AgrárHírek: "Az energia-hatékonyság mesterei" "Az energia-hatékonyság mesterei" ================================================================================ Forrás: FVM on 2010. február 15. Az elképzelés lényege, hogy a Francia ÉpítÅ‘ipari Szövetség (FFB) által tömörített szakmabeliek ily módon fogalmazták meg azokat az általános követelményeket, melyek teljesítését az aláírók (és az általuk képviseltek) magukra nézve kötelezÅ‘nek ismerik el annak érdekében, hogy minél sikeresebben teljesüljenek a Grenelle de lenvironnement épület-energetikai célkitűzései. A hír elsÅ‘ hallásra nem tűnik a mezÅ‘gazdaság szempontjából olyan fontosnak, ám ha megnézzük, mi van mögötte, a helyzet mindjárt egészen más. A BATIMAT[2] kiállítást kétévente rendezik Párizsban, 2009. novemberében erre 27. alkalommal került sor, a francia belpolitika aktualitásaihoz illeszkedve a fönntartható (épület)fölújítás égisze alatt 2380 kiállító részvételével 110 ezer négyzetméternyi kiállító-területen. A látogatottság a szervezÅ‘k és kiállítók várakozásait messze fölülmúlta, hiszen a válság ellenére 380 ezer látogatót regisztráltak, ezek 16%-a volt külföldi (2007-ben 447 ezren jöttek a világ 141 országából)  a tapasztalatok szerint a vállalatvezetÅ‘k, üzletemberek most is eljöttek, csak kevesebb beosztott munkatársukat hozták magukkal. A szervezÅ‘k szerint egyre jelentÅ‘sebb a vásár nemzetközi vonzata, az elmúlt négy évben a hivatalos külföldi delegációk száma megduplázódott. Az új látogatóként bejelentkezett országok közt ott van Norvégia, Chile, Dánia, míg néhány nagy, kiemelt partner esetében közel 30%-kal több szakember érkezett, mint korábban (Brazília, Kanada). Nagy fontosságot tulajdonítanak a kiállítók az Oroszországból és a Maghreb-térségbÅ‘l érkezÅ‘knek is, ez utóbbit jól jellemzi az a tény, hogy a kiállítás ideje alatt létrejött üzletember-találkozók egynegyede Afrikára, ezen belül is elsÅ‘sorban Észak-Afrikára fókuszált!A látogatók 40%-a érkezett a kimondottan építÅ‘ipari cégektÅ‘l, valamelyest csökkent az inkább alvállalkozókkal dolgoztató cégek képviselÅ‘inek száma. A kiállításon rendkívül fontos szerepet kap az innováció és a formatervezés, e két kategóriában igen rangos termékverseny zajlik a kiállítók között. 2009-ben az innovációs verseny kiválóan tükrözte azt is, hogy az építÅ‘iparban  ahogy az élet egyre több más területén  minden korábbinál nagyobb szerepet kap a természeti erÅ‘források fönntartható használata. Ez nem csak a megújuló energiaforrások fölhasználásának egyre szélesebb körű elterjedését jelzi, de lefedi a különbözÅ‘ hulladékok vagy eddig teljesen más célokra használt alapanyagok, melléktermékek fölhasználását is. Míg a napelemek, vagy akár családi házakra is fölszerelhetÅ‘ szélmotorok alkalmazása ma már egyre inkább megszokott látvány, most kezdenek csak igazán kibontakozni az üveg- és kÅ‘gyapot hÅ‘szigetelÅ‘ket kiváltó természetes alapú szigetelÅ‘anyagok  legyen szó kenderrÅ‘l, gyapjúról, vagy akár újrahasznosított textilipari vagy papírhulladékról. A másik nagy, kimondottan a környezetvédelmet érintÅ‘ terület a vízbázis védelme, a vízfölhasználás csökkentése  ezek egyik lehetséges eszköze pedig a csapadékvíz fölfogása és nem ivóvíz célú fölhasználása. A kiállítók e területen is a lehetséges fölhasználók igen széles körét igyekeztek megszólítani  a legkisebb berendezések családi házakhoz, míg a legnagyobbak jelentÅ‘s alapterületű ipari épületekhez készülnek.Ami pedig a mezÅ‘gazdaságot illeti, nos a faanyagok minél nagyobb arányú fölhasználása egyértelműen az erdÅ‘gazdaságot és a faipart hozza helyzetbe, az egyre szélesebb körben épülÅ‘ öko-negyedek (éco-quartiers) tervezési és kivitelezési munkáinál pedig messzemenÅ‘ preferenciát élveznek a természetes alapanyagból, elsÅ‘sorban a már említett kenderbÅ‘l, gyapjúból (vagy éppen tollból) készülÅ‘ szigetelÅ‘anyagok. Ezek a textiliparban az elmúlt évtizedekben háttérbe szoruló, és így a nyerstermékek piacán sok esetben szinte eladhatatlanná váló anyagok ilyen formában egy teljesen új, folyamatosan bÅ‘vülÅ‘ piaci szegmensben találták magukat, ami szinte azonnal és pozitívan visszahat a termelÅ‘kre is. Amire Franciaországban (is) nagy szükség van, hiszen tavaly átlagosan 34%-kal csökkent