melynek glob�lis felmeleged�si potenci�lja (GWP) a
CO2 21-szerese, illetve 310-szerse.[3] Ezt a k�rd�st m�r csak az�rt is kezelni
kell, mert annak a f�ldje, aki m�r t�bb �ve k�rnyezettudatos talajművel�st
folytat, kevesebb szenet tud megk�tni, mint aki csak �jabban t�r �t.[4] The
Role of Agriculture in Reducing Greenhouse Gas Emissions: Recommendations for a
National Cap and Trade Program,
http://www.bipartisanpolicy.org/projects/21st-century-agriculture[5]
Megjegyzendő, hoy m�sik oldalr�l pedig a jogosults�gok �rfolyam�nak
n�veked�s�vel az inputk�lts�gek is n�vekednek.[6] Forintra leford�tva: egy 500
hekt�ros gazdas�g k�r�lbel�l 1,6-1,7 milli� forint t�bbletbev�telre tehet
szert.[7] Az AFB Dont Cap our Future c�msz�val egy kamp�nyt is ind�tott a
kl�mapolitikai reform ellen. http://www.fbactinsider.org/
Forr�s: Dr. T�th Attila