AgrárHírek: Mesterséges fa szűrné a szén-dioxidot Mesterséges fa szűrné a szén-dioxidot ================================================================================ Forrás: nol.hu on 2010. február 22. A világon több mint négyszáz állomást magában foglaló Fluxnet projekt része a Negev-sivatag szélén található Yatir erdÅ‘. Ennek viselkedését tanulmányozták tíz éven át a Weizmann Intézet kutatói. A Föld szárazföldi területének mintegy 17 százalékára kiterjedÅ‘ félsivatagos térségek vizsgálata rendkívül fontos abból a szempontból, hogy a beesÅ‘ napsugárzás hÅ‘energiájából mennyit sugároz vissza az adott terület, illetve menynyit fog vissza, növelve az üvegházhatást. Az izraeli kutatók most megjelent cikkükben kimutatják, hogy a félsivatagos térségekben élÅ‘ erdÅ‘kben a sötét színű fák sokkal inkább elnyelik a napsugárzást, tehát a visszaverÅ‘dési tényezÅ‘jük kisebb, mint a világos környezeté. Emellett, ezek a fák erÅ‘sebben visszatartják a kevés, ezért nagyon értékes nedvességet, kevesebbet párologtatnak el, mint mérsékelt égövi társaik, emiatt a hűtÅ‘hatásuk is kisebb. Arra a paradox következtetésre jutottak a kutatók, hogy  legalábbis rövid távon  a félsivatagos térségekben az erdÅ‘k fokozhatják a fölmelegedést, míg a fakivágásokkal bekövetkezÅ‘ sivatagosodás enyhítheti azt, minthogy a világos kopasz terület erÅ‘sítheti a beesÅ‘ sugárzás visszaverÅ‘dését. Úgy találják, hogy ez, a környezetre egyébként károsan ható folyamat az elmúlt 35 évben húsz százalékkal lassította a globális felmelegedést, ahhoz képest, amenynyit a CO² mennyiségének emelkedésébÅ‘l vártak. A kutatást vezetÅ‘ Dan Yakir professzor szerint az erdÅ‘k mindenképpen rendkívül fontosak maradnak a klímastabilizálási és egyéb ökológiai szempontok alapján, de figyelembe kell további hatásokat is jövÅ‘nk elÅ‘rejelzésekor. Szerencsére a technikai innováció sorra kínál újabb lehetÅ‘ségeket. Ilyen például az a megoldás, amit Klaus Lackner, a Columbia Egyetem vezetÅ‘ kutatója ajánl. Állítása szerint a módszerével akár ezerszer több szén-dioxidot lehet kivonni a légkörbÅ‘l, mint amennyire a fákkal borított térségek képesek. Nem kell hozzá más, mint jó néhány millió darab, eléggé testes nagy konténer szerte a Földön, belsejükben különleges műgyanta struktúrákkal, amelyek kiszűrik a levegÅ‘bÅ‘l a CO²-t, és mindaddig tárolják, amíg öblítéses eljárással ki nem vonják belÅ‘lük. Egyszerűnek tűnik a módszer, de azért érdemes elgondolni, hogy a levegÅ‘ben igen kicsiny a szén-dioxid koncentrációja, mindössze 0,04 százalék körül jár. EbbÅ‘l kellene jó hatásfokkal és lehetÅ‘leg igen kis energiaráfordítással (mert hiszen az energiatermelés maga is szaporítja a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségét) minél többet befogni. Nyilván alapvetÅ‘en fontos a befogószűrÅ‘ anyag megválasztása. A Lackner és munkatársai által javasolt műanyag különleges tulajdonsága, hogy száraz állapotban erÅ‘sen megköti a szén-dioxidot, nedvesen viszont leadja, tehát ki lehet mosni belÅ‘le. A szálakból épülÅ‘, esÅ‘tÅ‘l, nedvességtÅ‘l védett, műgyantából kialakított faszerkezetek ringlispílként forognak a szélben és szívják magukba a gázt. Amikor megtelnek, vákuum alatt konténerekbe csomagolják Å‘ket. Megtisztításukra vízzel szórják be a tartalmukat és az ekkor kiszabaduló szén-dioxidot vagy eltárolják valahol, vagy akár hasznosíthatják is. Érdekes az ötlet, ami azonban egyelÅ‘re még jócskán kíván fejlesztési munkákat a gyakorlati alkalmazásig. Az ára is ezt tükrözi: jelenleg mintegy 300 dollárba kerülne egy tonna szén-dioxid befogása, bár Lackner úgy becsüli, hogy ha az eljárása széles körben elterjed, a mostani magas költségek akár tizedére csökkenhetnek. Úgy véli, ha tízmillió ilyen konténer működne a világban, akkor segítségükkel a kibocsátott üvegházgáznak évente akár 1015 százalékát el lehetne tüntetni. Ehhez Európában mindössze mintegy tíz-tizenkét forintnak megfelelÅ‘ értékkel kellene megemelni a benzin literenkénti árát  állítja eléggé optimistán a kutató. Ámbár egyelÅ‘re kár lenne komoly vitákat folytatni a költségekrÅ‘l, árakról, mivel ez idÅ‘ szerint a csodaszerkezetbÅ‘l mindössze egy félkész prototípus készült el.