AgrárHírek: Túl sok a hús és a hal az asztalon, a Föld nem bírja a tempót

Túl sok a hús és a hal az asztalon, a Föld nem bírja a tempót
================================================================================
MTI on 2010. február 25.
 
Az ENSZ becslése szerint 2050-re 9 milliárd fÅ‘re gyarapodó emberiség élelmezése
meg fogja követelni, hogy módosítsunk hozzáállásunkon, különösen a
leggazdagabbak, és erÅ‘teljesen segítsük a fejlÅ‘dÅ‘ országokat.
Az ENSZ Élelmezési és MezÅ‘gazdasági Szervezetének (FAO) egyik jelentése
szerint a világ hústermelése valószínűleg meg fog duplázódni, hogy elérje a
világkereslet kielégítéséhez szükséges 463 millió tonnát. Egy kínai például,
aki 1980-ban még 13,7 kiló húst evett, ma átlagosan 59,9 kilót fogyaszt. A
fejlett országokban fejenként évente 80 kiló húst eszünk.
"Hogyan lehet ezt megakadályozni? Ahogy nÅ‘ a jövedelem, úgy emelkedik a hús-
és tejtermékek fogyasztása is: nincs ellenpélda a világon" - állapította meg
Hervé Guyomard, a francia agrárkutatási intézet tudományos igazgatója, a
MezÅ‘gazdasági és élelmezési világrendszerek 2050 közeledtével című
Agrimonde-jelentés koordinátora.
Jelenleg földműveléssel naponta fejenként 4600 kilokalóriát állítanak elÅ‘,
jóval többet, mint amennyi 6 milliárd ember ellátásához kell. EbbÅ‘l a
mennyiségbÅ‘l azonban 800 elvész már a szántóföldön (növénybetegségek,
kártevÅ‘k, készletezés, stb. miatt), 1500-at az állatok takarmányozására
fordítanak és további 800-at elpocsékolnak a fejlett országokban.
Ráadásul az állattenyésztés is túl drága a környezetvédelem szempontjából: a
világ vízfogyasztásának 8 százaléka, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18
százaléka (több mint a közlekedésé) és a (szén-dioxidnál 21-szer erÅ‘sebb
üvegházhatású) metán emberi tevékenységekkel összefüggÅ‘ kibocsátásának 37
százaléka írható számlájára.
Bár alapvetÅ‘ fehérjeforrás, a vörös hús nem "kifizetÅ‘dÅ‘" az élelmezés
szempontjából. "Három növényi kalória kell ahhoz, hogy egy kalóriához jussunk
csirkehúsból, ez az arány disznóhúsnál már hét az egyhez, marhahúsnál pedig
kilenc az egyhez" - hangsúlyozza Guyomard.
Így a világ gabonatermésének több mint egyharmada (37 százaléka) - gazdag
országokban 56 százaléka - az állatok táplálását szolgálja a World Ressources
Institute adatai szerint. Ez luxus, még ha Guyomard árnyalja is a képet,
emlékeztetve a szarvasmarha mezÅ‘gazdaságnak nyújtott szolgálataira, például a
trágyázás terén.
Ami a halászatot illeti, az óceánokat sem tekinthetjük már kimeríthetetlen
spájzoknak. Philippe Cury, az IRD kutatóintézet szakmai igazgatója szerint a
halászhajók száma kétszer-háromszor haladja meg az erÅ‘források megújulási
képességét.
Ha ez az ütem fennmarad, valószínűleg az összes kereskedelmi céllal halászott
faj eltűnik 2050-re. Amíg támadja az olyan nagy ragadozókat, mint a vörös
tonhal, a fogyasztó tönkreteszi a rendszert - figyelmeztet Gerry Leape, a Pew
Environment Group környezetvédÅ‘ szervezet illetékese.
Kevesebb halat kellene enni és ritkábban. A halgazdaságok sem jelenthetnek
alternatívát, hacsak nem változtatnak erÅ‘sen környezetszennyezÅ‘
gyakorlatukon. Ráadásul a haltenyésztést is "túlfogyasztás" jellemzi: 4 kiló
szardellára vagy szardíniára van szükség 1 kiló lazac, és akár 14 kiló halra
egy kilogramm tonhal elÅ‘állításához.