a gazdálkodók jövedelme, de ennél jóval komolyabb visszaesést mutat több ágazat, mint pl. a szántóföldi kultúrák és a gyümölcs. (Az elmúlt éveket nézve 2005-ben a csökkenés 9,4% volt, 2006-2007-ben viszont +17,8 illetve +17,5%-os növekedést mutatott az ágazat, majd újból negatív lett a trend a 2008-as -20%-kal.)Nem véletlen, hogy a gazdák egy része igyekszik perspektivikus kultúrákat termesztésbe vonni, korábban visszaszorultakat újra fölfedezni vagy kihasználatlan piaci résekbe beférkÅ‘zni. Erre kiváló példa a kender, ami az elmúlt években reneszánszát éli Franciaországban. A kultúra elsÅ‘sorban az ország északkeleti negyedében ismert, de az utóbbi idÅ‘ben Délnyugat-Franciaországban is egyre jelentÅ‘sebbé válik. Ezt mi sem igazolja jobban, minthogy a két világháború között alapított valamikori aprócska gabonaszövetkezetbÅ‘l mára a világ egyik megkerülhetetlen vetÅ‘mag- és élelmiszer-piaci szereplÅ‘jévé vált EURALIS-csoport (korábban Coop de Pau) is elindította kender üzletágát Euralis-Coopéval néven (pontosabban a kender termesztésére 2005-ben Toulouse mellett Coopéval néven létrehozott szövetkezet 2007-ben betagozódott az Euralis-csoportba). Míg Franciaországban kendert jelenleg mintegy 10 ezer hektáron termesztenek, csak ebben a régióban a termÅ‘területe néhány év alatt elérte a 2800 hektárt - a fölfutás különösen látványos annak tükrében, hogy 2008-ban az ország ezen szögletében még csak 650 hektárt vetettek belÅ‘le (legalábbis az Euralis honlapján található adatok szerint  az ITC szerint 2007-ben 1500 hektár volt itt a vetésterület). A tervek szerint a kender földolgozására létrehozott Agrofibre üzem  ahol tavaly 15 ezer tonna kendert dolgoztak föl  három év múlva már évente 35 ezer tonnát fog földolgozni, amit 5 ezer hektáron terveznek megtermelni. A kenderbÅ‘l különbözÅ‘ típusú építÅ‘ipari szigetelÅ‘anyag, kertészeti mulcs, állattenyésztéshez alom, a műanyag-gyártásban a kompozitokhoz használandó alapanyag készül, míg a mag sem megy veszendÅ‘be, azt az Euralis közvetlenül értékesíti. És hogy a csoport hosszú távon gondolkodik, azt mi sem jelzi jobban, hogy egyre komolyabb összegeket áldoz a kenderrel kapcsolatos K+F-tevékenységbe! A kenderrel kapcsolatos alkalmazott kutatási központot ugyanakkor Északkelet-Franciaországban találjuk, ez az ITC, azaz az Instutut Technique du Chanvre. Ennek igen egyszerű a magyarázata, hiszen itt található  legalábbis egyelÅ‘re  a kender legnagyobb termÅ‘területen: a 2007-es adatok szerint Troyes és Dijon körzetében közel 5500 hektáron vetették ezt a növényt, míg az ország nyugati részében legföljebb ezer hektárt vetettek belÅ‘le, és a délnyugati részen is nagyjából ez volt a nagyságrend.A termelÅ‘k számára a kender jó üzlet, legalábbis a biztos piacból profitálni tudó szövetkezeti tagok részére mindenképpen. Az alacsony gabonaárak mellett a tonnánként (a tábla szélén) 120 euróért fölvásárolt kender 6-7 tonnás hektáronkénti hozammal és igen alacsony ráfordítás-igénnyel igen vonzó a legtöbb gazdálkodó számára, olyannyira, hogy szinte mindenki ezt akar termeszteni. Így érthetÅ‘en nem aggódnak Az Agrofibre vezetÅ‘i, hogy miként érjék el az üzem teljes kapacitásának kihasználásához szükséges 6 ezer hektáros vetésterületet& Részben a föntiekhez kapcsolódik, hogy a francia építÅ‘ipari szakképzés igyekszik messzemenÅ‘en követni az ágazattal szemben támasztott újabb és újabb társadalmi és politikai elvárásokat és ezekhez igazodva folyamatosan alakítani a szakképzési palettát. A felnÅ‘ttképzésre szakosodott intézményeket, cégeket tömörítÅ‘ AFPA (Association pour la formation professionnelle) már második éve hirdet meg olyan 1-5 napos képzéseket szerte Franciaországban, ahol a jelentkezÅ‘k például az új és fölújított épületek energiahatékonyságának növelésével, az azbesztmentesítéssel vagy a faanyagok minél szélesebb körű és arányú építÅ‘ipari fölhasználásával kapcsolatosan szerezhetik meg a legújabb ismereteket, sajátíthatják el az új anyagok, eszközök használatára irányuló fogásokat. ------------------------- [1]http://www.ffbatiment.fr/batir-environnement/batir_eco.htm[2] A következÅ‘ BATIMAT-ra 2011. november 7-12. között kerül sor, természetesen újra Párizsban. Forrás: Somogyi Norbert, TéT attasé