AgrárHírek: Gátolhatja a vízhiány Észak-Ausztrália mezÅ‘gazdasági fejlesztését Gátolhatja a vízhiány Észak-Ausztrália mezÅ‘gazdasági fejlesztését ================================================================================ MTI on 2010. február 09. Az ausztrál kormány megbízásából készült, hétfÅ‘n közzétett tanulmány szerint igaz ugyan, hogy egyelÅ‘re nagy mennyiségű esÅ‘ hullik a területre, azonban ennek 65 százaléka elpárolog, 20 százaléka a folyókba kerül, s csak 15 százaléka pótolja a felszín alatti vízkészletet. A csapadék idÅ‘beli eloszlása sem eléggé egyenletes: szinte az összes esÅ‘ november és április között hullik le, alig van folyó, amelyikben egész évben víz lenne. A klímaváltozás ráadásul a következÅ‘ két évtizedben feltehetÅ‘en szárazabbá és melegebbé is teszi a Top End-nek nevezett régiót - figyelmeztetnek a tudósok. Ausztrália északi részének mezÅ‘gazdasági fejlesztése már régóta napirenden van. A tervek szerint az itteni földművelési beruházások pótolnák az egyre komolyabb aszályok sújtotta déli farmok kiesÅ‘ termelését. A tanulmány a mezÅ‘gazdasággal ellentétben ugyanakkor kedvezÅ‘en értékeli az északi bányászati boom folytatódásának esélyeit. A világ legnagyobb bányászati cégei közé tartozó Rio Tinto és BHP Billiton is aktív a területen, amelynek ásványkincseit a többi között a rohamosan fejlÅ‘dÅ‘ Kína vásárolja meg. A kutatás szerint a növekvÅ‘ bányászati szektor akár a régióban élÅ‘k kétharmadának is munkát adhat 2030-ig. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a víz és a képzett munkaerÅ‘ hiánya ebben a szektorban is nehézségeket okozhat. Szintén kedvezÅ‘en ítélik meg a kutatók a kisléptékű, mozaikszerű mezÅ‘gazdaság, ezen belül az állattenyésztés fejlÅ‘dési esélyeit. A fÅ‘leg ázsiai élÅ‘állat-exportra termelÅ‘ szarvasmarha-tenyésztés kibocsátása akár meg is duplázódhat 2030-ig - olvasható a jelentésben. Észak-Ausztrália bonyolítja le az ország élÅ‘marha-exportjának 80 százalékát, mintegy 346 millió dolláros (69 milliárd forintos) éves forgalommal. A Top End mezÅ‘gazdasági termelésének bruttó értéke a jelentés szerint kedvezÅ‘ esetben 40 százalékkal nÅ‘het 2030-ig a 2000-es szinthez képest. A bÅ‘vülÅ‘ termelést az állati és növényi fehérjék iránti belföldi és ázsiai kereslet növekedése teszi lehetÅ‘vé.