A géntechnológiával nemesített (GM) növények megalapozzák a környezetbarát növénytermesztést

A napokban jelent meg Charles Benbrook összefoglaló tanulmánya: A géntechnológiailag módosított növények hatása a növényvédőszer-használatra: az első 13 év címmel az Organic Center (USA) gondozásában. A tanulmány megállapítja, hogy a rovarrezisztencia gént hordozó kukorica hibridek és gyapotfajták termesztésével az utóbbi 13 évben 29 millió kg-mal kevesebb vegyszert permeteztek ki az USA-ban.

Az elemzés az Amerikai Egyesült Államokbeli adatokat értékeli a szója-, kukorica- és gyapottermesztés növényvédőszer-felhasználását alapul véve. Bár a tanulmány külön tárgyalja az egyes növények és technológiák vegyszerfelhasználását, a hangadó ellenzők és így a sajtó csak a géntechnológiát elmarasztaló következtetéseket emeli ki, hogy újabb érvvel akadályozza az új növénynemesítési módszerek hazai elfogadását. Pedig a tanulmány is megállapítja, hogy a rovarrezisztencia gént hordozó kukorica hibridek és gyapotfajták termesztésével az utóbbi 13 évben 29 millió kg-mal kevesebb vegyszert permeteztek ki az USA-ban. Más következtetésre jut a szerző a gyomirtószer-fogyasztást illetően, mert 173 millió kg növekedést tulajdonít a GM-fajták használatának. Ennek a kalkulációnak az elfogadását kérdésessé teszi, hogy az amerikai statisztikai adatok (USDA, NASS) nem kezelik elkülönítve a hagyományos és GM növényeknél történő felhasználást. Így ez egy becsült paraméter, ami bizonytalan eleme a vizsgálatnak. Ugyanakkor mások az összes herbicidhasználatot illetően 162 millió kg csökkenésre következtetnek az USA-beli növényvédelem kapcsán (G. Brookes, PG Economics).

A GM növények kiátkozása helyett érdemes a globális hatásokat is értékelni. Így például a gyomirtószer-ellenálló növények lehetővé teszik a szántás nélküli agrotechnológiák alkalmazását. Az üzemanyag-megtakarítás és a talaj nagyobb CO2-visszatartó kapacitása következtében 2007. évben 14.2 milliárd kg CO2-kibocsátását lehetett elkerülni a GM fajtának köszönhetően.

Az agrárinnováció ezen folyamatainak jelentős világméretű hatásait is figyelembe kell venni. 2008 júniusában jelent meg G. Brookes és P. Barfoot átfogó elemzése, amely jelentős teret szentel az 1996 és 2006 közötti időszakban termesztett GM növények környezeti hatásainak számbavételéhez. Közleményükben bemutatják ennek az elemzésnek az erre vonatkozó eredményét, az aktív hatóanyagban (millió kg) kifejezett változást, ami a kémiai vegyszerek felhasználásának csökkenéséből származik (adatok táblázatban).

Változás az aktívhatóanyag-felhasználásban (1996-2006) 

A géntechnológiai kutatásokat végző magyar kutatók szakmai meggyőződése, hogy a géntechnológiai módszerek növénynemesítési felhasználásának kezdetén van a világ, ennek ellenére ez a technológia meghatározó szerepet kap a fenntartható fejlődés biztosításában. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezeknél a fejlesztéseknél a célok között szerepel az agrárium versenyképességének javítása mellett a környezet védelmét biztosító növénytermesztési technológiák kifejlesztése is. A zöld értékeket szolgálják a modern nemesítésből származó termékek, amelyek nélkülözhetetlenek már a közeli jövő magyar mezőgazdaságában is.